Beszélgetőköri jegyzetek 1.

A beszélgetőkör volt  az amelyiket elsőként bevezettem a  Búbánatvölgyi táborból hazaérvén 1988 áprilisában. A kezdeti bizonytalanságok után, hogy mennyi ideig tartson?  Miről szóljon?  Hogyan  működjön,  a kisérletező tapogatozás elve  alapján (ami szintén egy Freinet elv) rendeződött bennem mikéntje, módszere, ideje, helye, s  fajtáira is  rátaláltam. Saját élményeimből indultam ki, amit Búbánatvölgyben  megéltem , átéltem.

Megérkeztem gyermekeimmel 1988 április 1-én Búbánatvölgybe  harminc, számomra teljesen ismeretlen  pedagógus közé, ismeretlen helyre, s az egészről csak annyit tudtam, hogy más lesz mint  a szokásos  pedagógus  továbbképzések. Minden  figyelmemet arra irányítottam   amit, magam  körül tapasztaltam, másrészt arra, hogy ezek az ingerek, helyzetek milyen  érzéseket váltanak ki  belőlem, hogy hatnak rám?
Az előadásokhoz, passzív be és elfogadáson  működő korábbi továbbképzés- élményeim teljesen  új formával gazdagodtak attól  perctől kezdve, hogy 30-an körbeültünk. Szakmai vezetőink is beültek  közénk,  dr Horváth Attila és Galambos Rita, így létre sem jöhetett az a távolság tartó viszony  ami az előadó  és  a befogadó közt mindig is  kialakul egy szemben ülő elrendezésnél. Persze a szemben ülésnek  is van helye pl. előadások alkalmával a  Freinet  pedagógiában, csak az ember már tudatosan használja. Ami így szakmai megfontolás lesz már, és nem  egy eleve  elrendelt alá-fölé rendteltségi viszony  tükröződése.
Ha  csak egyetlen  esetre  korlátozódott volna  a beszélgetőkör, akkor, olyan felszínes  ismeretekkel indultam volna  haza hogy, elég körbeülni, és  mindenki elmondja  amit kérdeznek  tőle, a vezetők meg tájékoztatást adnak a további teendőkről, feladatokról s ennyi.
Azonban a tábor ideje alatt naponta 2-szer : reggel és este  körbeült a teljes csapat, és nap közben  meg  a műhelyek kisebb létszámú egységei is  körbeülve kezdték el munkájukat.
Nagyon hamar kiderült, hogy bizony érzelmileg igen erőteljes  hatása  van  az emberre.
Másrészt az is, hogy nagy különbségek vannak a beszélgetőkörök között.
  1. Vannak amelyek egyfajta  közös nevezőre  hozással működnek. (élmények, érzések megosztásával a belső akadályok félreállításával
  2. Vannak amelyek  -a ma oly divatos ötletrohamokhoz hasoníthatók, amikor is- egy feladat megoldása érdekében mindenki  szabadon ötletel
  3. Vannak amelyek a munka, elvégzendő feladat  megszervezésre érdekében az egyéni erősségek,  gyengeségek, hangulatok, pszichés, vagy  fizikai állapotok szerint a munkamegosztást  szolgálják
  4. Vannak amelyek  egy probléma, konfliktus megbeszélésére jönnek létre
  5. Vannak amelyek a lezárást szolgálják  egy  műhely,  feladat, továbbképzés végén, ahol mindenki elmondja, hogy a kitűzött, vállalt, gondolt célhoz képest mit valósított meg.
  6. Vannak amelyek egy közös munka  elindítása miatt jön létre
  7. Van  mikor szokásrend miatt 
  8. Van amikor a vezető, vagy  egy  csoport  akarja , hogy része  legyen a napnak

Egy iskolai   osztályban ezek a formák, színek ugyanúgy megjelentnek  egy idő után, mint ahogy azt  a táborban tapasztaltam. S nagyon jó volt, hogy tudtam- mert átéltem- hogy vannak ilyen  különbségek  helyzetek, s  mindegyik más   megközelítést is  igényel a tanító részéről.

Az adaptációm első szakaszában természetesen  ezek felismerése fontos iránytű volt számomra. Bátrabban mertem  dönteni egy  pár hónap után arról, hogy meddig tartson a reggeli beszélgetőkör. S hogy az szabad témájú, vagy épp ellenkezőleg kötött témájú legyen.

Fizikai szinten beszélgetőkört  létrehozni önmagamban nem különösebben  nehéz dolog. Körberakott székekkel máris kész a kör. 

