Freinet-s elsős osztályaim mellett korábbi osztályaimat ötödikes korunkban is tanítottam heti 4 órában, egy másik új iskolai program keretében. Akkoriban indult rajz szakos kollégám Deszpot Gabriella vezetésével. Ebben a rajz és technika tantárgyak összevonva és kapcsolódva a történelmi anyagokhoz, merőben új szemléletűvé tették e két tantárgy oktatását a felső tagozaton.
Az akkor már ötödikesekké lett volt osztályommal nagyon jó volt az együtt munkálkodásuk és kollégám programja is igazán szimpatikus volt számomra. Nagyon sok alkotás készült, s azok egy részét az elsőseim termében tettem ki a falakra. Így az ötödikesek alkotásai mindig szemünk előtt volt.
Az életünk könyve tanúsága szerint, "megszólították" alsósaimat is felsős társaik alkotásai, s szabad idejükben szívesen készítettek róluk "másolatot". Az itt bemutatott alkotások is így készültek. 7 - 8 éves kisiskolások munkái láthatók a könyv lapjain.
A csendélet témája minden évfolyam során tananyag rajzból valamilyen szinten, Itt sem volt másként, s már túl is voltunk ezen a tananyagrészen, mikor új és új művek születtek a görög vázák ihletése nyomán.
A nap bármely időszakában használható munkasarok lehetőséget is adott ezekre az örömrajzokra, szabad alkotásokra. Hiszen nem kellett senkitől engedélyt kérni, s a szükséges eszközök is kéznél voltak mindig.
Így időről időre megtapasztaltam amit Freinet a természetes módszerről írt:
"A gyermek kisérletezgetve felfedez egy csomó olyan dolgot, amely nincs feltétlenül kapcsolatban azzal, amit éppen tanulnia kell, de amelynek megismerésével létrehoz egy bizonyos tőkét, amit beinvesztálhat egy későbbi tananyagba."(Celestin Freinet et Ecole Moderne : Simone Baniol és Marin 1988 Párizs- Ősz Gabriella fordítása 43.old.)
Könnyen belátható, ha kis iskolás korban ilyen pontos megfigyelésekre és színvonalas alkotásokra voltak képesek -anélkül, hogy ezt bárki irányította volna - , felső tagozatban, mikor már ők tanulták a görög művészetet, mennyivel mélyebben rögződhettek bennük a kor stílus jegyei, művészi értékei.
Az akkor már ötödikesekké lett volt osztályommal nagyon jó volt az együtt munkálkodásuk és kollégám programja is igazán szimpatikus volt számomra. Nagyon sok alkotás készült, s azok egy részét az elsőseim termében tettem ki a falakra. Így az ötödikesek alkotásai mindig szemünk előtt volt.
Az életünk könyve tanúsága szerint, "megszólították" alsósaimat is felsős társaik alkotásai, s szabad idejükben szívesen készítettek róluk "másolatot". Az itt bemutatott alkotások is így készültek. 7 - 8 éves kisiskolások munkái láthatók a könyv lapjain.
A csendélet témája minden évfolyam során tananyag rajzból valamilyen szinten, Itt sem volt másként, s már túl is voltunk ezen a tananyagrészen, mikor új és új művek születtek a görög vázák ihletése nyomán.
A nap bármely időszakában használható munkasarok lehetőséget is adott ezekre az örömrajzokra, szabad alkotásokra. Hiszen nem kellett senkitől engedélyt kérni, s a szükséges eszközök is kéznél voltak mindig.
Így időről időre megtapasztaltam amit Freinet a természetes módszerről írt:
"A gyermek kisérletezgetve felfedez egy csomó olyan dolgot, amely nincs feltétlenül kapcsolatban azzal, amit éppen tanulnia kell, de amelynek megismerésével létrehoz egy bizonyos tőkét, amit beinvesztálhat egy későbbi tananyagba."(Celestin Freinet et Ecole Moderne : Simone Baniol és Marin 1988 Párizs- Ősz Gabriella fordítása 43.old.)
Könnyen belátható, ha kis iskolás korban ilyen pontos megfigyelésekre és színvonalas alkotásokra voltak képesek -anélkül, hogy ezt bárki irányította volna - , felső tagozatban, mikor már ők tanulták a görög művészetet, mennyivel mélyebben rögződhettek bennük a kor stílus jegyei, művészi értékei.