Nagyon sok gyerek szülei szembesülnek a harmadiktól évfolyamatól akár felső tagozat végéig, hogy értelmes, jó képességű gyermekük, egyáltalán nem hajlandó olvasni. Jobbára még tankönyvek anyagait sem. A kötelező olvasmányokat aztán végképp kezükbe sem veszik. Még a rövidített változatot sem. Mindezek eredménye aztán a jegyekben realizálódva, közepes, vagy annál gyengébb érdemjegyekben jelentkezik, holott a gyerek képességei ennél jobb eredményességet hozhatnának.
Okai az első és második osztályra vezethetők vissza. Pontosabban az ott el nem végzett feladatokra.
Szomorú dolog ez, mert az ott elhanyagolt munka egy egész életre meghatározhatja a gyerek sikerességét az életben. Persze nincs benne semmi csodálni való, hiszen az alapok mindig meghatározzák a rajta lévő építményt.
Mi is fontos ahhoz, hogy szilárd, jó alapot adjunk az olvasás tekintetében.
1. biztos betű felismerés (minden betűt tekintve)
2. készség szintű betű-kapcsolat olvasási technika
3. igényesség megteremtése az adott szó / később hosszabb szöveg / végig olvasására
4. a szótagoló olvasás automatikus "elővétele" nehézségek esetén
5. Mindezek után jöhet csak az olvasottak ételmének megfejtése
Ha ezek csak részben, vagy nagyjából valósulnak meg az első két évfolyamon, akkor a gyerek - mivel folyamatosan nehézségekbe ütközik -, egyszerűen elutasítja az olvasást. Mit is tehetne mást? Azt a gyerek is látja, érzékeli, hogy a probléma egyre nagyobb lesz a számára, viszont honnan kellene tudnia, hogy hogyan pótolja, javítsa ki az első két évben a felnőttek által elnézett, és az olvasástechnikai szövegértési problémáit nem korrigáló hiányosságait.
Az nyilvánvaló, hogy ezt a problémát nem lehet varázsütésre, egy -két óra alatt megoldani. Nem elegendő újra és újra ismételgetni a hibásan olvasott betűket jól, mert rendszerszintű problémáról van szó. Újra kell építeni az olvasási alapokat . úgy, hogy a gyermeknek ugyanakkor már van egy bevált. - többnyire kitalálós és elengedős olvasástechnikája-
Azaz megpróbálja kitalálni, hogy mi lehet odaírva. Ez vagy sikerül vagy nem, de minden estere nem szótagolva kezdi újra olvasni a szót hanem próbál valami hasonló szóra rátalálnia fejében lévő szókészletből. Ha ez sem sikeres, akkor egyszerűen elengedi a szót, azaz nem próbálkozik vele tovább. Aminek, az eredménye, hogy a mondatokat nagyjából elolvassa ugyan, de sokszor épp a nagyjából való olvasás miatt a mondat értelme, jelentése már megoldhatatlan akadály számára . Ami csak megerősíti abban, hogy felesleges az olvasásba energiákat fektetni, ha végeredmény ugyanaz ,mintha nem is próbálkozott volna meg az elolvasásával.
Sose felejtsük el, hogy a gyerek küzdőképessége óriási, hiszen mindent megtesz azért, hogy felálljon, elinduljon, járjon, beszéljen, megértse és megértesse magát a környezetével. tehát akaratban, elszántságban nincs hiány.
Viszont ezt az előbbre-jutási igényt, tetterőt nem érdemes bevetnie, ha nem hozza meg a kívánt eredményt. Teljesen logikus döntés ez részéről. Még akkor is , ha a felnőtteknek ez nem tetszik. S itt kell visszatérnem újra az olvasástanítás kezdeti szakaszára.
Ha abban nem sikeres,
ha elegendő volt félgőzzel,
betanult szövegekkel megfelelnie a követelményeknek
akkor oda kell visszamenni és onnan kell újra építeni, felépíteni mindazt ami kimaradt a betű tanulási/ olvasási folyamatból.
