Személyes utam mottója is lehetne ez a pár mondat! Mindig csak annyit megtenni az úton, ami biztonsággal korrigálaható. A tapasztalat, az idő meghozza a belső biztonságot
Ősz Gabriella fordítása
A '80-as évek második felében több Freinet tábor szerveződött. A Búbánatvölgy után Nagykovácsiban kapott helyet a következő. Ennek megmaradt a tervezete is, amit ide be is raktam.
Búbánatvölgyi élmények nekem most is felidéződnek a település neve hallatán bármikor, önkéntelenül. Az akkor még szokatlan nagy kőrbenülés, a szituációs játékok, A KISCSOPORTOS MŰHELYMUNKÁK, AZ ÚJSÁG, A KÖTETLENEN BESZÉLGETÉSEK hivatásról, miértekről, útkeresésekről a tanításban, és csalódásokban is ugyanabban. https://freinetnk.blogspot.com/2012/07/talalkozasom-freinet-pedagogiaval.html S bár idehaza nincs elfogadottsága még ma sem, a világban ez egy élő, fejlődő irányzat mozgalom, szervezet. lassan 60 éve folyamatosan . RIDEF XXXVI találkozója volt Lengyelországban épp az idén. GDANSban - , Két évvel ezelőt MEXICÓ városban. Ilyenkor összegyűlnek a világ Freinet pedagógusai. Egyszer nekem is volt szerencsém egy ilyen világtalálkozón részt venni 1992-ben Franciaországban. Poitiers-ben. Meghatározó élmény volt számomra ez is. Hogyan tud együttműködni 24-25 ismeretlen, több országból kialakult csoport! Abban az évben a környezetvédelem és azon belül a VÍZ szerepe volt a téma. Mindez egy olyan város szélén ahol egy kis patak mellett volt a tábor , hódvárak tövében.
Amit tudtam a pedagógia terjeszésében azt hiszem megtettem. az elmúlt 23 évben. A Nagykovácsi Freinet tábor létrejöttében jelentős szerepet vállaltam. Részese lettem a Freinet Alapítvány létrejöttének, alapításának.
Ezt még két találkozó követte, ahol tanítók, tanárok is résztvettek, Mezőberényben és Hajdúszoboszlón- Ez utóbbiban végleg eldőlt, hogy a Freinet pedagógia irányítója, összefogója az óvodai szekció lesz, s megkapták a Freinet Alapitvány kezelési jogkörét is.
Innentől én magányosan mentem tovább az utamon a további évtizedekben. Addigra azonban a Freinet pedagógia szemlélete, módszereinek gyakorlata megerősödött annyira bennem, hogy ez nem okozott számomra törést, problémát.
1991-től a Freinet Alapítvány létrehozásával elindult az újságunk is Drinóczi Viktória szerkesztésében . Sok munkája volt abban, hogy noszogasson minket a cikkek írására, melyeket ő összefésült és rovatokba rendezett. Viszonylag rendszeres szerzője voltam akkoriban . A blogomban is van róla szó. Ekkor még együtt voltunk a később kiváltakkal, akik megalakították a saját iskoláikat (Laudert, Waldorf-t, Rogers-et s, Montessorit Kincskeresőt stb.Volt bázishelyünk is az V. ker. Molnár utcában a Fóvárosi Közmüvelődési Központban- amiből később szintén alapítványi iskola lett. Látható azonban hogy itt, a kezdeteknél egy kifejezetten Freinet technika, az ÚJSÁG létrehozása adta az első lökést egymás gondolatainak megismerésére. 
Az alternatív iskolák megindulását követően. az Freinet magazin is megváltozott, címében mindenképp, Bár a Freinet alapítvány gondozásában jelent meg még pár éven át , a neve megváltozott, s nyílván a benne pubklikálók is. Egy ideig még fogadtak be írásokat tőlem is, de azán ez is megszűnt. Az új találkozási hely áttevődött a Batthyany térhez közeli helyre. Popper Péter, Vekerdi , Ransburg Jenő gyakori beszélgetés indítók voltak. akkoriban. Meg a már megalakult alternatív iskolák vezetői is. Akik mára elfelejtették a Freinet nevét is azt hiszem. Azt meg pláne, hogy a "bölcsőjük" a Freinet pedagógia első szimpatizánsai által jött létre.
