Nagykovácsi Freinet tábor 1990. április


Az 1989-1996 közötti időszak jelentős fejlődési pálya  volt   a Freinet pedagógia  általános iskolai alkalmazhatóságának
  •    Egyrészt rendszeressé váltak a Freinet - táborok / találkozók. Volt év , hogy két  továbbképzésre is  futotta   a lelkesedésből, elszántságból,  és az anyagi  lehetőségekből.
  • Sokunk  pár ezer forintjából  létrehoztuk a Magyar Freinet Alapítványt
  • Elindult , és  éveken át   rendszeresen megjelent a Freinet  Magazin, amelyben szót kapott mindenki aki úgy gondolta  van mondani valója a Freinet –pedagógia  alkalmazását, gyakorlati  munkáját  illetően. 
  • Rendszeresen összejöhettünk a Belvárosi Művelődési Házban (Bp. V. ker. Molnár u.) Ott volt mindenki, aki az un. Alternatív, vagy reform pedagógiák valamelyikével szimpatizált. A Waldorftól a Rogersen át, a Montessori és Jena-plán, a Lauder későbbi magyarországi elindítói, tanárai ugyanúgy, mint a különböző oktatási főiskolák, egyetemek tanárai, adjunktusai. Iskola kutatók, pszichológusok. Mindazok, akiket érdekelt, érintett a változtatás igénye.
  • 1990-ben megjelent az első nagy összefoglaló kiadvány a  Freinet -vel könnyebb címmel , az Esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola kiadásában . ( Ballangó Jánosné, Galambos Rita, dr. Horváth H. Attila, Staudinger Beáta  szerkesztésében)
  • Az ország lekülönbözőbb iskola típusaiban Attila vagy Rita vezetésével ismertetőket - rendkívüli nevelési értekezleteket- tartottunk páran, a Freinet pedagógia lényegéről, gyakorlatáról.
  •  A Pécsi Pedagógiai Nyári Egyetemen 4 éven át volt Freinet fakultáció is, szintén Attila és Rita vezetésével, s amelyben-háromban magam is vezethettem egy-egy műhelyt.
  • 1990 tavaszára vállaltam,  Klér Andreával (akivel a Búbánatvölgyi Freinet találkozón barátkoztunk ösze) hogy megszervezünk egy újabb, Búbánatvölgyhöz hasonló  nemzetközi  tábort / találkozót. Amely létre is jött 1990 április első napjaiban, tavaszi szünetben.  
A tábor  helyszínéül  sikerült   bérelnünk a Nagykovácsi Erdészeti Nevelő Otthonnak helyet adó  Tisza kastélyt, minden  szolgáltatásával együtt. Így  igazán ideális  helyszínünk volt  a nemzetközi találkozóhoz. 50-60 fő  volt a résztvevők  száma,  s többen az ott átélt  élmények hatásra kezdtek hozzá munkájukban a Freinet pedagógia  adaptációjához munkájukban. s később  jelentős sikereket, hírnevet  szerezve maguknak  munkájuknak. A kastélyhoz tartozó  nagy   ős fás park, és a remek időjárás együttesen lehetőséget adott mindenkinek a szabadban  való élmény gyűjtésekhez a haiku és ELf  vers formák gyakorlásához. A tágas  tanuló termek, meg a manuális tevékenységekhez  adtak ideális teret. A kastélyban volt a szállás, 2- 4 -6 személyes  szobákban. Modernnek számító , ízléses bútorzattal, Az étteremről nem is beszélve, ahol először  sikerült megvalósítanunk, hogy a vegetáriánusoknak külön ebéd  készüljön.
 
