Dália az osztálynak
"Tamás gyönyörű dáliákat hozott az osztálynak" áll a bejegyzésben az Életünk könyvében egy konfliktusos szeptemberi nap ellenpontjaként. Nézem ezt a képet, én készítettem sebtiben aznap, mikor kaptuk. S most is jó érzéssel tölt el, hogy volt olyan idő az életemben pályán során, mikor megengedhettem magamnak, hogy csak úgy kedvtelésből , a nap során megörökíthessem a gyerekek között, ami nekem fontos volt éppen. S ez természetes volt azokban az években, amikor a Freinet pedagógiával tanítottam. Egy egyszerű szabad rajz ami mindannyiukban benne van, én azt hiszem. Nem más mint csak az adott pillanat megörökítése. S egy kicsit előre dolgozás is persze, mert majd elő lehetett venni, megnézni újra közösen, mikor a csendélet lesz a téma rajzból. Nem műalkotás, szabad rajz. öröm rajz. Sosem tudtam és nem is akartam rajzolni. Ebben a légkörben azonban mégis ecsetet vettem a kezembe, mert úgy éreztem ezzel tudom leginkább kifejezni amit érzek. A gyerek is így "működtek". Válogattak a kifejezés formák között, szabadon. Hol rajzban, hol szövegben, hol dramatizálással, tánccal , vagy a szabad mozgással, játék készítéssel adták át amit megosztani akartak.
S itt van a nap másik oldala is: konfliktussal , foci élménnyel ,így együtt, a maga természetességében.
ui. Tudom, hogy az egyik nap és a másik nap két szóba írandó. Akkor is tudtam, természetesen, s mégis az írás, a gyorsan rögzíteni akarás hevében rosszul írtam. Ami rávilágít arra a helyzetre, amikor a gyerekek is egybeírják még akár egész mondatukat.
S itt van a nap másik oldala is: konfliktussal , foci élménnyel ,így együtt, a maga természetességében.
Freinet Magazin 1992. szeptember
Volt A Freinet Magazinnak egy rendszeres rovata, a MI VAN VELED? Ebben vagy riport vagy saját beszámoló alapján kerültek az írások. Mindig más és más. Ebben a számban én kerültem ebbe a rovatba. Természetesen nem csupán hangulatokról, érzésekről van szó ezekben az írásokban. Bár ez nagyon fontos, hiszen jelzőrendszerünk fontos része hangulatunk, érzéseink világa. Hanem a Freinet pedagógia alkalmazásának próbatétleiről leginkább. Újra egyik fontos pontjáról is a BESZÉLGETŐKÖR konfliktusairól.
A második lapon lévő illusztráció meg visszarepít egy kicsit, az előző év nagy sikerű TV mesék projektjéhez is.
Mátyás király idejében
A harmadikos irodalomba ágyazott történelmi tananyag, talán leghálásabb része Mátyás és kora. Nincs olyan osztály amelyiket ne villanyozna fel ez a rész.
Zene, festészet, szobrászat, csodálatos egysége ez. Reneszánsz zenét hallgatni és közben korabeli képeket nézni esetleg másolatokat kiszínezni vagy készíteni, mindig maga a teljes nyugalom egy harmadikos osztályban. Éltem is vele, akkor is , mikor még semmit sem tudtam a Freinet pedagógiáról.
Ezt csak kiegészítettem egy-pár Freinet-s eszközzel: képes "történelem könyvünkkel", amelyben viszont kicsit mélyebbre hatóan foglalkoztunk a kor társadalmával , hétköznapi életével, mint azt korábban megtettem. Ennek okát abban látom, hogy harmadik osztályra már annyira természetessé, automatikussá vált számukra, a projektek szerteágazó gondolkodás módja, az egyéni feladatvállalások és eredmények megosztásának rendszere, hogy jutott idő és energia erre is.
