Dália az osztálynak


"Tamás  gyönyörű dáliákat hozott az osztálynak" áll a bejegyzésben  az Életünk könyvében  egy konfliktusos  szeptemberi nap ellenpontjaként. Nézem ezt a képet,  én készítettem sebtiben aznap, mikor kaptuk.  S most is jó érzéssel tölt  el, hogy volt olyan  idő az életemben pályán során, mikor  megengedhettem magamnak, hogy  csak úgy  kedvtelésből , a nap  során megörökíthessem a gyerekek között,  ami  nekem  fontos volt  éppen. S ez természetes  volt azokban  az években, amikor  a Freinet pedagógiával tanítottam. Egy  egyszerű szabad rajz ami  mindannyiukban benne  van, én azt hiszem. Nem  más mint csak az adott pillanat megörökítése. S egy kicsit  előre dolgozás is persze, mert majd  elő lehetett venni, megnézni újra közösen,  mikor a csendélet lesz a   téma  rajzból. Nem műalkotás, szabad rajz. öröm rajz. Sosem tudtam és nem is akartam rajzolni. Ebben a légkörben azonban mégis ecsetet vettem a kezembe, mert úgy éreztem ezzel tudom leginkább kifejezni amit érzek. A gyerek is így "működtek". Válogattak a kifejezés formák között, szabadon. Hol rajzban, hol szövegben, hol dramatizálással, tánccal , vagy a szabad mozgással, játék készítéssel  adták át  amit megosztani akartak.
S itt van a nap másik oldala is: konfliktussal ,  foci élménnyel ,így együtt,  a maga természetességében.
 
 ui. Tudom, hogy az egyik nap és a másik nap két szóba írandó. Akkor is tudtam, természetesen, s mégis az írás, a gyorsan rögzíteni akarás hevében  rosszul írtam. Ami  rávilágít arra a helyzetre, amikor a gyerekek is egybeírják még akár egész mondatukat.

Freinet Magazin 1992. szeptember

Volt  A Freinet  Magazinnak egy rendszeres rovata, a MI VAN VELED? Ebben vagy riport  vagy saját  beszámoló alapján kerültek az írások. Mindig más és más. Ebben a számban én  kerültem ebbe  a rovatba. Természetesen  nem csupán  hangulatokról, érzésekről van szó ezekben az írásokban. Bár ez nagyon fontos,   hiszen jelzőrendszerünk fontos része  hangulatunk, érzéseink világa. Hanem a Freinet pedagógia alkalmazásának próbatétleiről leginkább. Újra  egyik  fontos  pontjáról is a  BESZÉLGETŐKÖR konfliktusairól.
A második lapon lévő illusztráció meg visszarepít  egy kicsit, az előző év nagy sikerű TV mesék  projektjéhez is.

Mátyás király idejében


A  harmadikos  irodalomba ágyazott történelmi tananyag,  talán leghálásabb része Mátyás és kora. Nincs olyan osztály amelyiket ne  villanyozna fel ez a rész.
Zene,  festészet, szobrászat,   csodálatos egysége ez. Reneszánsz zenét hallgatni és közben korabeli képeket nézni esetleg másolatokat    kiszínezni  vagy készíteni, mindig   maga  a teljes  nyugalom egy   harmadikos osztályban.  Éltem is vele, akkor is , mikor még semmit sem tudtam a Freinet pedagógiáról.

Ezt csak kiegészítettem egy-pár  Freinet-s eszközzel: képes "történelem könyvünkkel", amelyben viszont  kicsit mélyebbre hatóan  foglalkoztunk a kor társadalmával , hétköznapi életével, mint azt korábban megtettem. Ennek okát abban látom, hogy harmadik osztályra  már annyira természetessé, automatikussá vált  számukra, a projektek szerteágazó gondolkodás módja, az egyéni feladatvállalások és eredmények megosztásának rendszere, hogy  jutott idő és energia erre is.
Az is jól látható hogy a tankönyvi anyag csak az első lépcsőfok volt Számtalan más  forrásból  dolgoztak a gyerekek. Így sokkal többet olvastak, gondolkodtak, képzeletükben sokkal többet foglalkoztak az anyaggal az iskolában,  mint korábbi tanítványaim. Az került be  közös könyvünkbe  ami őket  megragadta  valamiért
A közös könyvben láthatóan nem lett az összes alak kiszínezve. Viszont mindenki füzetében gondosan kiszínezett  kép került. Itt már "csak " jelzés értékű , hogy ilyen része is volt ennek az időnek
 