A nemzetköziséget 3   pedagógus  képviselte. Walter és Marija Németországból és  Líz  nevű kollégánk Hollandiából. Mindhárman nagyon jól ismerték a Freinet pedagógiát, és  gyakorolták is  munkájukban  minden  nap. Másrészt nagy nemzetközi tapasztalattal is rendelkeztek, hiszen  többször részt vettek a NEMZETKÖZI FREINET TALÁLKOZÓkon, a RIDEF-en is. Amelyet  minden  évben egyébként más országban tartanak több száz pedagógus  részvételével,a világ minden tájáról. a mai napig,  
 
Mindhárman tartottak nekünk  műhelyt is.
Marija által ismerkedhettünk meg a  jógá-val, s más relaxációs mozgás formákkal.  Ami 1990-ben igencsak  különlegességnek számított. Nem voltak még akkor Magyarországon jóga  stúdiók, esetleg könyvekből lehetett  valamilyen ismerettel rendelkezni e téren, főleg falun. A másik  műhely amit  Ők vezettek nekünk még ennél is  rendkívülibb volt. S ez  a MANDALA műhely volt. Én ott hallottam először - gondolom nem voltam ezzel egyedül-  a mandalázásról. S mivel  Freinet - táborban az ismertető szövegeknek van a legkevesebb tere, természetesen SAJÁT ÉLMÉNYŰ TANULÁSI formában. Amit  a Freinet tábor Nagykovácsi. Mandala készítő műhely  c írásomban részletesebben leírtam  http://villanasok.blogspot.hu/2008/08/kapcsoldsi-pontok.html
 
Ez az ismeret aztán  az életem  során sokszor  újra és újra szerepet kapott ha  szükségem volt  akár  saját magamnak, akár  diákjaimnak a  lecsendesedésre. Itt készített egyik mandalám később, a törtek tanításánál kép kirakóvá válva, oktatási eszközzé minősült át.

Én is  sok gyereknek, felnőttnek adtam tovább, remélem. (Utolsó osztályom egy mandalacsokorral búcsúzott tőlem az idén)


Walter igazán hasznos tapasztalatait osztotta meg velünk, a  téren, hogy a  zene  és a különböző tevékenységek milyen  kapcsolatban állnak egymással.

 
Az újság készítő műhely tagjai készítettek is egy  interjút / összefoglalót utána  vele, így mindannyiunk számára  megőrződött ez. Ez különösen  fontos  , mert  a Freinet találkozókon, táborokban  jellemzően  több műhely  van  egyidőben. Így  törvényszerű, hogy  valamiről, valamikről mindig lemarad az ember. Az újság  egyik fontos feladata  ezért az  események, élmények megőrzése, közre adása
 
Líz a Haiku és az ELf  verselés szabályaival ismertetett meg bennünket. Amiket  később szintén  használtam munkám során a gyerekekkel. Mindkét  vers-szerkezeti forma  akkor még csak az egyetemen magyar szakot végzettek számára volt  talán ismert. Nem lehett még HAIKU-s  köteteket látni a könyvespolcokon. Egyáltalán  a pillanat költészetéről azt hiszem  semmit sem tudtunk. Itt viszont gyakoroltuk, elmélyülve egy levél, vagy  fadarab , csigaház, vagy  virág nagyszerűségében. Felüdülést, kikapcsolódást nyújtva.  Líz instrukciója, igen egyszerű volt, : Sétáljunk a parkban  és  gyűjtsünk  magunknak egy  "tárgyat" (növényt, fadarabot, csigaházat, kavicsot, követ) bármit, ami megszólít, és a haiku szabályainak  megfelelő versformában rögzítsük élményünket, gondolatunkat, érzéseinket. Ez teljesen más   hozzáállás  volt  a Freinet-vel akkor ismerkedőknek , mint, amit  továbbképzésről tudtak. Csak  úgy  sétálgatni,  magunkra  figyelni, a helyett, hogy jegyzet tömbbel kézben  szorgosan írnánk az előadó szavait, bizony  feszültség keltően  új volt. Belső ellenállással, kétségekkel , a téren, hogy ez  továbbképzés- egyáltalán.


