Legyen ALAPJOG az olvasni, írni, számolni tudás!

Ha a múltat és jövőt összevetjük, a pedagógia mindig is ugyanaz volt: 

Állandó kihívás, és  állandó felkészülés arra, hogy az új  helyzetekre  a tanító :  stabíl  értékrendjével  és humánus beállítódással  választ  tudjon adni. 

Képes legyen alkalmazkodni  -a társadalomban  végbemenő  nagy  változásokhoz,  ami a tanítványok  szintjére lecsapódva is megjelenik. Mégpedig úgy, hogy annak  ne  elszenvedője, kiszolgáltatottja legyen, mert csak így képes  a maga  értékrendjének is átadására tanítványai számára. 

Prioritások

 Célok

Erőforrások a megvalósításhoz

Ütemezés és mérőpontok

Számadás - Transzparencia

-----------------------------------------------------

Prioritások, célok a 6-10 éves korosztály oktatási és nevelési  feladatait illetően: 

1. Az írni, olvasni  számolni tudás biztos alapjainak elsajátítása - alapjoggá kell hogy váljon,- mert ez az együttes fejlődés alapja.  Biztosítása az alsótagozat első két  évfolyamát  tanítók  megkérdőjelezhetetlen felelőssége  és kötelessége.
2. A   harmadik és negyedik évfolyam  felkészítő szakasza a tudományos és  művészeti - kultúrális , szaktárgyi  nyelvezet és kultúra  alapjainak lerakásának. 
3. Humánus , és egyúttal következetes építkezés  a polgári létforma kialakításához az első osztálytól kezdve  (projektekkel, önálló és  csoportos feladatokkal)  

................................................................

Erőforrások a megvalósításhoz

A legfőbb erőforrás maga a gyermek és az őt  tanító pedagógus személye, kiegészítve  a szülők közreműködésével -az adott osztályt / csoportot illetően-.

A tanuló / gyermek mint  erőforrás a célok megvalósulásában:

Az iskolába  lépő gyermek  számtalan erőforrással rendelkezik, amit  addigi 6-7 éve  alatt felhalmozott. 

• van önálló  gondolkodása,
• képes erőfeszítésekre    céljai érdekében
• van széleskörű tudása önmagáról  és van benne  fejlődésvágy
• képes más gyermekkel és felnőttel együtt játszani / tevékenykedni
• van benne  kíváncsiság
• képes önálló feladatvégzésekre

A  pedagógus mint erőforrás a célok megvalósításában:

• a pedagógiai, lélektani ls  szociálszichológiai szakmai ismeretek szélés tárháza valamint az oktatási formák és technikák magasszintű alkalmazni tudása
• önálló döntések meghozatalának igénye és azok következményeinek ismerete / felvállalni tudása
• elkötelezettsége, az iránt, hogy a tanítványainak tudását tantárgyi valamint  együttműködési, kommunikációs,  konfliktus kezelési technikákat  a lehető legjobb szintre   vigye
• a szülőkkel - intézetis nevelőkkkel - való  együttműködés. Visszacsatolásukra  töténő odafigyelés, szülők alkalmankénti   bevonása az osztály  életébe.(előadás, kézműves tevékenység, kirándulás  stb) 
• egyéni adottságainak aktivizálása a napi feladatok, tevékenységek  során. , (hobbi, vagy művészeti / sport ismereteinek felhasználása a tanítás folyamtában)
• kreativitás - pl. önálló eszközkészítésben

Ütemezés:

1. A  tanév kezdetére az

• az elérendő  tantárgyi  tudászintek   elemeinek precíz  meghatározása, 
• azok szükségességének - okainak meghatározása - (minimum egy évvel későbbi felhasználási  pontok  ismerete!

               készség szintjén           képesség szintjén           ismeret szintjén

az

olvasás

írás

irodalom

nyelvtan

matematika

környezteismeret

rajz

technika

testnevelés

terén

•  A tananyagok  tételszerű  felsorolása .
•  Az  ellenőrzési /mérési pontok időpontjának és tartalmának és értékelési skálájának  meghatározása.

