A "MI KÖNYVÜNK" 2006-ból

Freinet-technikák közül talán a  legkedveltebb a gyerekeknek, a könyvkészítés. A SAJÁT könyv -készítés.
 
Teljesen  mindegy  , hogy milyen  közegből, milyen  ismeret anyaggal  érkeztek a tanulók , ez  egy olyan  önkifejezési mód ami mindenkit  tettekre  sarkallt. Húsz év tapasztalatával az   tudom   mondani, hogy a varázsa  független a meglévő technikai  színvonaltól. Abban az időben  (1989-tól 2000ig)   mikor  kézzel kellett még  írniuk az oldalakat ugyan olyan lelkesedéssel, elszántsággal  készítették, mint  később, teljes   számítógépes szöveg-szerkesztős  háttérrel. 
 
A varázsa tehát   nem az eszközök színvonalában  rejlik, hanem  magában  az alkotásban. A saját   könyv  létrehozásában. Gondolatok, érzések összeszedésében, megjelenítésében, átadásában.
 
Ezek az  egy-példányos  könyvek aztán hazakerültek , féltve  őrzött kincsként, viszont az Életünk könyvében maradt   mégis  emlék  róluk . Ez éppen 2006-ból
 
Az adott osztály hátrányos helyzetű és un. SNI-s tanulók kis  közössége  volt. Igazi ellenpontja az első Freinet-s osztályomnak.
 Az Életünk könyve,  a  beszélgetőkör, és a  saját könyv mégis  ugyanolyan mozgató erővel  bírt mindkét esetben.
 
 A beszélgetőkörök rögzítésére  ebben a kislétszámú osztályban kifinomultabb technikát  alkalmaztam. Mindenki választhatott a kör  első perceiben  magának  egy képet az adott  csoportból , ami aztán  beragasztva   Őt  jelenítette meg elmondott élményeihez kapcsolódóan. Mivel  szerették  újraolvasni a saját és  társaik mondatait, megőrizhették a választott képet ily módon maguknak és társaiknak is. S  ha  mégsem a leginkább vágyott képet sikerült  megszereznie  valakinek, így mégis az övé is lehetett, ha fellapozta a  könyvet.
 
A legkülönbözőbb képcsoportokkal  álltam elő, nem egyszer  nagy derültséget keltve.  Pluszban  egy jó kis  beszélgetést indukálva a képek  kapcsán.
Hiszen az állatokról, mese figurákról  rögtön  érkezik  a gyerekektől  néhány  mondat, gondolat, de  a fotelok, kanapék sem  voltak  kevésbé érdekesek.  Mindig kíváncsi voltam,  ki melyiket választja  majd? S  röviden  meg is beszéltük, hogy melyik  miért is jó éppen? Ezeknek  látszólag ugyan semmi köze  nem  volt  az iskolai tananyaghoz, viszont pont ezzel  megteremtettünk egy oldottabb, szabadabb légkört, ami  nélkül nehéz elképzelni igazi alkotó  tevékenységet.
Részletek a 2006/2007-es tanévben íródott Életünk könyvének  beszélgetőkörieből
 
 
A fotelok aznap az álmokat hozták elő
Tervezetlenül . A Micimackós matricák választása napján úgyszintén.
 
 
 
S ez annyira    fontos  volt  diákjaimnak, (hiszem  épp helyzetükből adódóan, nem igen volt kinek  elmesélni az álmaikat) hogy heteken keresztűl a reggeli beszélgetőkör az álmaikról szólt.