A hagyományos pedagógiában a pedagógus eldönti kinek milyen feladatra van szüksége, s aszerint adja ki a feladatokat, ha már differenciálásra vállalkozik egyáltalán.
A Freinet pedagógiában ez a folyamat lényeges megváltozik.
A pedagógus természetesen itt is felkészül, a különböző nehézségi fokozatú, vagy különböző területeket erősítő, megjelenítő feladatok összeállításával, de azt teljesen másképp interpretálja.
Első fázisa, hogy MUNKAKÁRTYÁT / gyakran munkakártyákat/ készít, amelyen megjeleníti a számára fontos feladatokat.
Második fázis a pedagógus részéről, hogy a kész munkakártyát /munkakártyákat a tanulóknak megismerésre közzéteszi.
Harmadik fázisa folyamatnak, hogy a tanulók elolvassák, a lehetséges feladatokat és eldöntik, hogy melyiket választják aktuálisan. ( nevükkel jelzik választásukat)
Negyedik fázis, hogy diákok a választott feladatot / feladatokat elvégzik, (ha szükséges természetesen kérhetnek segítséget is)
Ötödik fázis az elvégzett munkák eredményének ismertetése/ megismerése (meghallgatása, megtekintése, vagy elolvasása)
Hatodik fázis az eredmény "értékelése" ( szóban, írásban, kis bizonyítvánnyal, mikor hogyan)
Vagyis csak egy elem változik meg ebben a pedagógiában. a hagyományoshoz képest, mégpedig:
nem a pedagógus dönti el, hogy ki mit csinál, hanem a diák választja ki magának az akkor épp megfelelőt, a lehetőségek közül
nem a pedagógus dönti el, hogy ki mit csinál, hanem a diák választja ki magának az akkor épp megfelelőt, a lehetőségek közül
A pedagógus tehát hátrébb lép egyet, nem akar minden folyamatot a kezében tartani, hanem lehetőséget ad diákjainak az önálló döntéshozatal megtételére, gyakorlására.
Ennek az egy fázisnak a megváltoztatása azonban nagy változásokat hoz létre az egész osztály és a diákok egyéni életében is.
Passzív magatartás helyet aktivitás idéz elő (fizikai és lelki vonalon is ). Mivel a kártyákból nincs annyi ahány tanuló , ezért úgy helyeztem el a munkakártyát vagy munkakártyákat , hogy mindenki hozzáférhessen, elolvassa. A táblára, vagy egy üres falfelületre téve. Ebből adódóan mindenkinek fel kellett állnia a helyéről, hogy elolvashassa mik közül választhat. (Az, alapszabály volt, hogy egy valamit választani kell)
Saját döntéshelyzetet teremt, hiszen több lehetőség közül kell kiválasztani azt az egyet amit aztán teljesíteni fog. Ez sokszor nem is könnyű, hiszen lehet, akár több kívánatos feladat, s mégis valami mellett le kell horgonyozni, vagy épp ellenkezőleg egyikhez sem sincs sok kedve a gyereknek , mégis választania kell valamelyiket, s az eredményéről természetesen be is számolni majd.
A saját döntések következményei nem háríthatók másra.(pedagógusra, , körülményekre), így azok a személyiség fejlődés pozitív segítőivé válnak. Mivel a Freinet pedagógiában elég gyakoriak a személyes döntéshozatalok,- a legkülönbözőbb területeken, s azok személyes következményekkel járnak, a gyerekek egyre gyakorlottabbakká válnak a döntéshozatalokban. Körültekintőbbek lesznek, pontosabban határozzák meg a céljaikat, és saját előforrásaikat is egyre jobban megismerik. Napi gyakorlatban tapasztalják, hogy a döntéseknek vannak jó és kevésbé jó oldalai.S egy idő után kezdik ezeket is számba venni a döntéseik előtt, azaz természetes módon szereznek tapasztalatot erről az igen fontos, az egész életen át fontos helyzetről.
Freinet így vélekedett a pedagógiai segédeszközökkel kapcsolatban:
" ... a tankönyvek úgy vannak kigondolva, hogy minden tanuló egy időben ugyanazokat a feladatokat végezze. .... Ahhoz, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük az eredményes fejlődést saját ritmusa szerint, az egyetlen megoldás újfajta pedagógia eszközök készítése. . .
