Ebben a részben a matematika területén használt munkakártyákról lesz szó. Szemelvények, kedv csinálók csupán.
A tantárgy alapjainak lerakásakor nagy szerepet kaptak a munkakártyák , s ahogy bővült a tantárgy ismeretanyaga, úgy követte azt a munkakártyák stílusbeli változása is.
A matematikában a nyomtatott szöveg értelmezéséhez kapcsolódó részt én mindig kicsit később kezdtem tanítani első osztályban, mint általában szokás. Csak akkor, amikor már az összes betűt ismerték tanítványaim, - (ami nem azt jelentette, hogy szóban nem foglalkoztunk szeptember és december között matematikai feladatokkal Ez idő alatt megtanulták a számok és műveleti jelek értelmezést, írását. Kialakult biztos számfogalmuk 10-es körben nagy gyakorlatot szerezve abban, hogy hogyan lehet számokkal, jelekkel kifejezniük azt, amit szavakkal elmondtak, vagy hallottak).
Szöveges feladatokat csak az után adtam a kezükbe, hogy ismerték a betűket és el tudták olvasni -legalább szótagoló szinten - az eléjük kerülő szöveget.
Az első ilyen munkakártyákon számozás is található. A számmal keleltt jelölniük, hogy melyiket választották elvégzére. Két szinten lehetett ezekkel a munkakártyákkal foglalkozni. Volt egy kötelező rész. az volt a betűjeles és egy csillagos rész ami már nem volt kötelező, de a tapasztalatom az volt, hogy sokan elvégezték azokat a feladatokat is, legfeljebb segítséget kértek hozzá társuktól vagy tőlem. Persze a feladatokat szándékosan úgy állítottam össze, hoyg legyne benen egy kis távlat, ami gondolkodásra késztetett, nem csupán mechanikus számolásra , és válaszadásra konicionált
Egyéni fejlesztésnél is elég volt csak visszatekinteni arra , hogy meddig jutott el a munkakártyákban tanulóm, s máris lehetett azzal foglalkozni ami számára problémát jelentett- Sokszor társuk segítségét kérték , vagy akár együtt értelmezve oldották meg ezeket a feladatokat. Így a feladatok mégiscsak eljutottak mindenkihez. Akkor amikor már készen állt a tanuló arra, hogy beépítse saját tudásrendszerébe.
A munkakártya tehát a differenciálásra is kiváló eszköz volt. s mint egy tankönyv megőrizte a legfontosabb ismeretanyagot.
A tantárgy alapjainak lerakásakor nagy szerepet kaptak a munkakártyák , s ahogy bővült a tantárgy ismeretanyaga, úgy követte azt a munkakártyák stílusbeli változása is. A matematikában a nyomtatott szöveg értelmezéséhez kapcsolódó részt én mindig kicsit később kezdtem tanítani első osztályban, mint általában szokás. Csak akkor, amikor már az összes betűt ismerték tanítványaim, - (ami nem azt jelentette, hogy szóban nem foglalkoztunk szeptember és december között matematikai feladatokkal Ez idő alatt megtanulták a számok és műveleti jelek értelmezést, írását. Kialakult biztos számfogalmuk 10-es körben nagy gyakorlatot szerezve abban, hogy hogyan lehet számokkal, jelekkel kifejezniük azt, amit szavakkal elmondtak, vagy hallottak).
Szöveges feladatokat csak az után adtam a kezükbe, hogy ismerték a betűket és el tudták olvasni -legalább szótagoló szinten - az eléjük kerülő szöveget. Az első ilyen munkakártyákon számozás is található. A számmal keleltt jelölniük, hogy melyiket választották elvégzére. Két szinten lehetett ezekkel a munkakártyákkal foglalkozni. Volt egy kötelező rész. az volt a betűjeles és egy csillagos rész ami már nem volt kötelező, de a tapasztalatom az volt, hogy sokan elvégezték azokat a feladatokat is, legfeljebb segítséget kértek hozzá társuktól vagy tőlem. Persze a feladatokat szándékosan úgy állítottam össze, hoyg legyne benen egy kis távlat, ami gondolkodásra késztetett, nem csupán mechanikus számolásra , és válaszadásra konicionált
Egyéni fejlesztésnél is elég volt csak visszatekinteni arra , hogy meddig jutott el a munkakártyákban tanulóm, s máris lehetett azzal foglalkozni ami számára problémát jelentett- Sokszor társuk segítségét kérték , vagy akár együtt értelmezve oldották meg ezeket a feladatokat. Így a feladatok mégiscsak eljutottak mindenkihez. Akkor amikor már készen állt a tanuló arra, hogy beépítse saját tudásrendszerébe.
A munkakártya tehát a differenciálásra is kiváló eszköz volt. s mint egy tankönyv megőrizte a legfontosabb ismeretanyagot.
Az által, hogy a szöveges feladatokat az első perctől kezdve, csak úgy tudták megoldani, hogy először is el kellett olvasniuk, rászoktatta őket a pontos szövegolvasásra és értelmezésre a matematika tantárgyban (is). Így Freinet-s osztályaimban egyáltalán nem jelentkezett, az az általános probléma, amit minden tanító ismer, hogy a szöveges feladatok önálló olvasása, önálló értelmezése komolyan visszaveti diákjaik teljesítményét. 
Jól használhatók voltak ezek a munkakártyák arra is, hogy magyarázatként, szemléltetőként bármikor elérhetők legyenek a tanulóknak, mint pl. a szorzás lényegének megértését szolgáló munkakártyák itt. Később, a nem tisztán Freinet módszerrel tanított osztályaimban is használtam ezeket a kártyákat, s azt tapasztaltam, hogy a szöveges feladatok megoldását náluk is fejlesztette, s örömmel foglalkoztak a szöveges feladatokkal, akkor is, ha más területen esetleg problémáik voltak.
Aktivitásra szólít, nemcsak számolásra, hanem tervezésre, a képzelet, a próbálgatás, gondolkodás működtetésre inspirálja.
Az itt ulsónak választott munkakártyám már a kapcsolatteremtést is konkrétan megcélozta a képzőművészet és a matematika között
Én ezt akkor csak érzésből, a saját tanuló éveim, saját tanulási módszereim alapján ,valamint Freinet pedagógiai elveinek addigi ismeretei alapján készítettem és használtam.S igen meglepődtem mikor ugyanezt egy tudományos cikkben láttam viszont pár év múlva.
Az, maga is érdekes azonban, ahogy ez a cikk a kezembe került. Egyik akkori tanítványom nagymamájától kaptam elismerésként, köszönetképp munkámért. Ő pedig tudományos területen dolgozott, kutatóként. Máig a legfontosabb visszajelzések között tartom számom, s skkor megerősített abban, hogy fontosak ezek a képes munkakártyák. segítika tanulót a feladatok értelmezésében. A képzelő erőt először segíteni kell, pl képekkel ahhoz, hogy az később önállóan tudjon működni.
A cikk a Fizikai szemle 1993/2. számában jelent meg a Vélemények rovatban Robert S. Root-Bernstein: A tudományban rejlő művészet címmel (74-76). Részlet a cikkből:
