FREINET felváltva használta módszere ismertetésében a technika és eszköz szavakat. Én inkább az ESZKÖZ kifejezés mellett maradok , -hiszen Ő maga is figyelmeztetett, hogy nem a "technikák" maguk azok amik fontosak, hanem azoknak valamely cél érdekében történő alkalmazása, tehát eszközként történő használata.
Az égő olajkutakkal kezdődő ÉLETÜNK-KÖNYV több kötetnyi anyagából most a legutolsót választottam, hogy érzékeltessem hová is fejlődött ez az osztály a 3 év során.
Ha csak számadatokban összesíteném , már az is mutatná a nagy fejlődést, viszont ha mellé teszem a tartalmi munkában elért magaslatokat akkor látható igazán ennek az eszköznek a jelentősége.
Nézzük először a tényadatok szerinti összehasonlítás
Életünk könyve 1991
|
Kirándulásunk
1994 május 19-21
|
Időtartama:
3 hónap
|
3 nap
|
Terjedelme.
26 old.
|
41 old.
|
Rajz/festmény.
24 db
|
27 db
|
Számítógépes grafika 0 db
|
5 db
|
Montázs 0 db
|
13 db
|
Szabad-vers/ szöveg 14 db
|
23 db
|
Téma szerinti
kutatás, ismeretgyűjtés 1 db
|
8 db
|
nyomda 0 old.
|
7 old.
|
szövegszerkesztő
használata 0 old.
|
9 old.
|
A gyerekek 8-10 éves kor között ugrásszerű változásokon mennek át élménykönyvek irogatása nélkül is. Többnyire azonban elhagyják a szabad rajzolgatásokat, vagy szabadszöveg írásokat - hacsak nem kifejezetten művésztagozatra járnak.
Csak néhányuk számára marad meg ez az önkifejezési forma.
FREINET viszont nagy hangsúlyt fektetett a szabad önkifejezés megtartására, minden formájának megbecsülésére (szabadrajz, szabadszöveg, színház, zene, ének, tánc ).
Freinet kiemelten fontosnak tartotta a rajzolás, festés területét.
"A rajz a legcsodálatosabb eszköze az induvidumok közti kommunikációnak, nemcsak közvetlenül. pillantnyilag, de téren és időn keresztül is." (Ősz Gabi fordításában :Célestin Freinet 13.old)
A KÖNYVBE RENDEZETT ÉLMÉNYEK ennek az eredményességéről tanuskodnak.
20 év múlva megnézve / újra nézve, ezeket az alkotásokat pont ez az a kommunikációs erő az, ami megragad.
A gyerekek készültek erre kirándulásra. Olvasgattak a helyekről amiket megnézni akartunk velük. Felkészültek mindannyian hosszabb, vagy rövidebb beszámolóval, amit el is mondtak vagy a buszban, vagy egy helyszinen. Képeket. ismertetőket használtak fel, leírták mondandójukat.
(Ezek is megjelentek természetesen KIRÁNDULÁSUNK könyvében , mégpedig többnyire már számítógéppel írva).
Sokuk akkor látta életében először a VÉRTEST, GERECSÉT BALATON-FELVIDÉKET, BALATONT, a SOMOGYI DOMBSÁGOT, MECSEKET, és a MEZŐFÖLDET. A rajzok, festményeik tanuskodnak legjobban arról az elementális hatásról ahogy megérintette őket a táj. Ez a hatás némelyiknél olyan erős volt, hogy saját festményét meg akarta őrizni önmaga számára. Így a könyvbe csak annak fekete-fehér fénymásolata kerülhetett bele (-nem volt még akkor a faluban színes fénymásoló-). A fénymásolatok is jelentős hatást tudnak elérni a mai napig, visszadják a kép hangulatát, a megörökített táj gyönyörűségét.
A színes festmények viszont még gazdagabb élménnyé teszik a kirándulás dokumntációjának nézegetésést.
Fontos megjegyeznem, hogy a könyvben látható festmények a kirándulás ideje alatt készültek, esténként, a szálláshelyeken. Nem utólagos alkotások. Az esti plénumra készülve sokan festésben találták meg a legjobb eszközt/technikát ahhoz , hogy "elmondják" mi volt fontos, értékes számukra az adott napból.