Az iskolát nem a tanítókhoz intézett beszédekkel lehet megváltoztatni, hanem más munkatechnikák ajánlásával, segédeszközök készítésével és azok használatának megmagyarázásával.
Azok a legjobb eszközök, amelyek a csoporton belüli kezdeményezőkészséget, munkaképességet fejlesztik, képessé tesznek arra, hogy megtalálják a megoldást addig nem tanult helyzetekre is. Vagy talán nem ez korunk alapvető problémája? "
Celesztin Freinet - Ősz Gabi fordítása 45.old.
A Búbánatvölgyi Freinet tábor alap élménye volt számomra is, a különböző döntéshelyzetek gyakorisága, s döntéseim "megélése" . Kezdve a legegyszerűbbtől, hogy több jó program közül egyet lehetett csak választani egyidejűségük okán. Mérlegelni kellett tehát, hogy melyik mellett döntök, S a mérlegeléshez érvek is tartoznak - ha nem is mondja ki az ember-
A munkakártyákkal hasonló helyzetek elé állítottam diákjaimat. Igyekeztem széles választékkal minél több lehetőséget adni a választás terén, figyelve tanulóim tudás szintjére, munkabírására, érdeklődési területeikre. Szem előtt tartva természetesen, a központi követelményrendszer elvárásait, ajánlásait is.
Most az elsők közt készült munkakártyák egyik mutatom be. Fontos háttér információként, hogy amikor készültek -1990 tavaszán - még a régi fajta olvasókönyvek voltak használatban. Képek, feladatok nélküliek. Ami nekem nem jelentett problémát. Sőt lehetőséget adott az alkotási élmény megélésére a munkakártyák kapcsán.
Az irodalmi anyag ebben az esetben Kányádi Sándor egy rövid elbeszélése volt.
1989/90-es tanév 4-es olvasókönyv ezen írása itt olvasható
http://prezi.com/fll8q59nf7h-/198990-es-4oszt-irodalmi-olvasokonyv/
Mellyel megismerkedtek először, s természetesen megbeszéltük röviden a lényegi részeket. Azonban ahhoz, hogy ennél több is történjen egy irodalmi anyag kapcsán feladatokra van szükség.
A kis gépész című, amelyhez négy munkakártyát is készítettem. Ezekből lehetett választani tanítványaimnak.
Ennek az egy fázisnak a megváltoztatása azonban nagy változásokat hoz létre az egész osztály és a diákok egyéni életében is.
Passzív magatartás helyet aktivitás idéz elő (fizikai és lelki vonalon is ). Mivel a kártyákból nincs annyi ahány tanuló , ezért úgy helyeztem el a munkakártyát vagy munkakártyákat , hogy mindenki hozzáférhessen, elolvassa. A táblára, vagy egy üres falfelületre téve. Ebből adódóan mindenkinek fel kellett állnia a helyéről, hogy elolvashassa mik közül választhat. (Az, alapszabály volt, hogy egy valamit választani kell)
Saját döntéshelyzetet teremt, hiszen több lehetőség közül kell kiválasztani azt az egyet amit aztán teljesíteni fog. Ez sokszor nem is könnyű, hiszen lehet, akár több kívánatos feladat, s mégis valami mellett le kell horgonyozni, vagy épp ellenkezőleg egyikhez sem sincs sok kedve a gyereknek , mégis választania kell valamelyiket, s az eredményéről természetesen be is számolni majd.
A saját döntések következményei nem háríthatók másra.(pedagógusra, , körülményekre), így azok a személyiség fejlődés pozitív segítőivé válnak. Mivel a Freinet pedagógiában elég gyakoriak a személyes döntéshozatalok,- a legkülönbözőbb területeken, s azok személyes következményekkel járnak, a gyerekek egyre gyakorlottabbakká válnak a döntéshozatalokban. Körültekintőbbek lesznek, pontosabban határozzák meg a céljaikat, és saját előforrásaikat is egyre jobban megismerik. Napi gyakorlatban tapasztalják, hogy a döntéseknek vannak jó és kevésbé jó oldalai.S egy idő után kezdik ezeket is számba venni a döntéseik előtt, azaz természetes módon szereznek tapasztalatot erről az igen fontos, az egész életen át fontos helyzetről.
