Tanulási élmény választása 3.

Még mindig  Búbánatvölgy. Ismerkedés a Freinet pedagógiával....

Néhány  korábban érkezett  társunk már a székeket rakja le, de nem sorban, ahogy az a "rendes"  előadásokon szokás, hanem körbe. Vannak akik leülnek, beszélgetnek. tanácstalanság van bennem. Minden esetre a szobánkba lepakolunk, és visszamegyünk lányaimmal a gyülekező térre. Leülünk mi is. -A később érkezők is  jobb híján leülnek az üresen maradt székekre. Valaki körbejár paírlapokkal , filctollal, ragasztószalaggal. Írd ki a neved és tedd a pólódra a kérése!  Várakozás, megteltek a székek, Majd egy  ffi  feláll, bemutatkozik. Ő Horváth H  Attila, aki  vezeti a táborunkat. Bemutatja  Galambos Ritát. Vannak akik ismerik már őket, de többünk nem. 

1988-at írunk! Fontos az évszám. A pedagógus  továbbképzések eddig szabályos rendben  folytak. Előadó - vele szemben egymást követő sorokban a pedagógusok. Ez most  valami teljesen más. Valahogy laza, szabálytalan. Egy nagy kör. Gyerekek felnőttek  vegyesen. 

Az első információ  Freinetről  3-4 mondat, majd jön máris az első feladat : 

Keress valakit akit nem ismersz!  Mutatkozz be  neki, s készíts  vele  egy bemutakozó riportot, majd szerepkör  csere , és most Ő kérdez téged. 2x15 perc áll rendelkezésetekre ehhez. Utána újra itt találkozunk!

Kihez menjek oda? Valahogy mégis   eldölt. Leülünk. Bemutakozunk, riportozunk egymással. Jó érzés a végére az egész! A megbeszélésen aztán mindenki  "bemutatja" a másikat  - amit "riportja"  alapján megjegyzett, mert  toll, és lap egyikünknél sem volt. 

Új feladat : Két   csomagolópapír a földön kiterítve, sok filctoll mellette. Egy -egy mondat nagy betűkkel rajta.  Ezt szeretem a tanításban.  A másikon : ezt nem szeretem a tanításban! Lehajolunk, térdepelünk, guggolunk, gyűlnek a színes mondatok szabálytalanul elhelyezve, ki hol fér a papírhoz. Felnőttektől,  gyerekektől egyaránt . Egyenlők vagyunk egymással kortalanul.

Amikor  elfogynak a szavak-gondolatok a papíron  függőlegesbe kerülnek a lapok . Két-két  ember tartja őket, mások felolvassák.  

  • összegzünk, 
  • csoportosítunk. 
  • rövidítünk, de mindegyik vélemény megmarad. Kiderül az is, hogy  
  • ugyazon a gondolat van akinek  szeretem  másnak a nem szeretem oldalra került.  
A következő feladat, hogy  végül mi magunk  rendeződjünk   - a meghatározott létszám betartásával- műhelyekké, hogy egy -egy adott témát az előbb rendezettekből  megjelenítsük valamilyen  formában  az ebéd előtti plénumon.  
Van aki  a létszámkorlát miatt nem tud oda kerülni ahova szeretett volna és választania kell a többi csoport üres helyei közül. Ez feszültséget kelt . Mi a legkevésbé rossz választás számára ez a kérdés?

Csoportjainkban elvonulunk (gyerekek-felnőttek közösen) és  közössen eldöntjük, hogy a korábban választott témánknak milyen  megjenítési formát  adjunk.
  • Írjunk róla egy "verset , vagy mesét, és azt adjuk elő a többieknek?
  •  Énekeljük meg?  
  • Csináljunk róla  színházi jelenetet vagy pantomim előadást? 
  • Készitsünk valamilyen installációt? 

Meg kell egyeznünk a formáról a megszabott időkeretben, és  elő is kell állítani a produktumot, mert ki kell vele állni a többi  csoport  elé a  PLÉNUMON.  Nem könnyű a döntés,  van érv / ellenérv  . Végül persze   született  döntés,  létrejött  a produkciója is minden  csapatnak. Nem műalkotások nyílván, de   nem is ez a célja, hanem  a folyamat. Az elején  kiáramló gondolatoktól, a feszültségekkel teli,  megoldás  felé haladó  produktumig. Ami három  Freinet  technikát is összegyúr eggyé-

  1. problémafelvetést a beszélgetőkörben például , 
  2. annak rendszerezést, struktúrálást, és
  3. különböző  "műfajú" összegzését , átadás.  




