HATÉKONYSÁG és a MINŐSÉG közös felelősség?

Mindenképpen! 

A pedagógusé a nagyobb felelősség, mert Ő  akar  átadni, megtanítani  valamit, de nem jut eredményre  a diák figyelme, munkája  nélkül.

A  hagyományos  pedagógia  két   érzettel motivál: A fenyegetettség érzésével  ami (egy idő után) van akire hat még, van akire nem . Vagy a meggyőzés,  kedvesség, jutalmazás   jóérzés keltésével  Ez is van akire  hat, van akinél nem ér célt. Ezzel  ki is merült a hagyományos  pedagógia  eszköztára. Ha nincs  eredménye el lehet küldeni  nevelési tanácsadóba  a gyereket  vizsgálatra. 

A Freinet pedagógia ebben is a  természetes tanulási  stratégiákhoz fordul. A tanulóra  bízza, - VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG elé állítva,- a diákot  abban, hogy  olyan alternatívák között  válasszon, ami mindenképp  munkával jár  részéről.  

  • Az munkaalternatívák megfogalmazása a pedagógus  felelőssége természetesen, 
  • a választás  és  munkavégzés a diák felelőssége  
Ezzel egy  új  módszertani eszközt  létrehozva  egyaránt AKTIVIZÁLja  a pedagógust és  a diákot  is. Közös felősségé téve a hatékonyságot és minőséget.  

A tapasztalat, hogy munkáltató kártyák ( munkakártyák ) hatékonysága messze felülmúlja a  differenciált  tananyaggal  történő  tanóravezetést.   

Ezek az A4-es munkáltató kártyák választás és vállalás   útján kerülnek a tanulóhoz!

A pedagógus szakemberként  dönt abban, hogy milyen nehézségű, feladatsor kerüljön  a választható munkáltató kártyákra (mindegyikre  más és  más!) Minimum 2 de lehet  3-4 kártya is egy adott témakörben. 

A diák pedig  választ, hogy  aznap épp melyiket  tudja  bevállalni felelősséggel, vagyis, hogy el is  készíti.  Természetesen  segítséget kérhet közben, s így a pedagógus ott lép be ahol  valóban szüksége van rá a gyereknek- így hatékonyan tud segíteni a  tanulási folyamatában.

A különböző feladatok  a kitúzött időpontban  viszont PLÉNUMra, közös  megismerésre  kerülnek. Ez az egyik  legfontosabb  munkamódszertani része  a  folyamatnak.  Két szempontból is  fontos.

  1. A tanulóknak számot kell adniuk a saját munkájukról és
  2. mindenki  megismeri  a teljes  feldolgozási  folyamat eredményét.( Arról a megoldásról is  ismeretet szerez amit nem ő választott .) A Freinet pedagógiában tehát  egyensúly van a jogok és a kötelezettségek  viszonyában.(Ahogy annak egy jól működő társadalomban is lenni kell (ene).  Minden nap, nem csupán tárgyi ismeretekkel gazdagodnak, hanem  saját döntéseikről, és annak eredményességéről   is gyűjtik a tapasztalatokat. (mely sokban segíti  őket a későbbi tanulmányaik, munkáik során is )

Alapvetően a munkáltató kártyáknak  három fajtája van: 

  • Új tantárgyi információt tartalmazó és azzal kapcsolatos feladato(ka)t meghatározó munkakártya
  • A gyakorló feladatokat  tartalmazó  munkakártya
  • Egy  tárgyalkotás műveleti sorát rögzítő  munkakártya- (pl origami hajtogatási sorrend) Sokan  ezzel kezdik a munkakkártyák haználatnak kikpróbálást a tanításuk  során.
Ránézetre  akár  hasonlíthat egy ilyen  munkáltató kártya egy mai  modernebb  tankönyv oldalára, de ez csak vizuális  hasonlóság.  A lényeg a tartalmában, a szemléletében,és  feladataiban van.
Fontos  az is , hogy önálló lapokba rendeződik. ( A munkáltató kártyák jóval előbb - 60 évvel korábban -  kerültek  be a Freinet pedagógia  eszköztárába, mint  a mai  színes  könyvek.) 