Számadás :kiemelt transzparens időpontok 

Félévkor és  tanév végén az eltelt időszak tantárgyi, és  közösség szintű eredményeinek, hiányosságainak   összegzése . Az okok megfogalmazása  pozitív és negatív irányokba is  , azok transzparens  megfogalmazása,  szupervízisós megbeszélése - ha szükséges- 

-----------------------------------------------------------

A polgári lét jellemzője:

• Az egyén részvétele  saját erőforrásaival a közvetlen és tágabb környezet feladataiban. Véleménynyílvánítás, beleszólás   képessége - igénye a közösséget érintő kérdésekben, 
• Etikus  hozzállás  a vitás  helyzetek megoldádához
• Ezen fenti képességek , gyakorlása, fejlesztése  életkorának megfelelő események, feladatok , tevékenységek során, már a  6-10 éves életkorban is  az iskolai élet keretein belül.

A Freinet pedagógia  mindezekhez tud kapcsolódni 

• tevékenykedésre, 
• önkifejezésre, 
• együttműködésre,
• alkotásokra épülő,
• választási lehetőségekre,
• felelősségválalásokra építő munkaformáival az első osztálytól kezdve. 

A hagyományos  pedagógia az első naptól kezdve tankönyveket és munkafüzeteket cipeltet a gyerekkel -tele olyan  tananyaggal, amire  majd  hónapok múlva  lesz esetleg  szüksége 

A Freinet  pedagógiában   az aktuális anyagot a  tanuló saját munkája általa építi fel  napról- napra, lapról-lapra !

Alkot, tevékenykedik, megörökíti a saját  útját. Rajzaival, írásaival, tárgyalkotásaival az egész osztály részévé is  válik a közös projektekben, melynek   tervezője, kivitelezője, és  a közös élmény  birtokosa is egyszerre. 

Döntéseket hoz napról napra, 

• a  tananyagfeldolgozó  feladatok sorrendiségében ,
• a ráfordított idő mennyiségében,
• a közös feladatokban való részvételének  mikéntjében
• egyéni tevékenységeiben

A  döntéseinek pozitív és negatív következményeivel a feladat elvégzése  kapcsán azonnal  szembesül. Megtapasztalja, hogy a hibázás a tanulás  természetes  velerájója és nem elkerülhető, elkerülendő esemény, hanem egy újabb  tapasztalat  a döntései  sorában, mely őt segíti, hogy legközelebb hogyan döntsön.

Harmadik kötet - szótagolós olvasás-

 A befejező  "kötetet " is  elkészítettem. Az olvasni tudás - tanulási folyamatának   eme  igazán fontos- és  tapasztalatom szerint -sokszor kimaradó- szakaszára. vagy jobb esetben az olvasástanítás  bevezető szakaszában  használhatóan. 

A pótlásos, hiányt "bestoppoló" munka  mindig sokkal több időt igényel. Most is azt tapasztaltam, hogy ami  első  osztályban  jól  megtanítva viszonylag rövid  idő alatt   rögzül, 2-3 év után  ennek az  egyszerű technikának a beépítése az olvasási készségbe, hónapokat vesz  igénybe. Jó hír  , hogy azért  megoldható, és   sikerrel is zárul. Most tartunk a második könyv  2/3-ánál, és most már látszik, hogy elkezdődött a gördülékeny, lendületes  szótagoló olvasás. A harmadik kötet már  a megerősítést és  az automatizálódást   fogja   szolgálni. 

Átvezetni a " kitalálom  mi van oda  írva"  technikából, az elolvasom ami oda van írva- technikára hosszadalmas út.  Sokkal több energiát igényel   tanítótól és diáktól egyaránt, mint amikor az a megfelő időben (első osztályban) történik. 

Persze nem csak a 3  könyv hozza meg a sikert. Kellett a  kitartó, következetes  , midig ugyanolyan fetételekkel működő  2 majd 3  betűkapcsolatból álló szótagok  véletlenszerű  (dobókockás),  bemelegító gyakorlata, a fás játék a szótagokkal , ami szintén a véletlenszerű  szótagok olvasásáról szólt, valamint a  szótagkártyák  "bevetése"  zárásként.

Íme  a harmadik kötet lapjai:

Hatékony szorzótábla tanítás-tanulás

A második évfolyam nagy kihívása  a szorzótábla MEGTANÍTÁSA, MEGTANULÁSA. 

