Volt egy előadásom , s nagyon érdeklődő közönség hallgatta a mondandómat a Freinet pedagógiáról. Örömmel töltött el minden perce.
https://youtu.be/MFLeeFkA8Mw
https://youtu.be/MFLeeFkA8Mw
Hazafelé mégis azt gondoltam, hogy mi mindenről nem beszéltem ami fontos lett volna, talán sokkal fontosabb is mint amit elmondtam..
Most megpróbálom - több bejegyzésben ugyan -, de összefoglalni és elmondani amit fontosnak tartok, a Freinet pedagógiáról, a felőle érdeklődőnek ..
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Alapvető célom volt a pályára lépésem első napjától kezdve, hogy a rám bízott gyermekek mindegyikét megtanítsam a legfontosabbakra.
S ebből adódott a legtöbb szakmai problémám is a pályám elején, magammal. Nagyon hamar szembesültem azzal- mint mindenki ezen a pályán-, hogy nem halad egyszerre előre a tananyaggal az osztály. s rövid idő alatt kialakulnak a 2-es, 3-as, 4-es -5-ös értékek az osztályzatokban, amik ugyanakkor egyáltalán nem annyira fontosak szerintem , mint amilyen hit fűződik hozzá.
Az ember tisztessége, segítőkészsége, önzetlensége, szavahihetősége, becsületessége, munkabírása, munkavégzésnek színvonala nem az iskolai érdemjegyekből következő dolog.
Az egész tananyag- számon kérő /értékelő rendszer igazságtalan és irreális.
Igazságtalan, mert pillanatnyi eredményeket véglegesnek, sőt meghatározónak tekint,
Irreális , mert a különböző munkakörök, munkatevékenységek sikeres elvégzéséhez, legkevésbé van szükség arra, amiket az általános, középiskolai ismeretanyag formában a gyerekek fejébe kíván egy-egy tantárgy betölteni.
Lehet-e, kell-e egy tananyagot (-az olvasás, írás és az alapvető számoláson kívül) ) mindenkinek egyformán megtanulnia, egyformán értékesnek éreznie? Nyilván nem. Ezt minden pedagógus tudja egy hónapnyi munka után. De ha nem, akkor miért csak az érdemjegy fontos belőle ? MIÉRT nem lehet a tanítás folyamatába beiktatni valami olyan módot amitől a gyerek és a pedagógus is jól érezheti magát a munkájában?
A FORDULÓPONT akkor jelent meg számomra amikor megismertem a Freinet -pedagógia OKTATÁSI KÁRTYA RENDSZERét. Rögtön láttam, hogy ez egy olyan híd / kapocs lehet köztem és a gyerekek és a feladatom között ami mindannyiunknak kedvez.
Nekem az a célom, hogy Ők foglalkozzanak a tananyaggal.
Elolvassák / Meghallgassák amit én akarok mondani az adott anyagról!
Végezzék el a szükséges feladatokat azzal kapcsolatban!
Tanulják meg ami fontos belőle vagy általa!
S ezek bármilyen tantárgyat és tananyagot veszünk alapkövetelményei a pedagógusnak, a HOGYAN a nagy kérdés ebben!
A tanulóknak meg az a céljuk, hogy lehető legjobbat hozzák ki a maguk számára az adott napból, bármilyen tananyag, vagy tanári elképzeléssel is kerülnek szembe!
S a kettő között nem túl sok kapcsolati pont van a mai iskolai módszertanokban.
Most azon a 4 oktatási kártyán keresztül mutatom be ,- ami a fenti videóban is megjelent-, hogy miről szól és hogyan formál - diákot és pedagógust egyaránt ez a munkamódszer
Az első követelmény kapcsolatot teremteni a diákkal!
A diák aktuális tudásával
személyiségével
érdeklődésével
a saját fejlődése érdekében meglévő tenni vágyással
Mindezt úgy, hogy
a pedagógus az órán nem közvetlen irányítója annak,
hogy a gyerekek mit csináljanak személy szerint.
A diákok szabadon választják ki melyik feladatsort fogják elvégezni!
Ehhez persze a pedagógusnak jól át kell gondolnia, hogy mire akarja az adott tanórát és tananyagot használni.
Ilyenkor szokták javasolni a differenciált feladatvégzést , a hagyományos pedagógiában mint módszertani javaslatot. S persze ez is egy alternatíva, csak egy fontos dolgot hagy figyelmen kívül.
A gyereknél senki sem tudja jobban
- a tanára sem!- ,
hogy aznap,
azzal a tudásszinttel és
aznapi pszichés állapotában Ő melyik feladatsort végezné el a legjobb hatásfokkal.
A tanítói és tanulói tevékenység
hatásfoka igen fontos tényező.
hatásfoka igen fontos tényező.