Azaz megpróbálja kitalálni, hogy mi lehet odaírva. Ez vagy sikerül vagy nem, de minden estere nem szótagolva kezdi újra olvasni a szót hanem próbál valami hasonló szóra rátalálnia fejében lévő szókészletből. Ha ez sem sikeres, akkor egyszerűen elengedi a szót, azaz nem próbálkozik vele tovább. Aminek, az eredménye, hogy a mondatokat nagyjából elolvassa ugyan, de sokszor épp a nagyjából való olvasás miatt a mondat értelme, jelentése már megoldhatatlan akadály számára . Ami csak megerősíti abban, hogy felesleges az olvasásba energiákat fektetni, ha végeredmény ugyanaz ,mintha nem is próbálkozott volna meg az elolvasásával.
Sose felejtsük el, hogy a gyerek küzdőképessége óriási, hiszen mindent megtesz azért, hogy felálljon, elinduljon, járjon, beszéljen, megértse és megértesse magát a környezetével. tehát akaratban, elszántságban nincs hiány.
Viszont ezt az előbbre-jutási igényt, tetterőt nem érdemes bevetnie, ha nem hozza meg a kívánt eredményt. Teljesen logikus döntés ez részéről. Még akkor is , ha a felnőtteknek ez nem tetszik. S itt kell visszatérnem újra az olvasástanítás kezdeti szakaszára.
Ha abban nem sikeres,
ha elegendő volt félgőzzel,
betanult szövegekkel megfelelnie a követelményeknek
akkor oda kell visszamenni és onnan kell újra építeni, felépíteni mindazt ami kimaradt a betű tanulási/ olvasási folyamatból.
Ezen felül természetesen még ott van az értelmezési rész is, ami szintén nagyon fontos, de teljesen más terület, mint az olvasástechnikai fejlesztés. A feladatiam kapcsán erről is szó lesz, mert azokat az olvasástechnikai feladatokba ágyaztam be.
Ahogy az olvasástanítási módszerem, ez is csupán néhány elemre épül. Célzottan. S mint ahogy az elsősöket olvasni megtanító projektem, itt is az alaposság, a rendszeresség, a kiszámíthatóság a kulcsa mindennek.
Ahogy ott is számtalanszor leírtam, itt is csak ismételni tudom újra és újra. A pontos betű-olvasás elengedhetetlen követelmény. Ami persze nem jön azonnal, de a gyereknek tudnia kell, az első perctől, hogy ez a követelmény tőle. Persze berzenkedni fog, de ilyenkor meg szoktam kérdezni tőlük, hogy szívesen ennének-e olyan tányérból ami nem teljesen tiszta? A válasz ilyenkor a juj nem! fújj! Márpedig ez ugyanaz szoktam érvelni. Ha mástól megkívánjuk a tiszta tányért, akkor magunkra is érvényes kell hogy legyen.
Tehát nem csinálunk úgy, mintha jó lenne , ami nem az. Ez a példa és magyarázat eddig még mindenkinél elsőre világossá tette, hogy mi a cél. Ettől ugyan nem olvasott varázsütésre hibátlanul senki, de később az már nem volt sosem kérdés, hogy miért javítok, miért nem engedek tovább olvasni addig, amíg nem azt olvassa ami oda van írva.
A feladatfajták naponkénti ismétlődése szintén fontos része az újratanulási folyamatnak. Két okból.
Egyrészt, mert ezek által lehet a legjobban érzékelni a haladást.
Másrészt keretet, kiszámíthatóságat ad a gyereknek, és persze a felnőttnek is. S ez szintén elengedhetetlenül fontos. Egyfelől megkönnyíti a felkészülést, feladatösszeállítást a pedagógusnak, szülőnek. Másrészt a gyerek egy pontosan körvonalazott keretben "mozog". Tudja, hogy milyen feladatfajták várnak rá, ami megadja a végpontját is az erre fordítandó időnek. Ami nagyon fontos, mert kezdetben itt nem örömmel végzett feladatokról van szó. A gyakorlatok kezdetben nyűgök a számára de tudása növekedésével átfordul, a legyőztem az akadályokat érzéssé. S ezzel az ismerettel, tudással önmagáról, már képes felzárkózni a jól olvasók közé.