 

 
 


Freinet magazin 1992. március

 

Rege a csodaszarvasról Honfoglalás

A harmadikos   irodalmi tananyag egy  jelentős  része   foglalkozott és foglalkozik a mai napig is, népünk őstörténetével. Csodaszarvas mondánktól , István király  Állam alapításán át  Mátyás király uralkodásáig.
Nagyon szerettem mindig ezt a részt, hiszen nekem magamnak is felejthetetlen emlékeim vannak nagyapám által.
Ő magyar - történelem szakos tanárként ahol csak lehetett összekapcsolta a két  tárgyat.  S én,  gyerekként - a 60-as évek elején- az igen nagy dolognak számító  diavetítőnk által - képi formában is, _mégpedig, a kor jelentős grafikusai által készített  dia filmeken keresztül _, ismertem meg történelmünk jelentős korszakait.
Evidens  volt számomra  tehát, hogy amennyire  csak  tudom, adjam át  tanítványaimnak azt az élményegyüttest amiben én részesültem.
Így bekerültek az osztály életébe a történelmi tárgyú diafilmjeim, Nagyapámtól féltve őrzött képes könyveim. Kiegészítve  már zenei anyagokkal is.
Azt gondolom, sikerült is igazi élménnyé tenni tanítványaim számára ezeket a tananyag részeket is.
Illusztrálásként ehhez , a gyerekek által közösen készített "történelem könyvünk"-ket  választottam. 
Minden  írást, rajzot ők maguk készítettek.
Különösen felhívom a figyelmet a borító oldalon lévő csodaszarvas rajzra amely nem  másolás, átmásolás, hanem harmadikos tanítványom szabadkézi  rajza egy szkíta  arany szarvasról készült képről.
 
Ekkora  már,( 1993)  az osztályban lévő számítógép használata is elég  magas szinten  volt többüknek, így azon írtak amikor csak  idejük volt  rá. Arra azonban nem mindig  volt  kedvük, hogy a megszületett " művet" újra írják, nyomtassák, ezért  itt  jól megfigyelhető az a javítási mód  amit Freinet pedagógusként alkalmaztam. ( A hibás rész figurává alakítása, és  fölé írása  jó  változatnak). Ezt csak ajánlani tudom mindenkinek, függetlenül módszertani elveitől, mert a hibát átalakítva  elviselhetővé teszi  a gyermek számára az azzal való szembesülést, s egyben a javítás lehetőségét is  megmutatja. Ugyanakkor  jelzi is, hogy  volt hiba, ami szintés fontos. Lélektanilag ennek  nagy a jelentősége, hiszen a tévesztés a tanulás  természetes része, és fontos, hogy a tanulónak  az is  maradjon. Ne megszégyenülés, kudarc, hanem csak egy állomás az úton. Amelynek korrigálásában aktív szereplő is egyben.
 

A könyv   it tmegtekinthető:

 

Freinet módszer az első osztályban 1991

A Pedagógia Szemlében  Galamos Ritával és dr. Horváth H  Attilával megjelent közös írásunk után  megkeresett a Tanító című  folyóirat egyik munkatársa, hogy írjak a  folyóiratba  munkámról. Így született meg első önálló  cikkem. Amelyet aztán   követett  még   pár, más médiumokban is. A Tanítóban 1991-ben  márciusban és  októberben is megjelent egy-egy írásom. Sajnos csak az októberi számban   megjelent van már csak meg, amit átvett  még abban az  évben a frissen alakult  FREINET MAGAZIN is.