Az előző részben írtam, hogy a Nappalok és éjszakák egység után / nyomán ami talán a legközvetlenebbül érintette őket az álmaik okán, a lányok egy része + egy kisfiú a babák felé fordult, és elhatározták, hogy ebből egy önálló anyagot hoznak létre.
Több gyereknek volt kisebb testvére , illetve várták épp a kistestvér megszületését. Ezek a mindnen napos élémények, érzések hozták létre a könyvet, amit én csak irodalmi anyaggal egészítettem ki. Amúgy is kedvencem volt, NAGY KATALIN: KETTŐNK TITKA című könyve, tehát csak ki kellett választanom pár írást belőle, s máris megvolt a napi olvasás-feldolgozás anyag.
Mivel az osztályterem tartozékainak számítottak ekkor már természettel, gyerekekkel, játékokkal kapcsolatos régi, színes újságok, a képek , betűk kivághatósága céljából, így azonnal neki is láttak könyvük létrehozásnak. Vágtak, ragasztottak, rajzoltak , írtak. Én öt részt választottam ki a könyvből, azokat - naponként egyet- , mind elolvasták, megbeszéltünk így elmondhatták mindazt a sok ami bennük volt. S írtak, rajzoltak róla.
Érzelmi telítettségük látszik az írások küllemén is, hiszen színekkel díszítették a szavakat, sorokat.
Igazán bensőséges hangvételűek ezek az írások de a hozzá rajzolt, vagy ragazstott képek is.
Leírták élményeiket, ami a kistestvért, illetve a kistestvér várását illeti, s nagyon megkapó módón még azt is összegyűjtötték, hogy kit érintett aktuálisan ez téma az osztályból.
Leírták élményeiket, ami a kistestvért, illetve a kistestvér várását illeti, s nagyon megkapó módón még azt is összegyűjtötték, hogy kit érintett aktuálisan ez téma az osztályból.
A végére még matematikai jellegű feladatot is biggyesztettek nyitott mondattal, - ami az első pár feladatnál, hibás megoldású, de láthatóan észrevették ezt, mert az utolsó feladatok megoldása viszont már jó. Tehát képesek voltak divergens módon hozzáállni a témájukhoz,
A babákról szóló első könyvük itt megtekinthető:
A fiúk ez alatt - mert nem akartak a babákkal foglakozni-, vagy épp velem gyakoroltak,vagy autókról, különböző gépekről, járművekről, állatokról olvasgattak, búvárkodtak, többnyire 2-3 fős csoportban vagy egyedül, .
Így jött létre a VULKÁNOK c. egyszemélyes könyv is -ami sajnos még másoltban sincs meg nekem, mert aki készítette, haza is vitte a végén -
Viszont megvan egy nagyon fontos momentuma. Egy levélváltás diákom és MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG akkori TITKÁRA között.
Másodikos tanulómat éppen a vulkánok érdekelték, és lelkesen olvasgatta a különböző gyerekeknek íródott ismeretterjesztő könyveket, írásokat. Rajzolt és másolt, s közben elgondolkodott azon, hogy , a különböző adatok közül amit a KRAKATAU vulkán kitörését követő szökőárakról írtak, melyik a valódi?
Ma is emlékszem a kérdésre, s diákom tekintetére, bizalmára, hogy én majd biztosan segítek neki saját kérdése megválaszolásában.
"Zsuzsa néni! Hány méter magas volt a szökőár a Krakatau vulkán kitörése utána? Mert mindegyik írás mást ír róla!
Fogalmam sem volt róla. Felderengett valami, hogy tanultam róla, olvastam róla valamikor, de az nagyon régen volt, s csak arra elegendő, hogy emlékezzem rá halványan, mint valami emlékfoszlányra. Ezt el is mondtam neki, viszont az egyértelmű volt számomra, hogy diákomnak válasz kell a kérdésére, mégpedig szakszerű válasz.
Ezért azt javasoltam , hogy írjon levelet a Magyar, Földrajzi Társaságnak, mert ott biztos van olyan tudós ember aki tud válaszolni kérdésére. A levél megírásában meg én tudok neki segíteni. Aludt a javaslatomra egyet, majd következő nap megkérdeztem , hogy írjunk-e akkor levelet vagy sem? Úgy voltam vele, hogy ha valóban tudni akarja a választ akkor megírja a levelet, ha nem annyira fontos, akkor meg nem lesz további útja ennek a dolognak. S az is teljesen rendben van.