1989-94 között az osztályaim "bemutató terei" voltak a Freinet pedagógiának, s így egyben az alternatív pedagógia meglétének hazánkban. Számtalan főiskolás/egyetemi hallgató, pedagógus közösségek , pszichológusok jöttek az osztályunkba, mely mindenkit nyitott ajtókkal, nyitott szívvel fogadott. Nem volt ritka eset, hogy reggel két-három ismeretlen fiatal várt, hogy szeretne bejönni az osztályba a déletőtt időtartamára , mert Freinetből írja a szakdolgozatát.
Arról, hogy mit adtak nekik azok órák, sajnos csak ritkán beszéltünk, visszajelzés meg minimális volt.
Volt ebben az időben egy nagyon fontos visszajelzés a számomra. Az a lehetőség, amit Freinet alapítvány segítségével tudtam megélni a: nemzetközi Freinet táborban a Poitiersben a RIDEF-en.
Ott erősödött meg bennem, hogy nem vagyok egyedül a gondolataimmal, hiszen a világból milyen sok ember jött el oda, és képesek voltunk vadidegen emberek egy adott témában eredményesen együtt dolgozni.
Nem véletlen, hogy Párizsban egy teret neveztek el a Freinet házaspárról. Korszakváltóak az oktatás rendszerének megújításában. Munkásságuk 50-60 év elteltével is - sőt egyre inkább - kapaszkodót, segítséget ad az oktatás előtt álló problémák leküzdésében.
Par Chabe01 — Travail personnel, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=112863681
A Modern Iskola mozgalom , melyet ők indítottak világkörüli hódító útra az alábbi térképen jól mutatja, hogy terjed a világon, számos országban a felemelkedés, zálogaként alkalmazzák a szegényebb régiók gyermekeinek. Ami nem azt jelenti természetesen, hogy a kvalifikált rétegek gyermekeit nem fejlesztené. A fizetős iskolákban (idehaza is) sok elemét használják, a maguk ideológiájával ötvözve.
Modern iskola mozgalom
Ugyanakkor fontos az elején apró lépésekben engedni csak át a szűrönkön a változtatást. Viszont egy idő után nagyon szilárd értékrenddé fejlődnek és bátran nemet mond az ember olyan szituációkra, amit korábban nem tett volna meg. Megtanul a saját értékrendje szerint, és nem az igazodás kényszerében élni. Ami bizony konfliktusokkal is jár a "külvilággal" S ez egyáltalán nem könnyű.
Olyannyira így van ez, hogy több kollégát ismerek, akik a Freinet táborokban találtak maguk számára alternatívát a tanítás terén, de valahogy mindegyikük vagy továbbtanult és pszichológusi, pedagógiai szakirányba lépett tovább , és a felsőoktatásban lett oktató, az általános iskolai közegből kilépve. Mások kerestek maguknak az alapítványi alternatívok között - Lauder, Waldorf, Rogers, Montessori , Kincskereső, Gyermekek háza , Burattinó,- és egyéb hasonló iskolákban, munkahelyet.
Nem gondolom, hogy könnyebb dolguk volt, talán még nehezebb is mint az én utam. Annyiban mindenképp- ahogy elmondásaikból megismertem, hogy más iskolai elvárásba kellett integrálódni, ami vagy sikerült vagy nem. Vagy elhagyták egy idő után a pályát, vagy átváltottak más alternatív oktatási módra.
A Nagykovácsi Freinet tábor nekem az életem további szakaszára is nagy hatással volt. Két délutáni műhelyével. Az egyik, egy Holladiából jött kollégánk, szabadszöveg alkotási technikákat tanított, és az élmény ahogy engedtem , -engedtük magunkat -elmélyülni valami apró tárgy szépségében -mint feladat- és azt a japán HAIKÚ versformában megfogalmazni roppant üdítő, pihentető volt. Átvittem a rajzóráimra is a szemléletét, és a versírás e kötött szótagszámú megalkotása is kedvelt volt aztán az osztályaimban is.
A másik "kisműhely" A MANDALA készítés , német kollégánktól Mariatól, s azóta az életem permanens része lett.