A  beszélgetőkör célja, oka   sokrétűbb ennél. 
Az itt leírt csak egyik fajtája. Van amikor  élménybeszámoló, van amikor napindítóra hozott  gondolatok  átadása, kimondása. A közös benne a forma! A körbeülés, szimbolizálva, hogy mindenki egyenrangú, egyenlő státuszú a beszélgetésben


Tanulási élmény választása2.

 Az   előzó bejegyzésben    említett Ősz Gabriella műhelye az írógéppel,  szitanyomóval, nyomdázható betűkkel a délutáni választható tevékenységhez tartozott. A szobát amelyet műhelynek  neveztünk, ahol újságlapok készültek, a  nyomdafesték jellegzetes  illatával vegyítve , a koszossá vált ujjainkkal nyomtatás közben újra és újra  felkerestük. Gyerekek  és felnőttek egyaránt. Bárki  írhatott, rajzolhatott , s Gabiék segítségével ezekből  a gondolatokból, hangulatokból elkészült a szitanyomásos  Búbánatvölgyi Újság. Ráadásul két nyelven. Ugyanis  volt  két  német kolléga is,  Walter és Maria, akik egy németországi Freinet iskolában tanítottak és Bene Ágnes, itthoni  német  szakos Freinet szemléleltű  középiskolai kollégánk is aktív részese volt a megvalósulásának. 

Kezdetben nehéz volt  elhinni, egyáltalán azt is, hogy fontosnak tartják a vezetőink a gondolatainkat, ráadásul meg is akarják örökíteni. Nem voltam , nem voltunk hozzászokva ehhez. Ez a szabadság érzetének  megtestesülése volt 1988-ban.

Ez az élmény - erősített meg abban, hogy a diákjaimnak is hasonló felszabadultságot okozhat ez, így  a következő 1988/89-es tanévben már ősszel elkészítettük első   újságunkat, aminek  a MI ÚJSÁGunk nevet adták -hosszas vita , de végül konszenzus után.

Természetesen nem volt írógépünk, se szitanyomónk. Így a legegyszerűbb módszert -a kézírást választva- és A4-as lapra ráragasztva tetszésük szerint. összeállt az újságunk. Melyet a szülők segítségével (anyagi és munkájuk által is) az osztály létszámának megfelő pédányszámban fénymásoltak. Mindenki megkapta , a saját példányát, és  mivel színes képek nem voltak benne csak körvonalozott rajzok  mindenki kiszínezhette a saját kedve szerint. Egy feltételem volt csupán, hogy mindenkinek legyen benne  legalább egy  mondata. Ez  így is történt.

Kéthavonta új és újabb újságot hoztunk létre az élményeikből. Öntötték az írásaikat  a tananyagokkal, életeseményeikkel, közös élményeinkkel kapcsolatban.  Mindig ünnepnap volt, amikor az új pédányszámot a kezünkbe vehettük.


Ízelítő a MI ÚJSÁGunkból:  



A Búbánatvölgyi  Freinet Újság pár oldala, ami egy életre  megváltoztatta  a pedagógusi
  tevékenységemet




Tanulási élmény választása

Tanulom a közírást , szívem legkedvesebb témájáról az oktatásról. 

Most rájöttem, hogy befogadhatalan, pedig a célom az, hogy közérthető legyek. Sok, bonyolult, átláthatatlan.  Vagyis mindazt elkövettem  amit egy mindent átadni akaró pedagógus tesz jószándékában  a diákjaival óráról, órára, és ami ellen ágálok évtizedek óta. Nem a szándék ellen ágálok  természetesen , mert ez mozgatórugója  a pedagógusnak, hanem a "ráöntés" ellen.  

Gondoltam kitörlöm a legutóbbi bejegyzést, de  aztán előugrott Freinet-es énem, aki nem alkalmazza a piros ceruzás aláhúzást, a lapkitépést, vagy hasonló dolgokat. Helyette a hibás szóra, mondatra rárajzol egy figurát, -lepkét, fát, házikót bármi ilyesmit- ami elfedi a hibát - s utána  leírja helyesen.  Ez az írás is egy ilyen javítás kíván lenni. Rohanni szeretnék, átadni mindazt amit  megtapasztaltam, megértettem az évtizedek  során, de a sok évtized  mindennapja nem zippelhető össze , és nem lehet csak úgy odaadni, hogy bogozza  ki,  aki kíváncsi rá. 