Fontos volt neki, mert azt mondta írjuk meg!
( Ekkor volt másodikos, az év elején jártunk. A tananyagban 3. osztály közepénél kötelező a levélírás ) Így gyorsan megbeszéltem vele, hogy vannak azért egyszerű szabályok, megszólítás, kérdés leírása , elköszönés. Előtte való nap még azért felhívtam a földrajzi társaságot, hogy megtudjam, kinek is kellene írni azt a levelet, ha válasz igen a levélírása.
Így jött létre tehát a levél.
Amelyre választ is kapott diákom , személyesen aláírva a Magyar Földrajzi Társaság akkori titkára által.
Természetesen ez fontos esemény volt az egész osztály életében is, hiszen először írt valaki levelet az osztályból, ráadaásul egy tudós helyre. Izgatottan vártuk, hogy jön-e rá válasz, s mi lesz benne?
Akkor András Vulkánok c. saját könyvét már az osztályban mindenki ismerte természetesen, így aki addig nem hallott a vulkánokról, ez által sok mindennel találkozott.
A válasz levél megérkezett hamarosan, s másolata bekerült az életünk könyvébe az elküldött levél másolata mellé.
A címben azt írtam, hogy a Freinet pedagógia lényege , az én felfogásomban miként jelenik meg a projekt folyományában. S valóban. A két spontán könyv (Babák, Vulkánok) létrejötte, s története azt muttaja, hogy, a gyerekek, rövid idő alatt természetes módon képesek ezeket a technikákat használni. Kitárul általuk a világ megismerése, megjeníthetősége. Nem művészi szinteket értek ez alatt, hanem, azt a természetességet ahogy a legkülönbözőbb eszközöket képesek felhasználni arra, hogy kifejezzék az érzéseiket, gondolataikat. ( Rita montázsa pl!)Spontán módon, mindig arra támaszkodva amiben jók. Van akinek, a dramatizálás, van akinek a szabad mozgásfomák, (tánc, pantomim, sport elemek) , másoknak a rajz, vagy írás, montázs, kollázs, agyagozás, egyéb kézműves tecnikák. Ezek mind egyenrangú elemekké válnak egy jól működő közösségben. Eszközökké a szó legnemesebb értelmében.
Természetes módon jönnek létre érdeklődési csoportok, s hamar megtapasztalják, hogy együtt többre képesek, mint egyenként. miközben megtarthatják mindazt ami saját gondolataikból érzéseikből fontos számukra
Természetes módon jönnek létre érdeklődési csoportok, s hamar megtapasztalják, hogy együtt többre képesek, mint egyenként. miközben megtarthatják mindazt ami saját gondolataikból érzéseikből fontos számukra
Úgy gondolom a pedagógusnak ismernie kell - megélt érzelmi szinten is- az eszközöket, ahhoz, hogy döntéseket tudjon hozni. A különböző Freinet technikákat ki kell próbálni előbb magunkon, mielőtt a tanítványainkra "zúdítanánk", hiszen a sajátélményű tanulás, saját élményünkkel kell, hogy kezdődjön. Erre valók többek közt a FREINET táborok! Csak így lesz ismeretünk arról, hogy ezeknek a technikáknak hatása van , s nem mindig jól eső hatása Van amelyiket kellemesebbnek, másikat feszengősebbnek fogunk érezni. De ez az alapélmény fontos ahhoz, hogy körültekintők tudjunk lenni a döntéseinkben. Számomra a Freinet eszközök, a lehetőségeket jelentették mindig ahhoz, hogy békésebb, nyugodtabb , előbbre mutató úton járjak, mint amit a hagyományos pedagógia eszköztárából születő megoldások adhattak volna.
Nagy különbség van aközött, hogy teljes egészében a Freinet pedagógia struktúrájában működtethet egy osztályt az ember, vagy csak időnként egy - egy elemét használja fel. De minden kis lépés előbbre viszi, a gyerekeket és a pedagógust is a toleránsabb, egymást jobban megértérő, tisztelő úton.
Nagy különbség van aközött, hogy teljes egészében a Freinet pedagógia struktúrájában működtethet egy osztályt az ember, vagy csak időnként egy - egy elemét használja fel. De minden kis lépés előbbre viszi, a gyerekeket és a pedagógust is a toleránsabb, egymást jobban megértérő, tisztelő úton.