Ezek  a munkáltató kártyák az első használatuk  után  bekerülnek az osztály   "könyvtárába". Onnan  bármikor, bárki  elveheti, és  használhatja  őket.

A Freinet pedagógia tehát  alapvetően nem  tankönyvre, munkafüzetekre épülő  rendszer. Azt valljuk, hogy minden  pedagógus más karakter, más  személyiség, -csakúgy  mint  a tanulók is-
A pedagógus, nem a tankönyvekben - munkafüzetekben   megtestesülő feladatsor végrehajtója, hanem önálló tudással, tapasztalattal rendelkező autonóm  ember, aki  tisztában van a  felelősségével atéren, hogy mi az a tudás mennyiség amit -a közokatási direktívák értelmében-  el kell sajátítatnia a tanulóival. Ezt  egyetlen tankönyv  vagy  munkafüzet sem tudja  megoldani .  Segédletnek jó lehet persze, de a tanítási folyamat  maga,  a pedagógus  módszerén múlik. 

A munkáltató kártya tehát nem egy papírlap képekkel, feladatokkal, hanem egy módszertani eszköz tanítási-tanulási folyamatban mindkét  félnek. Pedagógusnak- diáknak egyaránt. Az önnállóság, a döntéshozatal gyakorlására. 

A munkáltató kártya
  1. Motivációs, információ hordozó , a vizuális inger fontosságát szem előtt tartó eszköz, Lényeges  a feladatok meghatározásában  hogy a pedagógus 
  2. mit akar gyakoroltani, feldolgoztatni, 
  3. milyen adatokat, élményeket kíván megismertetni, 
  4. milyen társterületet akar összekapcsolni az adott információval, 
  5. milyen kreativ  interpretációt szeretne  látni / hallani   pl egy irodalmi  szöveg kapcsán,  
  6. milyen  további lehetőséget szeretne a diákjainak nyújtani.?.. . stb) 
  7.  A gyakorló feladatot / feladatokat tartalmazó munkáltató kártyákkal az adott tantárgyhoz kapcsolódó készségszintű tudás  elérése  a cél.
  8. Döntéshelyzeteket szimuláló eszköz  - ez a szerepe nagyon fontos, mert  megfordítja a differenciálás folyamatát. Sosem a pedagógus  dönti el, hogy melyik gyerek  kapja egyiket vagy másikat, hanem a tanuló dönt  arról, hogy melyiket  vállalja be (fel), azok után, hogy megismerkedett  mindegyik feladatsorral 
 Aki  járt már ezen pedagógiával tanulók között, megtapasztata, hogy 
nyugodt légkörben 
igencsak komoly,  
hatékony és minőségi  munka  folyik. 

 Amely épp a szabadság és  felelősségvállalás  egyensúlyából  keletkezik. 

Fogok még írni a munkáltató kártyákról, felépítésükről,  de ha valaki szeretne  addig is  ismerkedni  velük, a blog korábbi bejegyzései között talál  bőven,  képekkel  illusztrált írásomat.
néhány példa :










A tankönyvválasztás szabadsága

Fontos  szimbólum, mert nem csupán egy papíralapú tárgyról szól, hanem önmagunk felvállalásáról. A szabadságunk, az önállóságunk ,a kompetenciánk  megvalósulásának szimbóluma.

De tényleg ez elég ahhoz, hogy sikeresek, önmagunkkal és tanítványainkkal elégedett  pedagógusok legyünk? 