Ha hatni szeretnék igazán a közoktatásunkra! 

Márpedig szeretnék hatni, szeretnék  változtatni a rossz és téves utakon! 

Ezért egy új  írással   próbálok visszatérni arra  az útra  ami a "Freinet-és javítás". Ami közérthető és befogadható bárki számára.

Fogalmam sem volt milyen lesz az 1988-as tavasziszünetes Freinet  tábor, de egy  jó ismerősöm Horváth Attila  oktatáskutató írt egy levelet előtte nekem, hogy azt gondolja  nekem oda el kellene  mennem. Ez még nem hozta meg a teljes döntésemet  de  egy másik körülmény igen! Kiderült, hogy vihetem magammal  a gyermekeimet is,  és ez döntő szempont volt, hiszen nem lett volna  kire  hagynom őket a tábor idejére. Így hárman belevágtunk ebbe a teljesen ismeretlen  "kalandba".

Itt ismertem meg Horváth H Attilát aki  az előbb említett Horváth Attila  kutatótársa volt az OKI -ban Galambos Ritát középiskolai francia tanárt, tankönyv írót,  aki hivatalosan Horváth H. Attillával együtt a tábor vezetői  voltak és Ősz Gabriellát, aki más úton,  az eszperantó mozgalom keretében, tőlük  teljesen függetlenül  találkozott a Freinet-pedagógiával már régebben , és alkalmazta is  a munkájában. Hozta magával az írógépét és szitanyomó másolóját is, valamint betűnyomdáját is, ami   fakockákra  ragasztott  betűkből állt. 

Önmérsékletet  tanúsítva  nem  részletezem a tábor  mindennapjait, csak  pár mozzantát  emelem ki -pedig minden  eseménye, minden perce, maga volt a teljes és szokatlan újdonság, és egyben nagyon intenzív belső lélektani utazás is.- Ezekből emelek ki most egyet s a későbbi írásokban is  néhányat,  ami aztán iránytű, és támpont volt a későbbi évtizedeim során. 

TANULÁSI ÉLMÉNY  volt  a szó legszorosabb  értelmében.

Az egyik nap, -már  pár Freinet technikát megtapasztalva Ritával egy kis szobában ültünk 8-10-en talán, s azt kérte, hogy az általa hozott újságokból válasszunk ki egy  önmagunkra jellemző képet , tépjük ki az újságból, majd  mondjuk el , hogy az a bizonyos kép mit mond el saját magunkról, hogyan-mit jellemez  belőlünk?  Francia, angol, német újságok voltak. 

Szorongató érzés volt számomra a feladat teljesítése, amire  a mai napig emlékszem. Arra már nem, hogy mit választottam konkrétan, -valami kötéssel kapcsolatos kép volt- de arra igen, hogy milyen nehéz volt  döntenem. Több kép mellett voltak érveim és ellenérvem. Rohantak a fejem  az ellentétes   gondolatok pró és kontra . Az idő meg rohant és a kitűzött időpontra  választani kellett. 

Később minden egyes  munkáltató kártyám készítésekor   bennem volt ez a  belső tapasztalat -önmagamról-.

  1.  Azzal a céllal írtam a feladatokat, a kártyákra, hogy bár a kép majd az elsődleges választást fogja hozni a gyerekek számára, de maga a feladat választása lesz  a fontos  döntési tényező! 
  2.  Melyik feladat  lesz  az amivel akkor és ott meg tud, vagy meg akar  bírkózni?

Ezért a feladatoknak olyanoknak kell lennie, ami a tananyag különböző fázisát  jelenítse meg! 
Tudnom kell, hogy a felkínált feladat mihez kapcsolódik a tananyagon belül,  és az ő egyéniségükhöz is egyben !