Ez az a pont
amiben a pedagógus és diák is egyaránt érdekelt!
amiben a pedagógus és diák is egyaránt érdekelt!
A nem odafigyelő diák,
a" falra hányt borsós nap"
se nem jó érzés,
se nem hatékony
a pedagógus számára .
Ellenkezőleg,
az kidobott,
elpocsékolt idő számára.
Azonban , ha mindenki elvégez valamit a feladtok közül, s annak eredménye az óra végén látható, érzékelhető , sőt összeáll egy egésszé, akkor az nem elpocsékolt idő volt. Az, hasznos munkával telt idő volt a pedagógus és a gyerek számára is!
...............................................................................................................................................
A Freinet házaspár ezelőtt már 70-80 évvel, világosan látta és alapvető "technikaként " használta . a levelezést arra , hogy kicseréljék, megvitassák gondolataikat, pedagógusok és gyerekek egyaránt és megismerkedjenek távoli iskolák, pedagógusok és diákok egymással, egymás munkájával, eredményeivel,.
A kapcsolattartás, a gondolalatcsere , azóta -az internet megszületésével, elterjedésével- természetes. mondhatnám nélkülözhetetlen részévé vált emberek millióinak.
Ugyanígy az oktatókártyáik egyik ága: a műveleti kártya a mai gyermek és felnőttek számára természetes része az életüknek , hiszen az kindertojásos, legós, lapra szerelt bútoros életükben természetes módon megtanulja kicsi és nagy egyaránt a különböző műveleti rajzok "olvasását", használatát.
Az OKTATÓ KÁRTYÁK ( munkakártyák más néven) egy másik csoportja a Freinet pedagógiában az új ismeretet tanító / gyakoroltató / feldolgozó oktató kártyák rendszere.
Első példámban erre a technikára egy ismeretterjesztő írás feldolgozásáról van szó.
Második példámban pedig egy nyelvtani fogalom megismertetése és az ismeret elmélyítése, megtanítása a kártya célja.
Ugyanígy készítettem matematikai, természetismereti , történelem, és rajz témakörökre is. Mindezekből jól látható, hogy gyakorlatilag minden tantárgyban alkalmazhatóak az oktató kártyák.
Kis kreativitás és műveltségi területek összekapcsolása a kulcsa mindössze.
Ezek az oktató kártyák mindig az osztályban kapnak helyet.
A gyerekek bármikor elővehetik, elvégezhetik újra, vagy utólag ha hiányoztak például, amikor használatba került. Így állandóan kéznél lévő "ismeretbankot" alkot a számukra.
Segítve az önálló ismeretszerzésük útját .
S természetesen saját maguk is készíthetnek,
s egy idő után készítenek is tapasztalatom szerint.
A filmbéli oktató kártyák részletes bemutatása tehát. (Ami már rég nem tananyag. Kirostálódott, átíródott az elmúlt 28 év során. ( ennyit arról, hogy mi mennyire fontos adott esetben)
Az oktató kártyák feladatai azonban rögzítették, hogy miről szólt az adott ismeretterjesztő írás ,
s egyúttal azt is jól megmutatja, hogy feldolgozásának milyen formáit kínálta fel.
Először is ami közös bennük:
- Mindegyik tartalmaz képanyagot -vizuális információt-. (de nem túl sokat!) Ez nagyon fontos, mert a gyerekek csakúgy mint a felnőttek először a képek információit rögzítik magukban, sokszor már ennek alapján meghozzák döntésüket.
- Mindegyiken megtalálható, hogy melyik olvasmányhoz/ vagy témakörhöz kapcsolódik. Ezzel már be is sorolódik egy rendszerbe. Jelen esetben az irodalomba, de ugyanakkor azt is megmutatja, hogy kapcsolat van - környezetismeret-történelem- építészet témakörökhöz is.
- Mindegyik oktató kártyán vannak kérdések az adott tanulandó, megismerendő anyag valamelyik részletét érintően. Itt egyiken inkább történelmi jellegűek (Hány éves? , Hány kőből épült? ..),, Másikban építészeti jellegűek ( keress képeket hasonló épületekről! Mikor épült, Ki tervezet? Mit neveznek az országház kalapjának?) Vagy épp az országházban folyó munkáról szólnak (Keress képeket az országházban folyó munkával kapcsolatban! (Mit tudsz arról kik dolgoznak az Országházban?
- Mindegyiken van írásfeladat is. (vagy kikeresni és kimásolni egy adott részt, vagy önállóan megfogalmazni gondolatokat.( keresd meg a szövegben...és írd le!, Írd le azt a mondatot ami a képhez tartozik!, Írj 3-4 mondatos beszámolót az Országház könyvben neked legjobban tetsző képről...)