Freinet így vélekedett a pedagógiai segédeszközökkel kapcsolatban:
" ... a tankönyvek úgy vannak kigondolva, hogy minden tanuló egy időben ugyanazokat a feladatokat végezze. .... Ahhoz, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük az eredményes fejlődést saját ritmusa szerint, az egyetlen megoldás újfajta pedagógia eszközök készítése. . .
Az iskolát nem a tanítókhoz intézett beszédekkel lehet megváltoztatni, hanem más munkatechnikák ajánlásával, segédeszközök készítésével és azok használatának megmagyarázásával.
Azok a legjobb eszközök, amelyek a csoporton belüli kezdeményezőkészséget, munkaképességet fejlesztik, képessé tesznek arra, hogy megtalálják a megoldást addig nem tanult helyzetekre is. Vagy talán nem ez korunk alapvető problémája? "
Celesztin Freinet - Ősz Gabi fordítása 45.old.
A Búbánatvölgyi Freinet tábor alap élménye volt számomra is, a különböző döntéshelyzetek gyakorisága, s döntéseim "megélése" . Kezdve a legegyszerűbbtől, hogy több jó program közül egyet lehetett csak választani egyidejűségük okán. Mérlegelni kellett tehát, hogy melyik mellett döntök, S a mérlegeléshez érvek is tartoznak - ha nem is mondja ki az ember-
A munkakártyákkal hasonló helyzetek elé állítottam diákjaimat. Igyekeztem széles választékkal minél több lehetőséget adni a választás terén, figyelve tanulóim tudás szintjére, munkabírására, érdeklődési területeikre. Szem előtt tartva természetesen, a központi követelményrendszer elvárásait, ajánlásait is.
Most az elsők közt készült munkakártyák egyik mutatom be. Fontos háttér információként, hogy amikor készültek -1990 tavaszán - még a régi fajta olvasókönyvek voltak használatban. Képek, feladatok nélküliek. Ami nekem nem jelentett problémát. Sőt lehetőséget adott az alkotási élmény megélésére a munkakártyák kapcsán.
Az irodalmi anyag ebben az esetben Kányádi Sándor egy rövid elbeszélése volt.
1989/90-es tanév 4-es olvasókönyv ezen írása itt olvasható
http://prezi.com/fll8q59nf7h-/198990-es-4oszt-irodalmi-olvasokonyv/
Mellyel megismerkedtek először, s természetesen megbeszéltük röviden a lényegi részeket. Azonban ahhoz, hogy ennél több is történjen egy irodalmi anyag kapcsán feladatokra van szükség.
A kis gépész című, amelyhez négy munkakártyát is készítettem. Ezekből lehetett választani tanítványaimnak.
Dramatizálás Dramatizálás
a nyárról a karácsonyról
vagy másolás a szövegből és kérdésekre rövid válasz írásban
a nyárról a karácsonyról
vagy másolás a szövegből és kérdésekre rövid válasz írásban
Adott rész megkeresése illusztráció készítés
és lemásolása és rövid fogalmazás
A fényről és színekről olvasás gépekről olvasás
új ismeret átadása beszámoló
A feladatokra időkorálátosan biztosítottam lehetőséget természetesen.
S utolsó mozzanata minden esetben a beszámolók, bemutatók közös meghallgatása volt.
A kártyákat úgy állítottam össze, hogy azok képanyagban is hordozzanak információt a korábban olvasottakról, illetve a feladatokat is jelezzék kicsit. A feladatok meg követték a gyerekek általános érdeklődési irányait, s az én tanítandó irányaimat is. A mennyiségek is különbözőek a feladatokat tekintve, hiszen nem csak az érdeklődés, hangulat, hanem a teljesítő képesség is változó - akár egy héten belül is- a gyerekeknél.
Freinet gondolataival
Hatásosan nevelni, az nem hamis eredmények felmutatását jelenti, hanem alapos munkát követel... arra készíti elő a gyereket, hogy meg tudja határozni saját útját alkalmazkodni tudjon az előre nem látható eseményekhez, életcélt találjon....
Celesztin Freinet - Ősz Gabi fordítása 44.old.