Az is jól látható hogy a tankönyvi anyag csak az első lépcsőfok volt Számtalan más forrásból dolgoztak a gyerekek. Így sokkal többet olvastak, gondolkodtak, képzeletükben sokkal többet foglalkoztak az anyaggal az iskolában, mint korábbi tanítványaim. Az került be közös könyvünkbe ami őket megragadta valamiért
A közös könyvben láthatóan nem lett az összes alak kiszínezve. Viszont mindenki füzetében gondosan kiszínezett kép került. Itt már "csak " jelzés értékű , hogy ilyen része is volt ennek az időnek
Az is jól látható hogy a tankönyvi anyag csak az első lépcsőfok volt Számtalan más forrásból dolgoztak a gyerekek. Így sokkal többet olvastak, gondolkodtak, képzeletükben sokkal többet foglalkoztak az anyaggal az iskolában, mint korábbi tanítványaim. Az került be közös könyvünkbe ami őket megragadta valamiért
Rege a csodaszarvasról Honfoglalás
Nagyon szerettem mindig ezt a részt, hiszen nekem magamnak is felejthetetlen emlékeim vannak nagyapám által.
Ő magyar - történelem szakos tanárként ahol csak lehetett összekapcsolta a két tárgyat. S én, gyerekként - a 60-as évek elején- az igen nagy dolognak számító diavetítőnk által - képi formában is, _mégpedig, a kor jelentős grafikusai által készített dia filmeken keresztül _, ismertem meg történelmünk jelentős korszakait.
Evidens volt számomra tehát, hogy amennyire csak tudom, adjam át tanítványaimnak azt az élményegyüttest amiben én részesültem.
Így bekerültek az osztály életébe a történelmi tárgyú diafilmjeim, Nagyapámtól féltve őrzött képes könyveim. Kiegészítve már zenei anyagokkal is.
Azt gondolom, sikerült is igazi élménnyé tenni tanítványaim számára ezeket a tananyag részeket is.
Illusztrálásként ehhez , a gyerekek által közösen készített "történelem könyvünk"-ket választottam.
Minden írást, rajzot ők maguk készítettek.
Különösen felhívom a figyelmet a borító oldalon lévő csodaszarvas rajzra amely nem másolás, átmásolás, hanem harmadikos tanítványom szabadkézi rajza egy szkíta arany szarvasról készült képről.
Ekkora már,( 1993) az osztályban lévő számítógép használata is elég magas szinten volt többüknek, így azon írtak amikor csak idejük volt rá. Arra azonban nem mindig volt kedvük, hogy a megszületett " művet" újra írják, nyomtassák, ezért itt jól megfigyelhető az a javítási mód amit Freinet pedagógusként alkalmaztam. ( A hibás rész figurává alakítása, és fölé írása jó változatnak). Ezt csak ajánlani tudom mindenkinek, függetlenül módszertani elveitől, mert a hibát átalakítva elviselhetővé teszi a gyermek számára az azzal való szembesülést, s egyben a javítás lehetőségét is megmutatja. Ugyanakkor jelzi is, hogy volt hiba, ami szintés fontos. Lélektanilag ennek nagy a jelentősége, hiszen a tévesztés a tanulás természetes része, és fontos, hogy a tanulónak az is maradjon. Ne megszégyenülés, kudarc, hanem csak egy állomás az úton. Amelynek korrigálásában aktív szereplő is egyben.
A könyv it tmegtekinthető:
Freinet módszer az első osztályban 1991
A Pedagógia Szemlében Galamos Ritával és dr. Horváth H Attilával megjelent közös írásunk után megkeresett a Tanító című folyóirat egyik munkatársa, hogy írjak a folyóiratba munkámról. Így született meg első önálló cikkem. Amelyet aztán követett még pár, más médiumokban is. A Tanítóban 1991-ben márciusban és októberben is megjelent egy-egy írásom. Sajnos csak az októberi számban megjelent van már csak meg, amit átvett még abban az évben a frissen alakult FREINET MAGAZIN is.