- Mindegyik lehetőséget ad egy kis önálló tovább gondolásra, alkotásra az adott szöveg olvasását követően. ( pl (Készíts montázst!, Keress napilapokban képeket!...)
- Bármelyiket választhatja a tanuló. Ezt se befolyásolni, se bírálni nem lehet a pedagógusnak. Segíteni Őt, hogy a választott feladatokat el tudja végezni, az viszont kötelessége!
- A feladatvégzésre szánt idő leteltével az oktató kártyákkal kapcsolatos feladatok megoldása viszont az osztály előtt kerülnek bemutatásra. Így mindenki értesül minden fontos eleméről a feldolgozás módjainak, s a hozzá kapcsolódó produktumok is bemutatásra kerülnek.
- Ahhoz, hogy mindezek teljesüljenek, mindenkinek el kellett olvasnia az adott írást és írnia is kellett vele kapcsolatban. (Tehát az a minimális cél, hogy olvasson, és írjon a tanuló mindenkinél teljesült!) Ennél sokkal több, hiszen a szövegben való keresés, lényegkiemelés gyakorlása is megtörtént a feladatok kapcsán! Sőt még alkotó tevékenységek is kapcsolódnak a munkához az alatt 30-35 perc alatt amit erre fordítana egyébként is az ember az órán
- A végére került ugyan, de az egyik legfontosabb eredménye az oktató kártyákkal / munkakártyákkal történő munkának, hogy a pedagógus idejét valódi tanításra fordíthatja a tanórán. Hiszen ott és abban és annak segít ahol szükség van rá, ahhoz, hogy minden tanuló előbbre juthasson ismereteiben.
- A tanulók e feladatvégzési móddal folyamatosan gyakorolják a döntéshozatalt. Van amikor jól, máskor rosszul mérik fél teljesítőképességüket. Egy biztos, nem háríthatják másra a felelősségüket a döntésükben. Megtapasztalják, hogy fontos pontosan elolvasni a szöveget, s nemcsak érzéseikre hagyatkozni a döntésben. S ennek bizony az életükben igen fontos szerepe lesz majd.
A második példám a melléknév fogalmának kialakításához nyújtott segítséget , annak megértésében és a fogalom elsajátításában tanulóimnak
Mi az ami közös ezekben az oktató vagy más néven munkakártyákban?
- Mindegyik, egy -a gyerekek érzelmeihez közel álló - képpel hívja fel magára a figyelmet. Olyannal aminek akár saját szereplői, megfigyelői lehetnének.
- A feltett kérdésekre különböző- nem túl gyakran használt szavakat is hoz fel példának. Ezzel is felkeltve a szavak által jelzett érzelmek sokszínűségét, a passzív szóismeretet.
- Mindegyik megfogalmaz egy olyan kérdést ami személyessé és természetessé teszi a gyermek számára , hogy szavainkat érzéseink kifejezésére is használjuk Akkor is is ha ezeket nem rendeztük eddig még egy külön csoportba, ismerjük őket. Tehát nem valami különleges, ismeretlen dologról van szó, hanem épp ellenkezőleg, egy nagyon ismert dolognak az érzéseknek, színeknek, hangulatoknak adunk egy szakkifejezést. A második kártyán a fokozásnak nevezett nyelvtani fogalommal kerülnek közeli ismeretségbe.
- Mindegyik kártya a továbbiakban az osztályban bármikor elérhető, elővehető, használható. Az osztály tudásbankjának része innentől.
mellékneveket kapunk!
Kérdés, hogy mindig több oktatókártyát kell-e készíteni?
Természetesen NEM !
Egy kártyán belül is megoldható, hogy különböző feladatok jelenjenek meg rajta. S akkor azokból választ mindenki magának egyet, vagy akár többet, ha ahhoz van kedve, ideje:
Az alábbi ilyen. Célom az volt, hogy a gyerekek gyakorolják az igeragozást, igék gyűjtését.
Ez itt is egy képi közléssel van indítva.
A zölddel, feketével és naranccsal írt feladatok között választhattak a gyerekek. A bevezető piros betűs szöveg felidézi az igéket. No nem a kérdőszavaival, hanem konkrét, ismert példákkal, s persze a képek megerősítik ezt.
Az a tanulókra van bízva, hogy melyik feladatot végzik el, Bármelyiket is választják az igékkel fognak foglalkozni , az biztos. Mindenki maga dönti, el, hogy szabványos gyakorlást végez, vagy kreatívabb szógyűjtéssel teszi próbára magát.
Miért kellene mindenkinek unottan az igeragozást írogatni, mikor már biztos tudása van e téren ?
De, miért kellene a többiek szógyűjtésével foglalkoznia annak akinek az igeragozás nem megy elég jó, vagy csak elég fáradt ahhoz, hogy kreativitáskodjon?
