A fejszámolás, számolás gyakorlása elengedhetetlen a jó rögzítéshez. Ha már túl vagyunk, fogalomkialakításon 10-es körben, akkor gőzerővel az összeadási és kivonási mechanizmus begyakorlásáé a főszerep.
Csakhogy ehhez nagyon sokszor kell ugyanazt a számolási műveletet elvégezni. Mert alapvető természetesen a megértés, az önálló reprodukálási készség tudása a 10-en belüli összeadás s kivonás terén, ez azonban még nem elegendő a biztos számolni tudás szintjéhez. Azt nagyon sok összeadás és kivonás elvégzésével lehet csak birtokolni.
Ami annyit jelent , hogyha azt kérdem egy tanítványomtól, mennyi 17-9 , akkor a válasza gyorsan és zökkenőmentes s főleg pontosan meg is érkezik 3-6 másodperc alatt. Ennek eléréshez azonban sok gyakorlásra van szükség. Ezeket a gyakorlatokat mindig le is írni, az nagyon hosszadalmas és nem túl hatékony módszer- még azoknak a diákoknak sem akik egyébként dominánsan motorikusan rögzítenek.
Íme egy lehetséges gyakorlási forma ami gyors, segítséget is nyújtó, s napi 5 perces használattal nem is túl fárasztó, ugyanakkor mégis hatékony.
A számfogalom kialakításánál, többször írtam , hogy alapvető segédeszköznek a "kézügyben lévő " saját kezük használatát tartottam fontosnak.
Erre épít ez a gyakorlási forma is, hiszen a műveletek kiinduló tagja az ujjakon megjelenő mennyiség. Hiszen nagyon fontos annak belsővé válása, hogy bármikor maga elé tudja képzelni az adott mennyiségét, már anélkül is, hogy a valóságban kinyitni hozzá az ujjait. A számolás persze még ekkor is az ujjakon történik, csak gyorsabban , mert nem kell már hozzá mozgatni az ujjakat (ki vagy becsukni) elég csak gondolatban megtenni azt. S ez által gyorsabb is.
Abban az a esetben ha pedagógus támogatja első perctől az ujjakon történő számolást - mint ahogy én is tettem mindig- ez a szakasz önkéntelenül kialakul a gyerekben. Csak addig nyitogatja, csukogatja az ujjait egy gyerek valóságosan, míg szüksége van rá. Amikor már teljesen automatikus számára a mennyiségek fogalma. (hogy mennyi 3, 9, 6 , 8, 1) s tudja azt is, hogy az összeadásnál kinyitni kell még ujjakat, a kivonásnál meg becsukni az adott mennyiséget, akkor magától áttér arra, hogy mindezt fejben tegye meg.
Ezt a fejben lévő műveletsort segítik a lapjaim. Az ujjak visszautalnak a számolás tanulás kiindulós szakaszára. Megadják a biztos alapot., amihez már fejben csak a többit hozzá kell képzelni.
A 100-on belüli összeadás kivonás alapja 20-on belüli biztos számolni tudás. A többi már csak algoritmus. Azt kiszámolni másodikban, hogy mennyi 37-9 sokkal könnyebb és gyorsabb, kevesebb energiát igénylő munka, mint annak rögzülése, hogy 17-9 az mennyi.
Én ezeket a lapokat eleve úgy használtam, hogy pontos eredmény esetén, nem a következő lapot vettem, hanem az algoritmusokból párat hozzávettem. Egyfelől mert a gyerekek nagyon is szeretik a szabályosságokat, másfelől, mert távlatokat is mutat számukra, hogy milyen új tudásra tehet szert egyetlen kis számolással
pl. 5+2= 7, 15+2 = 17, 25+2= 27. 35+2= 37
7-3 = 4, 17 -3 = 14 27 -3= 24, 37- 3= 34
12-5 = 7 22- 5 = 17 32 -5 =27 42- 5= 37
12-5 = 7 22- 5 = 17 32 -5 =27 42- 5= 37
Napi 5 perc gyakorlás még a nyári szünetben sem megeröltető.
Otthon is könnyen elkészíthető formában adom most közre. Csak ki kell nyomtatni, kivágni a műveletcsíkokat, félbehajtani , s összeragasztani, s máris jöhet a gyakorlás. A lap egyik oldalán a művelet van, másik oldalán pedig az összeadás, vagy kivonás szó.
A kinyitott ujjak segítenek biztos támponthoz jutnia a gyereknek, s ahhoz viszonyítottan gondoloatban kinyitni vagy becsulni ujjait.
A kinyitott ujjak segítenek biztos támponthoz jutnia a gyereknek, s ahhoz viszonyítottan gondoloatban kinyitni vagy becsulni ujjait.
A legegyszerűbb műveleteket és az algoritmusokat már nem vettem bele, de ennyiből is jól látható, hogy mi az elsős, műveleteket érintő anyag. S bizony ez nem kevés, s egyáltalán nem semmiség. Alap!
Ami nagyon fontos, hogy tartós és szilárd legyen.