A vers írásra  szánt idő leteltével kicsit feszengve, bizonytalansággal, mások  viszont fellélegezve, megkönnyebbülve , ült körbe a  műhely csapata. Mindenki elmondhatta, hogy érezte  magát, s persze kiderült, hogy a feszültség valamelyik formája mindegyikünkben ott volt. A versek elkészültek, amelyek az újságban aztán meg is jelentek.
Ezzel az érzelmi tapasztalattal - hogy nem dőlt össze  a világ attól, hogy  továbbképzésünk sétából, belső központunkra figyelésből, s azoknak szavakba öntésből állt, az ELF-el már  sokkal könnyebben  boldogultunk. Főként, hogy nem egyedül, hanem  kis  csoportokban hoztuk létre  a 11 szavas  verseket. A csoportok szimpátia alapján jöttek létre.
 A külföldi kollégák által vezetett műhelyek remekül kiemeltek bennünket a napi gondjainkból, feltöltöttek bennünket. Új utakat mutattak egyfelől  magunk jobb megismerésére, másrészt diákjainkkal kapcsolatos munkánkban.
A tábor központi témája  egyébként a középpont, a kör, a pont volt. Tehát  ezek  a műhelyek nagyon pontosan épp ennek a témának  a megismerést, megélést szolgálták. Megteremtve és feloldva  is azt a feszültséget ami kell egy új   ismeret, információ célba jutásához.

Az elmaradhatatlan újság készítő  műhely, már nemcsak stenciles technikával, hanem fénymásolással dolgozott, s a találkozó végére létrejött Nagykovácsi Freinet Találkozó újságja. Ráadásul 2 nyelven. Magyarul, németül egyszerre.
 
A nagy műhelyek az akkor annyira fontos  érzett KDF (Közoktatás, Differenciált Fejlesztése ) pályázatokról, tapasztalatairól, szóltak.Többen  voltunk már  akkor  akik pályáztunk és  nyertünk is már. Így volt  mit  a többiek elé tárni. Ugyanakkor tele  voltunk  bizonytalansággal, magány érzéssel. Szerettünk volna  valahogy  összekapcsolódni. S bár a következő években kialakult egyfajta  műhely munka, de mégsem sikerült -  elsősorban egy önálló Freinet iskola hiánya miatt- tartóssá tenni. Mindegyik  más  reformpedagógiai irányzat  létrehozta  a maga  iskoláját, sőt  akár iskola  hálózatát,  Freinet iskola  nem jött létre. Igaz persze , hogy  Freinet  maga így fogalmazott a már oly sokszor idézett  művében:
 
  Celestin Freinet:  Ősz Gabi frdítása
 
 Azt  gondolom - így 20 év távlatából, és  tapasztalatával- , hogy egy központi iskola és központi irányítás  nélkül az egyéni utak nem képesek tartósan  fennmaradni. S épp amikor a központ volt  a téma, nem tudtuk, nem  mertük megfogalmazni  a legfontosabb   belső  vágyunkat ennek a központnak -iskolával együtt- történő  felállítást.  Megelégedtünk pályázati  sikereinkkel, önmagunk eredményeivel, s  nem láttuk a fától az erdőt!  Talán nem  hittünk eléggé abban, hogy összejöhet egy ilyen  vállalkozás, vagy nem is akartuk ennek  felelősségét  vállalni. Bizonyára sok  összetevője  van. A tény azonban, hogy amíg  a kis műhelyek pontosan, a meghatározott témának, célnak megfelelően működtek, a nagy műhelyek  elmentek a lényeg mellett.
 
haiku: 3 soros vers, egy témáról ,látványról, hangról, gondolatról, érzésről. A verssorok szótag száma kötött
1. sor  5 szótag
2. sor 7 szótag
3. sor 5 szótag
 Vannak más szabályok is, lsd.:  wikipédia
http://hu.wikipedia.org/wiki/Haiku

Elf :11 szóból álló  szabadvers
első sor  :1 szó
második sor :2 szó
harmadik sor :3 szó
negyedik sor : 4 szó
ötödik sor 1 (lezáró ) szó
A névelő -  a,az, egy, - nem feltétlen kell, hogy beleszámítson a szavak számába

mandala: Ősi kifejezési, rendezési forma világkép, ahol a középpontban maga az ember  áll. JUNG felfedezte, hogy mind  az egészséges, mind  a sérült lélekre jó hatással van.

http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=207&topic=9