a cC betű
ismerkedés-rögzítés-gyakorlás
A cC betű a "pihentető" betűk közé tartozik. Az elmúlt időszak után jól jön egy könnyen rögzíthető mássalhangzó. Folyamatos a haladás így, viszont mégsem kíván ez a mássalhangzó különösebb energiát, ezért könnyebbnek érezhetik a tanulás folyamát magát. A már megtanult algoritmusokat követve szinte játszi könnyedséggel a "fejükbe megy". Sokuknak - falusi gyerekek lévén- a cica, mindennapjaik része volt, így különösebb kapcsolódási pontokat keresni nem is kellett. Persze azért a képmontázs felkínált még pár lehetőséget, mint pl.
cipő
cipősarok
cipőkanál
cukorka
cinege
cumisüveg
citrom citromszelet
cumisüveg
cinegék
ceruzák
cicák
A gyakorlatok sem változtak továbbra sem, de az extrák (irodalmi, zenei, festéses, színházi tevékenységek) szabadon variálhatók
Az első olvasólapot megnehezítettem most, értelem nélküli betűkapcsolatokkal. Régen volt már ilyen gyakorlat, s szükséges időnként a figyelmet az olvasási feladat nehezítésével tréningezni .
Természetesen az olvasó feladatok száma, növehető még, ez gyerek és osztályfüggő. De csak akkor ha van időnk ,energiánk mindenkinek egyénileg maghallgatni, korrigálni az olvasását, Segíteni tanácsokkal ,esetleg plusz gyakorlásokkal, a jobb színvonal érdekében. Aranyszabályom az volt, hogy csak jó szintű olvasásra adtam napocskát mindenkinek. Így a napocska elérése gyakran nem ment az első próbálkozásra. Ilyenkor gyakorlás után, újra mehallgattam tanítványom olvasását. Ha láttam fejlődést, de még nem volt jó szintű akkor egyszerűen azt csinátam, hogy a feladatra adható napocskák számát megnöveltem. Ha a felét megfelelően elolvasta akkor azért kapott egy napot, és megjelöltem mit kell még gyakorlni. S utána újtra meghallgattam. Ha sokat javult de nem volt még azért elegendő akkor nem kértem több gyakorlást hanem egy kék pontal, a napocska valamelyik sugarán jelöltem, hogy ez már sokkal jobb, de még hiba volt.
Azt láttam ez jó kompromisszum volt mindakettőnk számára. . A lényeg az, hogy a színvonal mindenkinek ismert legyen., s mindenki tudja, hogy mi az a szint, ami napocskát ér. S ebben nem lehet elfogadóbb az ember az egyik gyerekkel, mint a másikkal. Azt, hogy saját magához képest fejlődött azt jelezni kell mindenképpen, de nem szabad becsapni, nem lehet ámítani.
Olvasni csak biztos betűismeret útján lehet megtanulni, s a cél az, hogy mindenki eljusson erre a szintre. S meggyőződésem, hogy ez el is érhető oylan esteben ha gyermek képes beszélni.