  • De ez még csak egy forma, ami vagy megtelítődik igazi KÖR tartalommal  vagy nem. MIit is jelent ez a fogalom, hogy KÖR?
  1. A KÖR MINDEN PONTJA EGYENRANGÚ !
  2. Azaz  minden vélemény, álláspont egyenrangú. Az is amelyik tetszik és az is amelyik nem. 
  3. Mert ha igazán jól  működik egy kör   akkor  ott mindenki ki meri mondani   az ellenvéleményét is, vagy a többiekhez képest más  megközelítését egy adott  helyzetről, mert  tudja - tapasztalati szinten- hogy nem jelent számára egzisztenciális  kockázatot. 
  4. Mert tudja,- hiszen tapasztalatot szerzett már  róla -  hogy nem   fogják  kinevetni, kicsúfolni, lenézni, megalázni. 
  5. Bízhat a csoport vezetőjében, bízhat a társaiban a téren, hogy meghallgatják érveit, indokait és  átgondolják annak tartalmi  részét. 
  6. Bízhat abban, hogy meggyőzni és  nem legyőzni akarják. 
  7. Bízhat abban, hogy indulhat más úton egy  probléma  megoldásában, mert nem az egyszerre lépés, hanem a probléma  megoldása a  cél.
Persze  első, második osztályban még nem   merülnek fel nagyobb horderejű problémák, feladatok, de  harmadik .negyedik  osztályban már bizony előjönnek komolyabb nézeteltérések a megközelítésekben  is.
Az első  két év inkább a napi élmények elmondásának .a  bizalom gyűjtésnek  időszaka a beszélgető köröket tekintve. Ha az jól  működött, akkor  a harmadik  negyedik évfolyamos  tanulók már igencsak meglepő, s mély gondolatokat adnak át a közösségnek  egy -egy ilyen  beszélgetés alkalmából.
Nem egyszer  igen felemelő, de egyben  megrázó élményben  volt részem ez által.S kivétel nélkül azt tapasztaltam, , hogy ezek a kis közösségek pontosan tudták, hogy társaikban  bízhatnak. Elmondhatják amit gondolnak. Pontosan tudták, hogy hol van a határ  az ugratás és  a megalázás között, s nem lépték át. Pontosan tudták, hogy mik a fontossági szempontok egy esemény, vagy helyzet megítélésében. Volt rá példa, hogy  szorongva ültem egy-egy élmény, vagy esemény  meghallgatása  után köztük, félvén, hogy  nem  fogják megérteni az élményt mesélő helyzetét, s olyant mondanak   majd ami fájdalmat, meg nem értettséget. elutást jelenthet a mesélőnek.  S nem volt  rá példa, hogy ez történt volna. Arra  viszont igen, - nem egyszer- , hogy a könnyeimet nyeltem  bölcsességük, tisztán látásuk, szolidaritásuk, empátiájuk kapcsán  meghatódottságomban.



Beszédroblémás, disz-es, kis létszámú osztályomban is folytattam a Freinet technikák alkalmazását 2000-től . 
Az esélytelenek nyugalmával, de  lelkesen készülve indultunk a CANON  Digitális osztály pályázatára 2005-ben. Amit legnagyobb örömünkre és meglepetésünkre   megnyertünk. 
Az osztály életének bemutatása  volt  a feladat, s címadónak a beszélgetőkört választottuk ki. Amihez az osztály egyik tanulója készített számítógépen, rajzot is.(ami fent látható) Aki  próbált már  a számítógép egerével rajzot készíteni szabadkézi vonalakkal, gondolom értékeli, ennek a rajznak a nagyszerűségét egy 9 éves  diáktól.

Az első-kimondottan már teljesen FREINET -módszerrel tanított osztályom vezetése  során alakítottam ki magamnak  egy technikát   arra, hogy  hogyan őrizzem meg magamnak a  a beszélgetőkörben elhangzottakat. Hiszen  sokszor olyan   dolgok hangzottak el amik jól kapcsolhatók voltak  valamelyik tananyag részhez.
A műszak befejeztével (azaz 4 órával a beszélgetőkör után) leültem egy papír lappal kezemben és megpróbáltam feleleveníteni az ott elhangzottakat. A kis körök a gyerekeket jelölték,- s mivel  vizuálisan rögzítek sok mindent az  agyamban- , gondolatban  végighaladtam    a körön otthonm  s  leírtam röviden ami  eszembe  jutott a reggel elhangzottakból. Pár hetes  gyakorlás után  sokkal több mindent tudtam felidézni, mint  az első  hetekben.Jó tréning volt az agyamnak , s jó jelző rendszer si önmagamnak, ha nem jutott eszembe  valakinek a mondata, akkor  rá kellett  döbbennem, ho nem figyeltem úgy rá mint a  többire. Ami pedig  fontos. Meg kellett keresni  magamban az okát ennek a figyelem kiesésnek, hiszen  Ő pont olyan fontos tagja az  adott osztálynak mint   a többi. Joga van ahhoz, hogy  egyenrangú, egyenlő értékű legyen  az ő  gondolata a  többiével. két -három hét alatt sikerült  olyan  szintre növelnem a figyelmemet ezen idők alkalmával, hogy 4-5 óra múlva is  le  tudtam pontosan írni az elhangzotak lényegét.








Később egy másik technikát is   alkalmaztam. Ott helyben írtam le, röviden az  elhangzottak lényegét, az életünk könyvébe. Előtte a gyerekek választhattak matricát, kis képet, hogy aznap  mik vagy kik lesznek Ők. Meg meg akartam tanítani Őket arra, hogy  joguk van ahhoz, amit mondanak - és rögzítve van pl ilyen  módon-  kontrolálható lehessen  általuk. Ezért a bekerülő pár szó vagy mondat, az Ő jóváhagyásukkal került  leírásra, mert  fontosnak  tartottam akkor is, és most is, hogy a felelősségteljes megnyilvánulások taníthatók, tanulhatók, elsajátíthatók

Most , a fb, messenger,  a féknyúz  hatalmas  elterjedésével   látható csak igazán, hogy milyen   fontos is ez a tanulási  folyamat. S az is, hogy a Freient technikák  nagyon is  előrelátó, és maradandó értéket  képviselnek.