Freinet
így foglalta össze röviden a Freinet - pedagógia kereteit:
S valóban pedagógusi munka 3 lényegi eleme az, ami teljesen más értelmezésű ebben a pedagógiai irányzatban,
A gyermek tanulásáról, haladásáról vallott nézetei
A tanítási időkeret használatáról
A tanulást biztosító eszközökről, technikákrólFreinet nem talált fel semmi újat, "csupán " KÉPVISELTE és SZOLGÁLTA azt a tényt, hogy a tanulás mindenki számára egyéni út, egyéni folyamat.
S ennek szolgálatába állította eszközeit.
Ehhez azonban hozzákapcsolt még egy tényt, hogy a
gyerek, - s minden ember- fejlődni akar, utol akarja érni az előtte járókat, s
ezért erőfeszítéseket is tesz, ha van valós esélye arra.
Ahhoz, hogy egy pedagógus ezt valóban segíteni tudja,
alapvetően másképp kell gondolkodnia
· tanítás időkeretéről,
· a tanulást segítő eszközeiről,
· magáról a tanulás
helyszínéről
· s legfőképpen a pedagógus
szerepről
Sajnos mindezekről esik a legkevesebb szó e pedagógia
kapcsán., holott ezek adják az egész módszer
lényegét. A következőkben ezekről fogok írni, bővebb
terjedelemben.
1990-ben sokan áttelepültek Romániából, Erdélyből a
Románia Forradalom után/ közben. Az én osztályomba is jött akkor egy kisfiú, és
egy kislány is, akik szüleikkel épp nálunk telepedtek le. (két külön
családról van szó). Más mentalitásukkal, más szokásaikkal, ismereteikkel
sokszor okoztak meglepetést. Az egyik ilyen meglepődésünk nyomata ez a „kotta”.
Amely azért került be a könyvünkbe, mert Attila egyszer írás közben csak úgy „dalra
fakadt”, s ahogy elkezdett énekelni egy pillanat alatt önkéntelen csönd lett a
teremben, s mindenki felé fordult, rá figyelt. Csengő, de nagyon magabiztos, erőteljes hangján, egy számunkra addig
ismeretlen dalt énekelt, ami mindenkit magával ragadott. Itt vált Attila az ének legfőbb tekintélyévé
az osztályban. Egy szabad önkifejezés által!
