A betűk kétharmada közelébe érve már kezd " önjáróvá válni" a betűtanulás folyamata a gyerekekben.
Ha eddig ragaszkodtunk ahhoz ahhoz 3 szabályhoz, ami minden kártyán megjelent:
- pontosan azt olvasni ami oda van írva
- kiválasztani az értelemmel bíró szavakat és az értelmét megmagyarázni
- valamint elvégezni a felkínált rajzos, technika feladatokat (betű gyűjtés, hangzó azonosítás a szóban, rajzolás stb)
akkor minden elkövetkező új betűt nagyon kicsi segítséggel, magabiztosságot szerezve eddigi munkájából, el tudja végezni a gyermek, S megtanul elolvasni bármilyen szöveget. Hiszen tudja, hogy hogyan segítsen magán hogy munkája jó színvonulú legyen.
- szótagolással,
- értelmezéssel, kérdezéssel, és
- gyakorlással,
Már tudja, hogy vannak olyan betűk ahol a kis és nagy betűk csak méretben különböznek, míg más esetben teljesen eltérőek, s ezt meg kell minden esetben tanulni.
Mivel az utolsó harmadban sem változik ez a struktűra, a követezőkben már nem fogok hozzá útmutató modatatokat írni. A kártyákon miden rajta van, csak el kell végezni a feladatokat, különösen figyelve, hogy nem elegendő az egyszeri olvasás. Addig kell gyakorloni amíg az felolvasva jó színvonalú nem lesz.
Ahogy gyarapszik a tanult mássalhangzók száma, exponenciálisan nő az értelemes szavak, mondatok mennyisége is, úgyhogy látszik, hoyg kitárul számára a világ. S maga is megéli, hogy a munkájának eredménye bármit elolvasni tudó világ. Ugyanúgy elér valmi anygon váűgyott változást az életében, mint a felállás, a beszéd megtanulásásval. Jelentőségében is pont ehhez mérhető a befektetett munkája és annak eredménye is. Egy olyan minőségi változás az életében ez, amihhez a későbbiekben csak az igazán fontos események, dolgok mérhetők.
A fényképeket praktikus lementeni és úgy kinyomtatni.
Ez szabadon megtehető, ugyanakkor a módszer , az összes tartozékával együtt
szerzői jogvédelem alatt áll, így
kereskedelmi forgalomba nem hozható ,
csak magáncélra használható!