1. A régi  módszer : a skandálás  már nem működik a mai gyerekekkel. 
2. Már nem a napi rutin része a tanórákon a szorzótábla  bevésése  elmélyítése 
3. hanem   a szülőknek lett kiszervezve  a megtanítás felelőssége.
4. A szülőnek meg nincs   szaktudása, hogy miként érje a biztos  tudást  gyermekénél ezen a téren. 

Ehhez  kívánok segítséget  nyújtani, mert lehet egyszerűen,  hatékonyan  teljesíteni.  (mint  gyakorlatilag minden fontos   tananyagot) 

Íme: először is  szükség  van

1. valamilyen vastagabb  , egyik oldalán  egyszínű papírra (pl. teás doboz)
2. ollóra 
3. valamilyen íróeszközre :  toll /filctoll /ceruza 

Majd 3-szor  megismételjük ezt a "játékot" és folytatjuk  valami más  matematikai  feladatsorral.  A munkánk végén  újra elővesszük a fenti szorzósort  és 3-szor  újra  "eljátszuk" a szorzósor véletlenszerű kirakását.

Egy héten  át, minden nap   ugyanazzal a szorzósorral végig"játszuk" a fenti  folyamatot. 

Következő héten egy másik szorzótáblával végezzük el ugyanezeket a gyakorlatokat. 

Má-so-dik kö-tet

 A  korábban leírt  bemelegítő gyakorlatok után  jöhet a második kötetet olvasása.

Egy minőségi ugrással : amit FEHÉR LAP  fokozatnak  nevezek.  

Egy  A4-es  géppapír v írólap félbe  hajtásával segíthetünkk, hogy a gyermek  szeme  ne  ugráljom ide-oda  és az adott sort alá  helyezve  eltakarja a  többi szöveget. Persze a sor végén egy sorral lejjebb kell csúsztani.

 Míg az előzőnél magam mutattam az olvasandó szótagot, itt már magának  kell boldogulni egy adott soron belül. Ez nem is olyan  egyszerű, mint ahogy a felnőtteek  gondolják.  Koncentrációt, türelmet érdemel.

Sok felé  kalandozik ez a könyv is. Nincs tartalmi  vonulata, de mindenképpen  a különböző érdeklődési területek megjelenítése  volt a célom. 

Elolvasott szótagszám növelése is célom volt, mert itt már 2 oldalt kérten  egyszerre (az első két lapon  szöveghatárokon  belül maradva, késöbb már két önálló egységet)

Bemelegító gyakorlatok olvasás előtt

Elengedhetelen hosszabb-rövidebb  bemelegító, ráhangólódási gyakorlatsor  

a szótagolvasás előtt, több okoból- is:

Koncentrációként  a szótagolásra, mert  amikor már  folyékony(abb)  olvasás a követelmény, a gyerekek  megpróbálnak  megfelelni ennek az elvárásnak, s ilyenkor  megpróbálják  kitalálni, hogy mi lehet ott?  Arra a fokozatra  viszont nem jutottak még el, hogy gyorsan átlássák a szót. Mondanak  valamit amit jónak  gondolnak. Ez vagy sikeres, vagy nem, de semmiképp sem  gyors átlátása  a szónak. 

Hogy minél könnyebben a szemüknek higgyenek , és valóban azt olvassák ami oda van írva , szükség van sok véletlenszerűen eléjük kerülő  -sokszor  értelmetlen- szótag olvasására -  gyakorlásra. 

Ennek , most egymást követő két gyakorlatát  használtam

 1.a. 

 5x5-ös papír dobókockákat készítettem , amelyre az összes  betűt egyenként felragasztottam. (nem kell  feltétlen kinyomtatni, saját  írásunkkal is megtehetjük)   Mindig  törkeszem arra, hogy magamat minél jobban  háttérbe  szorítsam ilyen   "játékoknál". Ezért a gyerek választ ki belőle  először  2  kockát  és  5ször ugyanazzal a két kockával dob. Hiszen minden oldalán más betű van. Így  saját maga állítja elő a véletlen  betűkapcsolatot - amit aztán el is kell olvasnia.  Ezt a  dobást 5x  megismételtettem vele.  

    b, Majd  vesz a készletből  még egy   mássalhangzós kockát , és 5  dobással most a hárombetűs  véletlenül kialakuló szótagokat olvasa el. 