Készíthetnénk egy listát is, hogy milyen szükségleteink vannak még! Pl.:

  • olvasni , írni  számolni jól tudó  gyerekek (2.osztálytól felfelé)
  • nyugodt légkör  az osztályban
  • ránk figyelő, és feladatukat  elvégző tanulók
  • megfelelő időtáv, gyakorlatmennyiség a  kijelölt tudásszint eléréséhez 
  • a legfontosabb tantárgyi követelemények pontos irányelve minden évfolyamon

Mik a tanulóink szükségletei?

  • nyugodt, kiszámítható , elfogadó  légkör
  • megfelelő időtáv és gyakorlatmennyiség a tananyag megtanulásához
  • rájuk figyelő pedagógus 
  • egész éven át  érvényes  értékelési  mód (%-ok stabilitása)
  • a dolgozat / felelet csak egy jegyet érjen
  • legyen  elegendő idő tízóraira, ebédre,  egymással beszélgetésre, játékra.
Vannak közös szükségletek, de vannak  egymásnak ellentmondó   igények is a pedagógus és  tanuló  viszonyrendszerében. ( Pl.: A pedagógus igénye, hogy minden gyerek rá figyeljen, a   gyereknek  az az-igénye, hogy csak rá figyeljen a pedagógus.! ) 

Kérdés , hogy van-e olyan  alternatíva , ami  enyhíteni, vagy  feloldani  képes ezeket a  fennálló  diszkrepanciákat (egymásnak ellentmondó  helyzeteket, állapotokat)?
Létezik olyan irányzat - olyan pedagógiai módszertan a világban ami képes  technikáival és szemléletével alternatívát  adni a tanításban felmerülő problémák enyhítésére, megoldására! S ami igazán fontos  lehet egyénenként is  kapcsolódni hozzá.  Ez a FREINET  (Frené) pedagógia.
Négy földrészre kiterjedő hálózata van ( FIMEM https://www.fimem-freinet.org/en ) Két évenkét  tartott nagy nemzetközi találkozókkal. (RIDEF). Az idén Lengyelországban lesz július 31 és augusztus 9 között https://2026.ridef-fimem.com/en/homepage/)

Az összetartókapocs a világ  bármely pontján működő ezen  szemléletben  működő pedagógussal a  Freinet pedagógia módszertani technikáinak  - szemléletének  gyakorlatban történő rendszeres  használata. 

Elsajátítása nem elismerő oklevéllel végződő tanfolyamokon történik, hanem  mindenkinek, a technikák -(összesen 6 féle)-  saját   gyakorlatban történő megtapasztalásával. Vagyis  a KISÉRLETEZŐ TAPOGATÓZÁS  módszerével  - ami  egyben  Freinet pedagógia  egyik alapelve, technikája is . Mindig csak annyit és azt vállalva  aminek következményeit  fel tudom mérni, hogy jobb lehet mint  a hagyományos  módszereimé. 
A tapasztalatok, próbálkozások előbb utóbb meghozzák  a pedagógusban Freinet technikákban szerzett  gyakorlatot, tudást.  
Nekem, ezen technikák felszínes megismerésétől másfél tanévnyi próbálkozási, adaptálási idő volt, ami elegendő gyakorlatot, és magabiztosságot  adott, hogy el merjem indítani az első kimondottan  ezen pedagógiával működő Freinet osztályomat 1990. szeptemberében  Nagykovácsiban egy egyszerű falusi iskolában.  

Hálás szívvel gondolok azóta is  Horváth Attila, és  Horváth H. Attila akkori oktatáskutatatókra, (OKI)  Galambos Rita és Ősz Gabriella középiskolai Freinet pedagógusra, akik révén 1988-ban a tavaszi szünetben zajló pedagógiai Freinet tábor keretében az első   és  egyben,  életre szóló  útravalót kaptam.