Feladatsor
A feladatfajták összeállításkor a következőket tartom fontosnak.
Következetesen ugyanazokból a feladatfélékből álljon- még sorrendjében is- Fontos a kiszámíthatóság, mert akkor önmagában is tud viszonyítani korábbi olvasási technikájához. S biztos meg is teszi, ha nem is beszél róla.
Az elválasztásra kigyűjtött szavaink sok érdekes, felfedezésre adhatnak lehetőséget.
Pl, hogy egyetlen betű megváltozása adott esteben egy teljesen más jelentésű szót ad. Vagy egy szónak akár több jelentése is lehet. Ezek ugyan nyelvtani fogalmak, de remek, figyelemfelkeltő játékok is egyben. Megtörik a monoton gyakorlást. Másrészt ezek a szavak arra is nagyon jók, hogy bővítsék a gyerek fogalomtárát, vagy előhozzanak régen nem használt szavakat
Mivel ezek a foglalkozások többnyire egy-egy gyerekhez személyesen szólnak, érdemes az Ő érdeklődési körének megfelelően változtatni a az ismeretterjesztő és hosszabb szövegek témáját. Fontos ugyanakkor, hogy belevigyük a saját átadandó ismereteinket. Hiszen a gyerek kíváncsi arra is, hogy mi mit tartunk érdekesnek. Amellett módunk van utólag néhány fontos -de általa már ismert dolgot- feleleveníteni. De arra is módot ad, hogy kicsit előre dolgozzunk. Pl. olyan szavak, fogalmak beemelésével amivel esetleg épp a következő évben fog találkozni, történlem, irodalom, biológia, vagy földrajz terén.
Fontosnak tartom, hogy nagy hangsúlyt fektessünk az értelmetlen szótagok, betűkapcsolatok olvasásra, mert ezeknél a gyerekeknél, már kialakult a kitalálva "olvasás "technikája. Ugyanakkor sokszor egyetlen betűcsere, vagy épp a szó végi rag /jel megváltoztathatja az egész mondat értelmét. S persze, hogy nem érti, nem tudja jól visszaadni az olvasottak értlemét.
Amennyiben lehetőség van rá, érdemes elkészíteni a gyakran kevert kisbetűket ( a, e, o, u, i, l. b, d, p,) és gyakoroltatni velük a csukott szemmel történő kitapogatásukat is!.
Ahogy az olvasástanítási módszerem, ez is csupán néhány elemre épül. Célzottan. S mint ahogy az elsősöket olvasni megtanító projektem, itt is az alaposság, a rendszeresség, a kiszámíthatóság a kulcsa mindennek.
Ahogy ott is számtalanszor leírtam, itt is csak ismételni tudom újra és újra. A pontos betű-olvasás elengedhetetlen követelmény. Ami persze nem jön azonnal, de a gyereknek tudnia kell, az első perctől, hogy ez a követelmény tőle. Persze berzenkedni fog, de ilyenkor meg szoktam kérdezni tőlük, hogy szívesen ennének-e olyan tányérból ami nem teljesen tiszta? A válasz ilyenkor a juj nem! fújj! Márpedig ez ugyanaz szoktam érvelni. Ha mástól megkívánjuk a tiszta tányért, akkor magunkra is érvényes kell hogy legyen.
Tehát nem csinálunk úgy, mintha jó lenne , ami nem az. Ez a példa és magyarázat eddig még mindenkinél elsőre világossá tette, hogy mi a cél. Ettől ugyan nem olvasott varázsütésre hibátlanul senki, de később az már nem volt sosem kérdés, hogy miért javítok, miért nem engedek tovább olvasni addig, amíg nem azt olvassa ami oda van írva.
A feladatfajták naponkénti ismétlődése szintén fontos része az újratanulási folyamatnak. Két okból.
