A Freinet pedagógia adaptációjának első évéről be kellett számolnom a a KDF pályázat értelmében. Így erről az évről van egy tárgyszerűnek mondható beszámoló. Amiben a lényeges elemek kiemelésével összefoglaltam mindazt amit eredménynek tekintettem. Mivel a pályázat terjedelme meghatározott volt, így valóban csak a legfontosabb tények kerülhettek bele.
A 4.a osztály termének ajtaja 1988/89 (közös munka)
A másik - talán a mai ember számára érthetetlen- nagy horderejű dolog volt akkoriban, a tantárgyak közötti kapcsolatok összefogása egy nagyobb témakörbe.
Mindig igyekeztem csak annyiban és ott változtatni a hagyományos rendszerhez képest, amit úgy éreztem képes vagyok koordinálni, amit képes vagyok megszervezni, véghezvinni teljes egészében. Tehát kis lépésenként haladtam.
Mindig igyekeztem csak annyiban és ott változtatni a hagyományos rendszerhez képest, amit úgy éreztem képes vagyok koordinálni, amit képes vagyok megszervezni, véghezvinni teljes egészében. Tehát kis lépésenként haladtam.
De Freinet gondolkodása a pedagógiáról ebben az esetben is beigazaolódott!
"Nem fontos egy időben minden technikát alkalmazni, de összetételük logikáján el kell gondolkodni.
EGY nevelési módszer megváltoztatásával olyan lépést teszünk meg, amely esetleg szükségszerűen maga után vonja a többi eljárási mód megváltoztatását is."
Celestin Freinet (Ősz Gabi ford.41.old)
Attól, hogy a technika és rajz tárgyakat másként kezdtem oktatni, illetve , attól, hogy a beszélgető kör bekerült napjainkba hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a tanítás más területein is új formákat kell használnom, ha hiteles akarok maradni magam és a gyerekek szemében is természetesen.
Az első év tulajdonképpen arról szólt, számomra, hogy a felmerülő belső konfliktusaimat hogyan és mely Freinet eszközzel tudod "orvosolni" Nem volt sima, és göröngyök nélküli ez az út. Átolvasva akkori töprengéseimet- naplózásomat- bizony sokszor megfogalmazódott bennem, hogy hogyan tovább, ha a poroszos módon nem akarok dolgozni? A megoldásokat persze mindig egy újabb "Freinet eszköz/technika bevezetése hozta meg.
Hasonlóan került be a munkakártyák rendszere, használata az életünkbe. (88-89-ben még egyáltalán nem lehett olyan kézműveskedésre inspriráló könyvecskéket kapni mint manapság, így nagy újdonság volt a gyereknek egy egy munkakártyám) Voltak akik képesek voltak rövid magyarázat vagy megmutatás után önállóan is meghajtogatni amit választottam tananyagnak. Mások mellé oda kellett ülni, s ugyanakkor z-nek y-nak is segítségre lehetett szüksége a munkamenet egy egy fázisában. Nem beszélve arról, hogy szabadidőben is lehettet pl. hajtogatásokkal foglalkozni. Ezt lehetetlen egy embernek követni, segíteni. Erre volt jó a a - tárgy alkotó -munkakártya , ahol a munka fázisait meg lehetett bármikor nézni. Innen "kúszott" be az irodalom és környezetismeret, rajz, nyelvtan és matematika órákra. Segítve a munkámat a differenciálás, az önálló munkavégzés tanítása terén. Nem volt vita a munka végzést illetően attól a perctől, hogy mindenki maga választhatta ki melyik feladatot végzi el.
A Freinet pedagógia nagy előnye az is, hogy nem magányos műfaja a tanításnak, Természetes módon kapcsolódhatnak be szakemberek egy egy adott feladatra. Így én és a gyerekek is örömmel vettünk részt azokon a foglalkzásokon amiket más tanár/ esetleg más szakember, vagy akár egy - egy szülő , tartott.
A különböző Freinet eszközök -akár önmagukban is használhatóak, és - a pedagógusnak egy olyan válasz rendszert is képeznek, amire mindig támaszkodhat , ha problémája. konfliktusa adódik akár saját magával, vagy a tanítványokat illetően.
A prezentációban elolvasható a KDF pályázatra benyújtott értékelésem 1989-ben az első adaptációs év tapasztalatait illetően
http://prezi.com/e_ehtwrvqzmw/az-elso-adaptacios-ev-198889-ertekelese/