Az adaptációs másfél évem alatt  az összes technikát kitapasztaltam .
  • Azt, hogy  mikor, mire jó a technikák sorából egyik vagy másik? 
  • Hogyan  alakítja át  az osztályom  belső életét használatuk?  
  • Hogyan hat  a tanulási kedvükre, teljesítményükre?   
A tapogatózva, lassanként haladás  elvét választottam magamnak,  Mindig csak  azt és  annyit kipróbállva, alkalmazva ami befogadható, vagy épp aktuális  volt a gyerekekben vagy bennem  felmerülő problémák, helyzetek megoldására. 

Fontos  alapelv, hogy nincs meghatározva elsajátítási sorrend, mert a Freinet technikák  egyenrangúak - egyenértékűek. Hol egyiket, hol másikat használja az ember, vagy kombinál  párat egymással, ahogy a tanítási-nevelési  helyzet  megkívánja. Olyan mint a gyermekek  természetes  tanulási folyamata, mielőtt belépnek az iskola  kapuján.

Egy gyerek -amíg iskolás  nem lesz, pontosan tudja mennyi időbe - gyakorlásba-kudarcba, újrapróbálásba  tellett , amíg  megtanulta  Pl. felvenni a ruháit a megfelelő sorrendben, időben, hogy elégedett legyen vele  ő saját maga, és a környezete is. 

Pont így van ez a Freinet  technikák  elsajátításával is  a pedagógusok esetében. 
  • Ahogy a tanulóknak az iskolai követelményeknek eleget tevő tanulási hajlandósága  növekszik, 
  • ahogy, a gyerekek egymással  való viszonya  átalakul a technikák alkalmazása  által, a pedagógus is sokkal  nyugodtabban, boldogabban.  és valóban szabadon  éli  a mindennapjait osztályában,.
A tankönyv és munkafüzet már  szöveggyűjteménnyé, vagy példatárrá  lényegül át a tanár munkájában, mert a különböző Freinet technikák a pedagógust  önmagát és ez által a tanulóit is,  a saját megoldások hatékonyságának tudásával vértezik fel. 

Legyen ALAPJOG az olvasni, írni, számolni tudás!

Ha a múltat és jövőt összevetjük, a pedagógia mindig is ugyanaz volt: 

Állandó kihívás, és  állandó felkészülés arra, hogy az új  helyzetekre  a tanító :  stabíl  értékrendjével  és humánus beállítódással  választ  tudjon adni. 

Képes legyen alkalmazkodni  -a társadalomban  végbemenő  nagy  változásokhoz,  ami a tanítványok  szintjére lecsapódva is megjelenik. Mégpedig úgy, hogy annak  ne  elszenvedője, kiszolgáltatottja legyen, mert csak így képes  a maga  értékrendjének is átadására tanítványai számára. 



Prioritások

 Célok

Erőforrások a megvalósításhoz

Ütemezés és mérőpontok

Számadás - Transzparencia

-----------------------------------------------------

Prioritások, célok a 6-10 éves korosztály oktatási és nevelési  feladatait illetően: 

  1. Az írni, olvasni, számolni tudás biztos alapjainak elsajátítása - alapjoggá kell hogy váljon,- mert ez az együttes fejlődés alapja.  Biztosítása az alsótagozat első két  évfolyamát  tanítók  megkérdőjelezhetetlen felelőssége  és kötelessége.
  2. A   harmadik és negyedik évfolyam  felkészítő szakasza a tudományos és  művészeti - kultúrális , szaktárgyi  nyelvezet és kultúra  alapjainak lerakásának. 
  3. Humánus, és egyúttal következetes építkezés a polgári létforma kialakításához az első osztálytól kezdve feladata az oktatásnak (projektekkel, önálló és  csoportos feladatokkal...)  

................................................................

Erőforrások a megvalósításhoz

A legfőbb erőforrás maga a gyermek és az őt  tanító pedagógus személye, kiegészítve  a szülők közreműködésével -az adott osztályt / csoportot illetően-.

A tanuló / gyermek mint  erőforrás a célok megvalósulásában:

Az iskolába lépő gyermek  számtalan erőforrással rendelkezik, amit  addigi 6-7 éve  alatt felhalmozott. 