  • Gyakorlása , elmélyitése egy régebben  tanult   anyagnak? 
  • Vagy épp  továbblépési lehetőség egy másik terület felé? 
  • Vagy az aktuális érzések, gondolatok  leírására, eljátszására, megjelenítésre inspirálja választóját? 
Az biztos, hogy  mindegyik fontos az adott  művel kapcsolatban pl. irodalomból, de más tantárgyak esetében is  de Ő, (a diák) tudja  legjobban, hogy mire képes épp akkor  a legjobb  hatásfokkal., és ezt tisztelni kell ! Fölösleges ráeröltetni olyant ami akkor  még nem  "megugorható"  számára, mert úgyis passzivitással, elutasítással  fog reagálni és kidobott idő lesz számára. 
Igaz nekem meg tanulság, hogy nem jól mértem fel a feladat nehézségét, minőségét! :-)  
 
Ezt a munkakártyát egy tanítványom készítette teljes egészében ,1989-ben  negyedikes korában  - sok munkakártyás  tanulási formájuk után -  
Azért választottam illusztrációnak most, mert benne  van mindaz amit egy  jó munkakártya  tartalmaz, s képileg ott van a  gyermek - egy boldog gyermek aki megszelídítette  magában a szilaj kislovat, hogy sikerre  vigye álmát.
Ez vele a valóságban is megtörtént, aminek egy külön bejegyzést is szenteltem a blogom írásának kezdetén.  


 


Amikor a tanuló feladatvégzési sorrendet választ- tanulási élményt választ

maga döntheti el, hogy mit vesz előbbre, mit hagy  késöbbre, de a feladatok mindegyikét  el kell  még itt végezni -az első osztályban !  Mert mindegyik elem  rendkívül fontos a tantárgyi alapok lerakásában. 

Későbbiekben a választás lehetősége szabadabbá válik, kihagyhat munkáltató feladatokat. Elvégezheti szabadidejében, és nem a plénumhoz kötött időegységben. 

Első osztály második félévétől meg már  olvasni is kell tudnia alapszinten, a feladatok olvasása miatt is!.  Ehhez azonban az első  tanítási naptól fel kell készíteni. Fokozatosan.  Először  képi, és piktogrammos  tájékoztatókkal, de a második betűtöl  már vannak  szótagos - hangkapcsolatos  olvasási feladatok, egyre növekvő mennyiségben.  

Már ekkor  megtanulja, hogy maga  dönt az elvégzendő feladtai sorrendjéről.  Ami ekkor még sok manipulációs  tevékenységet  jelent (kiválasztás, vágás, ragasztás, rajzolás, betűtapogatás, de olvasási  feladasort is, amit   a pedagógusnak személyesen olvas fel a tanuló - amikor  úgy érzi, hogy már  folyékonyan megy  neki -  

A pedagógus szerepe itt a legfontosabb  , egyrészt mert mindenkit egyenként meg kell hallgatnia, s adott esetben még újabb  gyakorlásra  kérni  a gyermeket és utána újra meghallgatni. Nagyon fontos, hogy itt nem lehet engedményt tenni Csak a hibátlan olvasást  szabad teljesített feladatnak tekintenie.  Ez nagyon keménynek tűnik így elsőre, de  ekkor tapasztalja meg at anuló, hogy van amiben nem elegendő  az épp  aktuális  kedve-állapota A betűk pontos megtanulásához ragaszkodni kell minden esetben, mert enélkül nem lehet olvasást jó szinten abszolváni. Van még egy  fontos technkikai elem a tanulás  folyamtában , de erről majd  egy külön  bejegyzésben írok  a késóbbiekben,  Csak maga a betűtanulási folyamata 88  tanegységben jelenik meg a blogomban, amely a Betűk varázsa  alatti részben   részletesen, minden  elemet tartalmazva megtalálható. Ez csak egy pici ízelítő.

Algoritmusra épülő tanulási rendszer a betűtanulás folyamata, ami egy idő után akár önjáróvá is teszi  a tanulót. Csak  az indító és ellenőrző szerep hárul a tanítóra.

Sok összetevője van a folyamatnak. Lelki, fizikai fejlődés. Érés, tudatosság, kitartás megnövekedése, magabiztosság erősödés ...)  

Tanulási technikák gyakorlása,

 a feladatválasztás megismerése, gyakorlása, 

a felelősségvállalás megtanulása, 

az idővel gazdálkodás megtanulása

a differenciált követelmények   megismerése  



A betűk csukott szemmel történő letapogatása, kimondása


Betűkeresés. kivágás beragasztás a szabálynak megfeleően (kis és nagybetűk külön csoportba

Pontösszekötős körvonalrajzok, színezés,  fehér betűk kiszínezése

Olvasási gyakorlatok (ez 2-3 napi napi adag


  


  


  


Játékok, nyomdázás a betű megtanulásának  gyakorlásához.






