NAGYKOVÁCSI gyerek szemmel 1.rész HEGYEK

A környezetismeret tantárgy  keretében az alsó tagozat  minden évfolyamán  tananyag a lakóhellyel való ismerkedés. Tanulmányi séták, ismeretterjesztő írások feldolgozása   által.
A harmadikos tanulók   már komoly teljesítményre képesek e téren is.  Első Freinet-es osztályommal immáron harmadik   Nagykovácsi könyvünk készült el 1993-ban. Az előző években is  már  tudatosan tervezett  sétákon   ismerkedtek a  faluval, s készítettek is róla  könyveket sok  színes, élménydús  rajzzal, rövid  szövegekkel. Itt azonban már  minőségi változásnak  lehetünk részesei.
 
Nagykovácsi  igen régi  település. Már  a római  birodalom  idejében  is lakott volt, hegyoldalán szőlőtermesztés   folyt. A katonai szolgálatot  kitöltött   harcosok  telepedtek meg itt. Ennek tárgyi emlékeiből   a mai napig is megtekinthető  jópár  a katolikus  templom kertjében, templomfalában.
Egy harmadikos  tanulónak  azonban  mégiscsak Mátyás király  kora áll  közelebb  az ismereteihez, lelkéhez, így  az ahhoz való kötődés jól rögzíti, hogy a falu,  nevét is  a Mátyás király ide  települt / telepített kovácsaitól kapta. A Budai Vár  közelsége   és  egyben  hegyekkel  ölelt zártsága  ideális  hely  lehetett számukra.
Zivatarosabb  időkben a falu  többször  elnéptelenedett. Az1780 -as  években azonban  újra benépesült, mégpedig  szászokkal, Templomot építettek, később iskolát is.
 
Most is   két csoportban  vágtunk neki  a  falu "feltérképezésének", s  az összegyűjtött anyagból aztán   létrejött a NAGYKOVÁCSI könyv. Amiben   nagy segítségre  voltak most (is) a szülők.  Nem csupán kísérőként, hanem  segítőként is  részt vállaltak a munkában.
  
 Az egyik csoport a falu építészeti értékeit vette sorra. Rajzban , riportokban örökítették meg a helyszínen amit láttak, hallottak. Építészmérnök szülő segítségével olyan ismeretekre tettek szert mindeközben ami nem általános / átlagos ilyen korú gyerekek .
 
A másik csoport  a falu  földrajzi adottságaival, természeti értékeivel  foglalkozott, kiterjesztve  a környezetvédelemre is. Lesz-e  vizünk  2000-ben?-  teszik fel  az egyik oldalon  kérdést (1993)-ban.  S  nem volt ok nélküli az aggódás, mert akkor még nem volt a   falunak  csatorna hálozata, s bizony sok helyen a patakba  folyt be  a szennyvíz. (Azóta megoldódott ez   problémája a falunak)
 
A két csoport a kirándulás után , rajzokból, írásokból, saját készítésű fényképekből, montázsokból egységessé "gyúrta össze " az élményeket, s így kapta meg végső arcát a NAGYKOVÁCSI könyv
 
Meredek, kopár és fákkal borított hegyoldalak ölelik körül a falut.  Mindegyik tetejéről  csodálatos  panorámával ajándékozva meg a  túrázót.
A pár éve még  a  házak nélküli hegyoldalak ekkor kezdtek   utcahálózattal gazdagodni.
A hegyekkel ölelt szűk. un. zsák falu, elkezdett gazdagodni, terjeszkedni 
 
Nagyon szeretem ezeknek a képeknek az erőteljes  föld színét.
Számomra azt a  mély  kötődést jelenti  amit az  ANYAFÖLD jelent s amihez egy életen át kötődik az ember , bárhova is  kerül később.
 Freinet írja egyik összefoglalójában, hogy rajzoljanak, fessenek minél többet a gyerekek, mert    azok sokkal több információt hordoznak , mint a szavak. S valóban!
Ezek  a  képek felidézik bennem színükkel a föld kézbevételének érzésést kertézkedés közben. Ami akkor  természetes volt számomra, s mamár  csak     emlék. De a színekkel mégis  visszaidéződik  jóérzése is. 
A meredek hegyoldalak akár kopárak, vagy fákkal teltek, kirándulásra  csábítók voltak. Védők és megnyugtatók.
 
Időnkét azonban ijesztővé  váltak.  Mint pl. a pár hónappal korábbi erdőtűz idején, amit  a tűzoltók csak nagy erőkkel tudtak megfékezni.
 
A rajz azonban  nem akkor, hanem a Nagykovácsi könyv  elkészítésekor keletkezett.