  • van önálló  gondolkodása,
  • képes erőfeszítésekre    céljai érdekében
  • van széleskörű tudása önmagáról  és van benne  fejlődésvágy
  • képes más gyermekkel és felnőttel együtt játszani / tevékenykedni
  • van benne  kíváncsiság
  • képes önálló feladatvégzésekre
A  pedagógus mint erőforrás - a célok megvalósításában-:
  • a pedagógiai, lélektani ls  szociálszociológiai szakmai ismeretek szélés tárháza valamint az oktatási formák és technikák magasszintű alkalmazni tudása
  • önálló döntések meghozatalának igénye és azok következményeinek ismerete / felvállalni tudása
  • elkötelezettsége az iránt, hogy a tanítványainak tudását tantárgyi valamint  együttműködési, kommunikációs,  konfliktus kezelési technikákat  a lehető legjobb szintre   vigye
  • a szülőkkel -nevelőkkkel - való  együttműködés. Visszacsatolásukra  történő odafigyelés, szülők alkalmankénti   bevonása az osztály  életébe.(előadás, kézműves tevékenység, kirándulás  stb) 
  • egyéni adottságainak aktivizálása a napi feladatok, tevékenységek  során. , (hobbi, vagy művészeti / sport ismereteinek felhasználása a tanítás folyamatában)
  • kreativitás - pl. önálló eszközkészítésben
Ütemezés:

1. A  tanév kezdetére az
  • az elérendő  tantárgyi  tudászintek   elemeinek precíz  meghatározása, 
  • azok szükségességének - okainak meghatározása - (minimum egy évvel későbbi felhasználási  pontok  ismerete!
               készség szintjén           képesség szintjén           ismeret szintjén
az
olvasás
írás
irodalom
nyelvtan
matematika
környezteismeret
rajz
technika
testnevelés
terén
  • A tananyagok  tételszerű  felsorolása .
  • Az  ellenőrzési /mérési pontok időpontjának , tartalmának és értékelési skálájának  meghatározása.
Számadás :kiemelt transzparens időpontok 

Félévkor és  tanév végén az eltelt időszak tantárgyi, és  közösség szintű eredményeinek, hiányosságainak   összegzése . Az okok megfogalmazása  pozitív és negatív irányokba is  , azok transzparens  megfogalmazása,  szupervíziós megbeszélése - ha szükséges- 
-----------------------------------------------------------

A polgári lét jellemzője:

  • Az egyén részvétele  saját erőforrásaival a közvetlen és tágabb környezet feladataiban. Véleménynyílvánítás, beleszólás   képessége - igénye,  a közösséget érintő kérdésekben, 
  • Etikus  hozzállás  a vitás  helyzetek megoldádához
  • Ezen fenti képességek , gyakorlása, fejlesztése  életkorának megfelelő események, feladatok , tevékenységek során, már a  6-10 éves életkorban is  az iskolai élet keretein belül.
A Freinet pedagógia  mindezekhez tud kapcsolódni 
  • tevékenykedésre, 
  • önkifejezésre, 
  • együttműködésre,
  • alkotásokra épülő,
  • választási lehetőségekre,
  • felelősségválalásokra építő munkaformáival az első osztálytól kezdve. 
A hagyományos  pedagógia az első naptól kezdve tankönyveket és munkafüzeteket cipeltet a gyerekkel -tele olyan  tananyaggal, amire  majd  hónapok múlva  lesz esetleg  szüksége 

A Freinet  pedagógiában   az aktuális anyagot a  tanuló saját munkája általa építi fel  napról- napra, lapról-lapra !
Alkot, tevékenykedik, megörökíti a saját  útját. Rajzaival, írásaival, tárgyalkotásaival az egész osztály részévé is  válik a közös projektekben, melynek   tervezője, kivitelezője, és  a közös élmény  birtokosa is egyszerre. 