------------------------------------------------------------------
Matematika a számfogalom kialakítása projektjének algoritmusa munkáltató kártyákkal   (részlet, ami  a Számok varázsa  alatt minden részletében megtalálható, nagyon sok tevékenységgel, de azonos  felépítéssel)

















2. osztályban a nagy kihívás  a szorzótáblák megtanulása. Néhány  példát  erre is   mellékeltem. A teljes  szorzótábla tanulás felépítése szintén megtalálható a blogban . Ez már öt-hat napra elosztandó, azzal a feltétellel, hogy a  szorzósor  a foglalkozás elején végén megismétlendő. A munkáltató kártyák sorrendje  variálható.

 


                                                                             Hatékony a fenti szorzósor helyett ez a módszer is!:

Egyéb feladatkártyák

  
 


  
 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Irodalmi munkakártyákból választott másik példám  arra, hogy ezek a munkakártyák mennyiben mások mint  egy tankönyvi / munkakfüzeti  feladatok közötti  válogatás lehetősége. 

A Nemzeti dal a téma: 
idézet a blogbejegyzésből + a kapcsolódó munkakártyák

"Azt céloztam meg ezekkel a kártyákkal, hogy válasszanak kedvük szerint egy utat, amit bejárva sajátjukká tehetik, így  mélyebben rögzíthetik a műhöz kapcsolható ismereteiket. Ez egy  fordított  út,  fordított megközelítés mód. Először legyen  egy élmény (vizuális, auditív,  feladatbeli) s annak kapcsán jöjjön be  a mű, ami tanulandó tananyag.
Ez a kapcsolat lehet  zenei kapcsolat.
Belső-kép kapcsolat.
Hangulati - érzelmi kapcsolat.
Vizuális élmény kapcsolat.
Elemző-analizáló kapcsolat.
Mindegy. A lényeg, hogy személyes legyen ez a kapcsolat. Róla szóljon, az Ő saját   világához kapcsolódjon "

   

HATÉKONYSÁG és a MINŐSÉG közös felelősség?

Mindenképpen! 

A pedagógusé a nagyobb felelősség, mert Ő  akar  átadni, megtanítani  valamit, de nem jut eredményre  a diák figyelme, munkája  nélkül.

A  hagyományos  pedagógia  két   érzettel motivál: A fenyegetettség érzésével  ami (egy idő után) van akire hat még, van akire nem . Vagy a meggyőzés,  kedvesség, jutalmazás   jóérzés keltésével  Ez is van akire  hat, van akinél nem ér célt. Ezzel  ki is merült a hagyományos  pedagógia  eszköztára. Ha nincs  eredménye el lehet küldeni  nevelési tanácsadóba  a gyereket  vizsgálatra. 

A Freinet pedagógia ebben is a  természetes tanulási  stratégiákhoz fordul. A tanulóra  bízza, - VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG elé állítva,- a diákot  abban, hogy  olyan alternatívák között  válasszon, ami mindenképp  munkával jár  részéről.  

  • Az munkaalternatívák megfogalmazása a pedagógus  felelőssége természetesen, 
  • a választás  és  munkavégzés a diák felelőssége  
Ezzel egy  új  módszertani eszközt  létrehozva  egyaránt AKTIVIZÁLja  a pedagógust és  a diákot  is. Közös felősségé téve a hatékonyságot és minőséget.  

A tapasztalat, hogy munkáltató kártyák ( munkakártyák ) hatékonysága messze felülmúlja a  differenciált  tananyaggal  történő  tanóravezetést.   

Ezek az A4-es munkáltató kártyák választás és vállalás   útján kerülnek a tanulóhoz!

A pedagógus szakemberként  dönt abban, hogy milyen nehézségű, feladatsor kerüljön  a választható munkáltató kártyákra (mindegyikre  más és  más!) Minimum 2 de lehet  3-4 kártya is egy adott témakörben. 

A diák pedig  választ, hogy  aznap épp melyiket  tudja  bevállalni felelősséggel, vagyis, hogy el is  készíti.  Természetesen  segítséget kérhet közben, s így a pedagógus ott lép be ahol  valóban szüksége van rá a gyereknek- így hatékonyan tud segíteni a  tanulási folyamatában.

A különböző feladatok  a kitúzött időpontban  viszont PLÉNUMra, közös  megismerésre  kerülnek. Ez az egyik  legfontosabb  munkamódszertani része  a  folyamatnak.  Két szempontból is  fontos.