Egyrészt, mert ezek által lehet a legjobban érzékelni a haladást.
Másrészt keretet, kiszámíthatóságat ad a gyereknek, és persze a felnőttnek is. S ez szintén elengedhetetlenül fontos. Egyfelől megkönnyíti a felkészülést, feladatösszeállítást a pedagógusnak, szülőnek. Másrészt a gyerek egy pontosan körvonalazott keretben "mozog". Tudja, hogy milyen feladatfajták várnak rá, ami megadja a végpontját is az erre fordítandó időnek. Ami nagyon fontos, mert kezdetben itt nem örömmel végzett feladatokról van szó. A gyakorlatok kezdetben nyűgök a számára de tudása növekedésével átfordul, a legyőztem az akadályokat érzéssé. S ezzel az ismerettel, tudással önmagáról, már képes felzárkózni a jól olvasók közé.
Feladatsor
- Önálló betűk olvasása
- Egy adott mássalhangzó magánhangzóval való összeolvasása, úgy, hogy az előtte, majd utána van.
- Hárombetűs értelmetlen betű-kapcsolat olvasása .
- Értelmetlen szótagok olvasása
- Szótagoló olvasás.
- Egymáshoz tartalmában nem kapcsolódó szavak szótagokra bontása (csak szóban)
- A fenti szavakból, a felnőtt által meghatározott szavak értelmezési gyakorlata
- Az adott alkalomra választott betűhöz kapcsolódó rövid ismeretterjesztő szöveg hangos felolvasása, kérdésekkel a megértés ellenőrzése
- Hosszabb kb. egy oldalnyi írás felolvasása, blattolással, azaz előzetes néma elolvasás nélkül
A feladatfajták összeállításkor a következőket tartom fontosnak.
Következetesen ugyanazokból a feladatfélékből álljon- még sorrendjében is- Fontos a kiszámíthatóság, mert akkor önmagában is tud viszonyítani korábbi olvasási technikájához. S biztos meg is teszi, ha nem is beszél róla.
Az elválasztásra kigyűjtött szavaink sok érdekes, felfedezésre adhatnak lehetőséget.
Pl, hogy egyetlen betű megváltozása adott esteben egy teljesen más jelentésű szót ad. Vagy egy szónak akár több jelentése is lehet. Ezek ugyan nyelvtani fogalmak, de remek, figyelemfelkeltő játékok is egyben. Megtörik a monoton gyakorlást. Másrészt ezek a szavak arra is nagyon jók, hogy bővítsék a gyerek fogalomtárát, vagy előhozzanak régen nem használt szavakat
Mivel ezek a foglalkozások többnyire egy-egy gyerekhez személyesen szólnak, érdemes az Ő érdeklődési körének megfelelően változtatni a az ismeretterjesztő és hosszabb szövegek témáját. Fontos ugyanakkor, hogy belevigyük a saját átadandó ismereteinket. Hiszen a gyerek kíváncsi arra is, hogy mi mit tartunk érdekesnek. Amellett módunk van utólag néhány fontos -de általa már ismert dolgot- feleleveníteni. De arra is módot ad, hogy kicsit előre dolgozzunk. Pl. olyan szavak, fogalmak beemelésével amivel esetleg épp a következő évben fog találkozni, történlem, irodalom, biológia, vagy földrajz terén.
Fontosnak tartom, hogy nagy hangsúlyt fektessünk az értelmetlen szótagok, betűkapcsolatok olvasásra, mert ezeknél a gyerekeknél, már kialakult a kitalálva "olvasás "technikája. Ugyanakkor sokszor egyetlen betűcsere, vagy épp a szó végi rag /jel megváltoztathatja az egész mondat értelmét. S persze, hogy nem érti, nem tudja jól visszaadni az olvasottak értlemét.
Amennyiben lehetőség van rá, érdemes elkészíteni a gyakran kevert kisbetűket ( a, e, o, u, i, l. b, d, p,) és gyakoroltatni velük a csukott szemmel történő kitapogatásukat is!.