A hattyúk nagy hatással voltak rájuk. Képeiken hangsúlyos a hattyúk fej és testtartása, mozdulata, és a vízzel való harmóniája.
A tájak ábrázolása visszadja azt a hatást amit a szemlélődő gyerekekre gyakorolt. Erőteljes kompozíciók, erőteljes színekkel. Vagy épp ellenkezőleg a finomság, a lágyság jellemző a kompozícióra. Nem sablon rajz egyik sem, Mindegyiknek karaktere van.
Sőt a szabadrajz egy teljesen új vállfaját találták fel maguk számára, mégpedig a betűelhelyezésel kialakított képeket. (pedig nem ismerték a nagy elődök képverseit). Maguknak találták fel, s nagy örömüket is lelték az ilyen rajzok készítésében a számítógépen
Minden képpen szólnom kell a szabadszövegek egy speciális fajtájáról ami ebben a könyvben megjelent, mégpedig a településnevek összegyűjtéséről az út során. Némelyikhez rövid kisérőszöveg is társult, megörökítve egy pillanatot, hangulatot, látványt - mint egy fényképen-.az elsuhanó világból.
Az ötlet és megvalósítás nem az enyém, hanem lányomé, aki a BÚBNATVÖLGYI FREINET-TÁBORBAN saját élményként élte át a szabadszöveg alkotás nagyszerűségét, és kreatívan alkalmazta, diákjaimat is bevonva. Olyan gyerekeket tudott ezzel az ötlettel "mozgósítani" akik maguktól passzívabban szemlélték volna a táját. Így viszont aktívvá válták. Kisebb verseny alakult ki egy idő után, hogy ki tudja a legtöbb helységnévtáblát elolvasni pontosan. Teljesen más hangulatot adva így a buszban töltött óráknak mint máskor. S aktívitásuk nem csökkent, akkor sem, mikor az összegyűjtött neveket betűnként kellett a könyvbe benyomdázni.
Nagyon fontos alappillére volt e három napos kirándulásnak az tény, hogy több szülő is szívesen eljött velünk. Ez amúgy a FREINET pedagógiában megszokott jelenség. A négy év alatt az teljesen természetessé vált, hogy a szülők valamit elmondtak, megmagyaráztak, elmeséltek, megfigyeltettek a gyerekkel. A pék, vagy asztalosműhelyben folyó munkától kezde , népmeséken, közös daltanuláson át a biológia, építészet tudományán keresztül akár a csillagnézésig. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy próbálja ki milyen más hatással van egy osztályra, ha a gyerekek szülei, nagyszülei adnak át ismereteket az osztálynak, ha ŐK is alakítói az osztály fejlődésének.
A teljes ÉLMÉNY-KÖNYV itt megtekinthető
http://prezi.com/bciwmg2ar-fo/kirandulasunk-1994-majus-19-21/
Csak néhányuk számára marad meg ez az önkifejezési forma.
FREINET viszont nagy hangsúlyt fektetett a szabad önkifejezés megtartására, minden formájának megbecsülésére (szabadrajz, szabadszöveg, színház, zene, ének, tánc ).
Freinet kiemelten fontosnak tartotta a rajzolás, festés területét.
"A rajz a legcsodálatosabb eszköze az induvidumok közti kommunikációnak, nemcsak közvetlenül. pillantnyilag, de téren és időn keresztül is." (Ősz Gabi fordításában :Célestin Freinet 13.old)
A KÖNYVBE RENDEZETT ÉLMÉNYEK ennek az eredményességéről tanuskodnak.
20 év múlva megnézve / újra nézve, ezeket az alkotásokat pont ez az a kommunikációs erő az, ami megragad.
A gyerekek készültek erre kirándulásra. Olvasgattak a helyekről amiket megnézni akartunk velük. Felkészültek mindannyian hosszabb, vagy rövidebb beszámolóval, amit el is mondtak vagy a buszban, vagy egy helyszinen. Képeket. ismertetőket használtak fel, leírták mondandójukat.
(Ezek is megjelentek természetesen KIRÁNDULÁSUNK könyvében , mégpedig többnyire már számítógéppel írva).