Ha a pedagógus döntene abban, hogy ki mit csináljon, akkor az elvenné a felelősségét a tanulónak saját maga iránt. A cél azonban épp az ellenkezője. Ezekkel a munkaformákkal olyan felnőttekké válnak a gyerekek akik megtanulják a mindennapok választásai, döntései által, hogy felelősek saját magukért, eredményeikért
A következő munkakártya, egy klasszikus gyakorlást segítő feladatsor első osztályban.
Megint egy jó üzenethordozó kép. A gyakorlás fontos dolog. Anélkül nincs bevésődés és tudás, de ezt akár élvezni is lehet.( mint ahogy a képen látható fiú arckifejezése mutatja is)
A bal alsó sarokban lévő piros , zöld, kék vagy sárga háromszög azt jelentette a gyerekeknek, hogy azok gyakorló feladatokat tartalmaznak. Jelen esetbe a kerek 10-eshez jutás fontosságát az összeadásban .
Egyszerű de nagyon fontos gyakorlat. A biztos tudás megszerzése ebben igen fontos. mert a későbbiekben 100-as 1000-es körben is ezt az analógiát használjuk a fejszámolásnál.
Itt nincs szükség semmi másra ,csak egy egyszerű kapaszkodóra, a hogyan is kell csinálni a feladatokat. Egyfajta "kindertojásos" műveleti lártya
Egy másik lehetőség pl. matematika tantárgy esetében a különböző tananyagok összekapcsolása révén egy általános fogalom megismertetése. Ez épp egy harmadikos matematika tananyag , a szimmetria fogalma.
Mily szerencse, hogy a harmadikos irodalom anyag épp a középkor, Mátyás király történelmi , építészeti és népmesei feldolgozása is. Van mihez kapcsolódni.
A különböző területek összekapcsolhatódnak egy geometria fogalomban!
S mily nagy szükség lesz erre a későbbi tanulmányok sőt az életük során is. Bármilyen szakmát tanulnak majd, arra mindig szükségük lesz, hogy az egyensúlyra, illetve annak tudatos megteremtésére törekedjenek. Ehhez azonban kellenek kapaszkodók. kellenek esztétikai élmények is. S ha már ilyen jól egységet alkot a harmadikos tananyag kár lenne nem megmutatni a gyerekeknek, ezt az egységet, komplexitás.
S kár lenne nem ösztönözni őket arra, hogy fedezzék fel maguk körül. Miközben szinte mellesleg, a geometriai szakszó és a hozzá tartozó fogalom is beépül tudásukba.
Egy kis kiegészítést kell még tennem ezen oktatókártya elé, mert nélküle, csak nagy nevek Donatello-----Michelangelo) -akár fellengzősnek is mondható, felsorolásnak tűnhet . Azonban ebben az eseteben ez egy visszautalás a gyerekek egy évvel korábbi TV mesék projektjére. Amely akkor nagyon sok pozitívummal, jó élménnyel zajlott és zárult le. Amelyről a másodikos korukban könyvet írtak, újságot készítettek, hogy az összes élményünket meg tudjuk örökíteni a későbbi időkre. Így számukra nemhogy ismeretlenek , hanem épp ellenkezőleg nagyon is ismertek voltak e reneszánsz nagyságok nevei. Ezért is írtam ide az elejére pirossal, mert tudtam, hogy ez olyan közös élményünk amihez mindannyiuknak van kapcsolódási pontja.
https://freinetnk.blogspot.hu/2012/08/morzsak-osztalyujsag-1992_13.html
Végezetül egy olyan oktatókártyát választottam ide, ami azt mutatja meg, hogy az ember milyen kincseket kap a gyerekektől , ha nem a hagyományos úton , hanem e pedagógiával dolgozik.
A tanulandó dolog ez esteben a gombvarrás volt, amit az egyik kislány átalakított magának egy képpé. Természetes része a folyamatnak hogy a pedagógus is tanul, a tanítványaitól, fejlődik, s legfőképp nem ég ki! Kölcsönösen inspiráljuk egymást!
A blogomban a munkakártyáknak egy külön sorozatot szenteltem már. Jó szívvel ajánlom Önnek ha érdekeli még ezen felül is
https://freinetnk.blogspot.hu/search/label/munkak%C3%A1rty%C3%A1k
Két internetes címet ajánlok , azoknak akik eredeti forrást szeretnének böngészni. Mindkettő a Freinet pedagógia nemzetközi szervezetének oldala. Az első az ICEM_FINEM oldala, a második a következő nemzetközi Freinet találkozó hivatalos oldala. Még lehet jelentkezni az idei (2018-as) RIDEF-re, amely most Svédországba kerül megrendezésre.
https://www.icem-pedagogie-freinet.org/une-education-populaire-en-pratique
http://www.ridef.one/2017/10/30/work-in-progress/