Döntéseket hoz napról napra, 
  • a  tananyagfeldolgozó  feladatok sorrendiségében ,
  • a ráfordított idő mennyiségében,
  • a közös feladatokban való részvételének  mikéntjében
  • egyéni tevékenységeiben
A  döntéseinek pozitív és negatív következményeivel a feladat elvégzése  kapcsán azonnal  szembesül. Megtapasztalja, hogy a hibázás a tanulás  természetes  velerájója és nem elkerülhető, elkerülendő esemény, hanem egy újabb  tapasztalat  a döntései  sorában, mely őt segíti, hogy legközelebb hogyan döntsön.

Harmadik kötet - szótagolós olvasás-

 A befejező  "kötetet " is  elkészítettem. Az olvasni tudás - tanulási folyamatának   eme  igazán fontos- és  tapasztalatom szerint -sokszor kimaradó- szakaszára. vagy jobb esetben az olvasástanítás  bevezető szakaszában  használhatóan. 

A pótlásos, hiányt "bestoppoló" munka  mindig sokkal több időt igényel. Most is azt tapasztaltam, hogy ami  első  osztályban  jól  megtanítva viszonylag rövid  idő alatt   rögzül, 2-3 év után  ennek az  egyszerű technikának a beépítése az olvasási készségbe, hónapokat vesz  igénybe. Jó hír  , hogy azért  megoldható, és   sikerrel is zárul. Most tartunk a második könyv  2/3-ánál, és most már látszik, hogy elkezdődött a gördülékeny, lendületes  szótagoló olvasás. A harmadik kötet már  a megerősítést és  az automatizálódást   fogja   szolgálni. 

Átvezetni a " kitalálom  mi van oda  írva"  technikából, az elolvasom ami oda van írva- technikára hosszadalmas út.  Sokkal több energiát igényel   tanítótól és diáktól egyaránt, mint amikor az a megfelő időben (első osztályban) történik. 

Persze nem csak a 3  könyv hozza meg a sikert. Kellett a  kitartó, következetes  , midig ugyanolyan fetételekkel működő  2 majd 3  betűkapcsolatból álló szótagok  véletlenszerű  (dobókockás),  bemelegító gyakorlata, a fás játék a szótagokkal , ami szintén a véletlenszerű  szótagok olvasásáról szólt, valamint a  szótagkártyák  "bevetése"  zárásként.

Íme  a harmadik kötet lapjai:
















Hatékony szorzótábla tanítás-tanulás

A második évfolyam nagy kihívása  a szorzótábla MEGTANÍTÁSA, MEGTANULÁSA. 

  1. A régi  módszer : a skandálás  már nem működik a mai gyerekekkel. 
  2. Már nem a napi rutin része a tanórákon a szorzótábla  bevésése  elmélyítése 
  3. hanem   a szülőknek lett kiszervezve  a megtanítás felelőssége.
  4. A szülőnek meg nincs   szaktudása, hogy miként érje a biztos  tudást  gyermekénél ezen a téren. 
Ehhez  kívánok segítséget  nyújtani, mert lehet egyszerűen,  hatékonyan  teljesíteni.  (mint  gyakorlatilag minden fontos   tananyagot) 

Íme: először is  szükség  van
  1. valamilyen vastagabb  , egyik oldalán  egyszínű papírra (pl. teás doboz)
  2. ollóra 
  3. valamilyen íróeszközre :  toll /filctoll /ceruza 




Majd 3-szor  megismételjük ezt a "játékot" és folytatjuk  valami más  matematikai  feladatsorral.  A munkánk végén  újra elővesszük a fenti szorzósort  és 3-szor  újra  "eljátszuk" a szorzósor véletlenszerű kirakását.
Egy héten  át, minden nap   ugyanazzal a szorzósorral végig"játszuk" a fenti  folyamatot. 
Következő héten egy másik szorzótáblával végezzük el ugyanezeket a gyakorlatokat. 

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)