  1. A tanulóknak számot kell adniuk a saját munkájukról és
  2. mindenki  megismeri  a teljes  feldolgozási  folyamat eredményét.( Arról a megoldásról is  ismeretet szerez amit nem ő választott .) A Freinet pedagógiában tehát  egyensúly van a jogok és a kötelezettségek  viszonyában.(Ahogy annak egy jól működő társadalomban is lenni kell (ene).  Minden nap, nem csupán tárgyi ismeretekkel gazdagodnak, hanem  saját döntéseikről, és annak eredményességéről   is gyűjtik a tapasztalatokat. (mely sokban segíti  őket a későbbi tanulmányaik, munkáik során is )

Alapvetően a munkáltató kártyáknak  három fajtája van: 

  • Új tantárgyi információt tartalmazó és azzal kapcsolatos feladato(ka)t meghatározó munkakártya
  • A gyakorló feladatokat  tartalmazó  munkakártya
  • Egy  tárgyalkotás műveleti sorát rögzítő  munkakártya- (pl origami hajtogatási sorrend) Sokan  ezzel kezdik a munkakkártyák haználatnak kikpróbálást a tanításuk  során.
Ránézetre  akár  hasonlíthat egy ilyen  munkáltató kártya egy mai  modernebb  tankönyv oldalára, de ez csak vizuális  hasonlóság.  A lényeg a tartalmában, a szemléletében,és  feladataiban van.
Fontos  az is , hogy önálló lapokba rendeződik. ( A munkáltató kártyák jóval előbb - 60 évvel korábban -  kerültek  be a Freinet pedagógia  eszköztárába, mint  a mai  színes  könyvek.) 

Ezek  a munkáltató kártyák az első használatuk  után  bekerülnek az osztály   "könyvtárába". Onnan  bármikor, bárki  elveheti, és  használhatja  őket.

A Freinet pedagógia tehát  alapvetően nem  tankönyvre, munkafüzetekre épülő  rendszer. Azt valljuk, hogy minden  pedagógus más karakter, más  személyiség, -csakúgy  mint  a tanulók is-
A pedagógus, nem a tankönyvekben - munkafüzetekben   megtestesülő feladatsor végrehajtója, hanem önálló tudással, tapasztalattal rendelkező autonóm  ember, aki  tisztában van a  felelősségével atéren, hogy mi az a tudás mennyiség amit -a közokatási direktívák értelmében-  el kell sajátítatnia a tanulóival. Ezt  egyetlen tankönyv  vagy  munkafüzet sem tudja  megoldani .  Segédletnek jó lehet persze, de a tanítási folyamat  maga,  a pedagógus  módszerén múlik. 

A munkáltató kártya tehát nem egy papírlap képekkel, feladatokkal, hanem egy módszertani eszköz tanítási-tanulási folyamatban mindkét  félnek. Pedagógusnak- diáknak egyaránt. Az önnállóság, a döntéshozatal gyakorlására

A munkáltató kártya
  1. Motivációs, információ hordozó , a vizuális inger fontosságát szem előtt tartó eszköz, Lényeges  a feladatok meghatározásában  hogy a pedagógus 
  2. mit akar gyakoroltani, feldolgoztatni, 
  3. milyen adatokat, élményeket kíván megismertetni, 
  4. milyen társterületet akar összekapcsolni az adott információval, 
  5. milyen kreativ  interpretációt szeretne  látni / hallani   pl egy irodalmi  szöveg kapcsán,  
  6. milyen  további lehetőséget szeretne a diákjainak nyújtani.?.. . stb) 
  7.  A gyakorló feladatot / feladatokat tartalmazó munkáltató kártyákkal az adott tantárgyhoz kapcsolódó készségszintű tudás  elérése  a cél.
  8. Döntéshelyzeteket szimuláló eszköz  - ez a szerepe nagyon fontos, mert  megfordítja a differenciálás folyamatát. Sosem a pedagógus  dönti el, hogy melyik gyerek  kapja egyiket vagy másikat, hanem a tanuló dönt  arról, hogy melyiket  vállalja be (fel), azok után, hogy megismerkedett  mindegyik feladatsorral 
 Aki  járt már ezen pedagógiával tanulók között, megtapasztata, hogy 
nyugodt légkörben 
igencsak komoly,  
hatékony és minőségi  munka  folyik. 

 Amely épp a szabadság és  felelősségvállalás  egyensúlyából  keletkezik. 

Fogok még írni a munkáltató kártyákról, felépítésükről,  de ha valaki szeretne  addig is  ismerkedni  velük, a blog korábbi bejegyzései között talál  bőven,  képekkel  illusztrált írásomat.
néhány példa :