Az SNI-eim is nagyon szerettek mandalákat készíteni. Az egyik nagy alakú, szülök, kollégák, és gyerekek által -szintén papírszalvátákból létrehozott óriási mandala az iskola aulájának főfalát díszítette, nyugdíjba vonulásom után 14 évvel is. Akkor láttam, mikor az iskola fenállásának 25 éves évfordulójára nekik adományzam az összes Freinet-es emléket, amik az ott létem alatt az egymást követő osztályok létrehoztak Ez pl. a négy évszak mandalánk, amit együtt terveztünk, elkészítettetük a nyomatokhoz szükséges szivacs formákat, és mindenki a saját születési évszakába nyomtatta be a formáját. A tavasszal indulva, s téli hópelyhekkel lezártuk a mandalánkat.
Természetesen ez is a falon díszelgett ötödikbe jutásukig.
Egyébként is sokszor színezgettek - csak maguk kedvére- madalákat, mert igen nyugtató, feszültéség oldó hatásukat hamar megérezték. S ők akik extrán nehéz körüményekben élték hétköznapjaikat ezzel kaptak egy békés, másokat nem bántó, maguknak megkönnyebülést adó "technikát" a kezükbe.
. Furcsa véletlen, hogy ugyanabban az évben ünnepelte falusi iskolám fennállásának 200, évfordulóját, így Őket meg az ottani éveim Freinet-és tanítványaim alkotásaival ajándékoztam meg.
Az első bejegyzésben nagyapám diafilmjeinek esti levetítésével, a tanóráira való felkészüléséhez kezdődött.
Én ezt a hosszú összegző könyvfélét, a blogom egyik leglátogatottabb bejegyzésével zárom. Gondolom nem véletlen az érdeklődés iránta, mert egyáltalán nincs könnyű dolga a tanítónak az adott Móra Ferenc Kincskereső kisködmön regényének elolvastatása, és feldolgozása során.
Nagyon mélyen megérinti a 8-9 éves gyerekeket, bizonyos részei nyomasztóak. Így eleve úgy gondoltam, hogy nem fogok szabályos "feldolgozásba" fogni velül, hanem készítsenek róla inkább egy "diafilmet". 20 részre felosztottuk egy-egy mondattal a regény cselekményét. Majd eljött a vállalások ideje, hogy ki melyiket érzi úgy, hogy egy rajzban meg tudja örökíteni. Ezt ők nagyon szépen megtárgyalták egymással , Semmilyen módom nem avatkoztam bele a döntéseikbe. Az eredmény lenyűgöző lett. 20 teljesen különböző gyerek tulajonképpen egységes képi világot volt képes létrehozni, ami már önmegában is nagy eredmény
S innetől év végéig a falon voltak sorenbe rendezve. mint egy film kockái.
Ami az alábbi két bejegyzésben megtekinthető a könyv fejezeteinek sorrendjében. Hiszen nem a feladatok, követelmények teljesítésének elhárítására kaptam felhatalmazást, lehetőséget, hanem épp ellenkezőleg azok megtartása mellett, alkalmazhattam a Freinet pedagógia eszközeiet, szemléletét.
Számomra egy nagyon tartalmas pálya, szép hivatás a tanítás, ha az ember megtalálja a saját útját, saját hangját.
Tisztelettel köszönöm a figyelmet, a gondolataim elolvasást. Eredményes, szép éveket kívánok minden kollégámnak aki nem nyűgnek, nem sorscsapásnak érzi a tanítás hétköznapjait. Éljen bármely faluban, kisvárosban vagy esetleg a fővárosban.
Ez az én kertem, amit kénytelen voltam 48 éves koromban feladani, elhagyni. Ennek az elkészítésével tudtam elengedni magamban a szülőfalumat -melyről azt hittem addig, hogy életem végéig a lakhelyem lesz. Nem így történt. Két évbe telt ennek a mandalának az elkészítése, -(szalvétékból pesze) , de azóta is mindig emlékeztet a gyökereimre, anyámra, a nagyszüleimre a gyermekeim fiatalkorára . Arra, hogy honnan jöttem. BOLDOG VAGYOK, HOGY TANÍTHATTAM. és azért is , hogy a FREINET PEDAGÓGIA TELJESKÖRŰ ADAPTÁCIÓJÁT ELVÉGEZTEM ÉS 23 ÉVEN ÁT SZŰNTELEN GYAKOROLTAM!