2.a Ezt, az almaszüretelős  játék követte. Minden elem saját  készítésű -  akár  a gyerekkel együtt is elkészíthetjük az alapját :-) 

Dobókockával  dobja ki a mennyiséget, hogy  hány  almát vehet le  a fáról, (még színes  felével - anélkül, hogy elolvasná). Ezt is 5-ször  ismétli a dobott értéknek megfelően.  A fán maradt almákra  most már nincs  szükség, elvesszük. Viszont most következik a levett almák megfordítása és  egyenként történő  elolvasása a szótagoknak. 

    b. Itt általában legalább egy-két  értelmes  szót is lehet alkotni a szótagokból, viszont ezt neki kell  megtalálni. (persze kezdetben lehet segíteni, hogy értse mi a feladata). Ezt a részét azzal is segítettem, hogy az almák  másik oldalára  írt  szótagok mellé  elválasztó jelet írtam, ha az a szó első  szótagja. Jó ha eleve  azt kérjük tőle, hogy  alkosson két oszlopot előszőr (elválasztó jeles és  elválasztó jel nélkülit. Ezzel egyrészt a halmaz alkotás válrozatos formáját  hozzuk be/gyakoroltajuk, másrészt tanítjuk, hogy próbáljon rendszerezni, mielőtt nekiesik a feladatának. 

Nem tudom hangsúlyozni eléggé, hogy mekkora  szerepe van az ily módon véletlenszerűen  keletkező szótagoknak . Kikapcsolja a tanító/szülő-gyerek viszonyt. JÁTÉK lesz. S egyúttal a legfontosabb gyakorlási rész, amiben a tanító / szülő "háttérbe  vonul", nem szereplője az eseménynek. Amit a felnőtt akar, az a játékban  testesül meg, így  nem  terhelődik rá  a tanulás folyamatára. Nem lehet kitalálni, hogy mi jó neki, vagy mi nem. A feladatra koncentrálódik minden figyelme a gyereknek . Ő dobta, Ő olvassa. Hiszen róla van szó, és nem a arról, hogy az Ő tevékenysége  milyen  visszahangot  vált ki a felnőttből. A metakommunikáció szintjén sem. A gyerekek nagyon érzékenyek,  figyelik a felnőttnek minden rezdülést, és  igazodni is  akarnak hozzá. No ezt kell kivenni a tevékenységből, s így lesz a  saját  eredménye  mindenképp erőfeszítése. S bízhatunk bátran benne! A gyerek is előbbre  akar jutni minden nap. S összeszedi az erejét, akarát, kitartását a siker  érdeképen. Lehet, hogy a hangképzéssel is van még  problémája, akkor  odáig kell visszamenni.   Gyakorolni, hogy hogyan ejtse az  pl át-t, ami nagyon hasonló az  a-hoz, s mégsem mindegy az a vessző felette. Segíteni kell őt ebben. Lehet, hogy másnap is kell segíteni  de előbb utóbb megjön a saját sikere is!

Ezt követi maga az EL-SŐ  OL-VA-SÓ-KÖNY-VEM-ből egy oldal elolvasása, úgy  a felnőtt mutatja mit kell elolvasni.  Jó ha beszélgetünk a rövid  szövek  értelmeéről, élményekről az adott   képpel  kapcsolatban, de el is hagyható. 

Lezárásként  érdemes, a tapogatható betűk közüll pl.:10 -zel zárni a foglalkozást. ( a tapogatható betűk nagyon fontosak (lennének) . sajnos ezek sehol sem nem kaphatóak, így magunk kell elkészíteni. 

Máskor  pedig a szótagkártyákkal gyakorolni  10-10  lapot  választva a sárga és kék  pakliból. Ezek is szabadon  kinyomtathatóak természetesen.

https://freinetnk.blogspot.com/2025/02/betukartyak-ketbetus.html

MINDENKÉPP legyen meg a végén az elolvasott szótag szám összesítése! Amelybe  minden  feladatrész szótagja beleszámit. Jó, ha látja  a  gyemek, hogy hogyan növekednek az eredményei,-mert növekedni fognak - ez egészen biztos!  Ez is egy konkrét, objektív   fokmérője  a teljesítményének!