Sokuk akkor látta életében először a VÉRTEST, GERECSÉT BALATON-FELVIDÉKET, BALATONT, a SOMOGYI DOMBSÁGOT, MECSEKET, és a MEZŐFÖLDET. A rajzok, festményeik tanuskodnak legjobban arról az elementális hatásról ahogy megérintette őket a táj. Ez a hatás némelyiknél olyan erős volt, hogy saját festményét meg akarta őrizni önmaga számára. Így a könyvbe csak annak fekete-fehér fénymásolata kerülhetett bele (-nem volt még akkor a faluban színes fénymásoló-). A fénymásolatok is jelentős hatást tudnak elérni a mai napig, visszadják a kép hangulatát, a megörökített táj gyönyörűségét.
A színes festmények viszont még gazdagabb élménnyé teszik a kirándulás dokumntációjának nézegetésést.
Fontos megjegyeznem, hogy a könyvben látható festmények a kirándulás ideje alatt készültek, esténként, a szálláshelyeken. Nem utólagos alkotások. Az esti plénumra készülve sokan festésben találták meg a legjobb eszközt/technikát ahhoz , hogy "elmondják" mi volt fontos, értékes számukra az adott napból.
A hattyúk nagy hatással voltak rájuk. Képeiken hangsúlyos a hattyúk fej és testtartása, mozdulata, és a vízzel való harmóniája.
A tájak ábrázolása visszadja azt a hatást amit a szemlélődő gyerekekre gyakorolt. Erőteljes kompozíciók, erőteljes színekkel. Vagy épp ellenkezőleg a finomság, a lágyság jellemző a kompozícióra. Nem sablon rajz egyik sem, Mindegyiknek karaktere van.
Pipacs és repcevirágzás |
A Kinizsi vár (vár-árok és lakótorony) |
Sőt a szabadrajz egy teljesen új vállfaját találták fel maguk számára, mégpedig a betűelhelyezésel kialakított képeket. (pedig nem ismerték a nagy elődök képverseit). Maguknak találták fel, s nagy örömüket is lelték az ilyen rajzok készítésében a számítógépen
A kirándulás élménykönyvének fedele |
Fénymásolat , melynek eredetijét alkotója őrzi |
Minden képpen szólnom kell a szabadszövegek egy speciális fajtájáról ami ebben a könyvben megjelent, mégpedig a településnevek összegyűjtéséről az út során. Némelyikhez rövid kisérőszöveg is társult, megörökítve egy pillanatot, hangulatot, látványt - mint egy fényképen-.az elsuhanó világból.
Az ötlet és megvalósítás nem az enyém, hanem lányomé, aki a BÚBNATVÖLGYI FREINET-TÁBORBAN saját élményként élte át a szabadszöveg alkotás nagyszerűségét, és kreatívan alkalmazta, diákjaimat is bevonva. Olyan gyerekeket tudott ezzel az ötlettel "mozgósítani" akik maguktól passzívabban szemlélték volna a táját. Így viszont aktívvá válták. Kisebb verseny alakult ki egy idő után, hogy ki tudja a legtöbb helységnévtáblát elolvasni pontosan. Teljesen más hangulatot adva így a buszban töltött óráknak mint máskor. S aktívitásuk nem csökkent, akkor sem, mikor az összegyűjtött neveket betűnként kellett a könyvbe benyomdázni.
Nagyon fontos alappillére volt e három napos kirándulásnak az tény, hogy több szülő is szívesen eljött velünk. Ez amúgy a FREINET pedagógiában megszokott jelenség. A négy év alatt az teljesen természetessé vált, hogy a szülők valamit elmondtak, megmagyaráztak, elmeséltek, megfigyeltettek a gyerekkel. A pék, vagy asztalosműhelyben folyó munkától kezde , népmeséken, közös daltanuláson át a biológia, építészet tudományán keresztül akár a csillagnézésig. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy próbálja ki milyen más hatással van egy osztályra, ha a gyerekek szülei, nagyszülei adnak át ismereteket az osztálynak, ha ŐK is alakítói az osztály fejlődésének.
A teljes ÉLMÉNY-KÖNYV itt megtekinthető
http://prezi.com/bciwmg2ar-fo/kirandulasunk-1994-majus-19-21/