Munkakártyákról bővebben 5.rész

Ebben a  részben  a matematika  területén használt munkakártyákról lesz  szó. Szemelvények, kedv csinálók csupán.

A tantárgy alapjainak lerakásakor nagy szerepet kaptak a munkakártyák , s ahogy  bővült a tantárgy ismeretanyaga, úgy követte  azt a munkakártyák stílusbeli változása is.

A matematikában a nyomtatott szöveg értelmezéséhez kapcsolódó részt  én mindig  kicsit később kezdtem  tanítani első  osztályban, mint általában szokás. Csak akkor,  amikor már az összes  betűt ismerték tanítványaim, - (ami nem azt jelentette, hogy szóban nem foglalkoztunk szeptember és december  között matematikai  feladatokkal Ez idő alatt megtanulták a számok és műveleti jelek értelmezést, írását. Kialakult biztos  számfogalmuk 10-es körben nagy gyakorlatot szerezve  abban, hogy hogyan lehet számokkal, jelekkel kifejezniük azt, amit szavakkal elmondtak, vagy  hallottak).

Szöveges  feladatokat csak  az után  adtam  a kezükbe, hogy  ismerték a betűket és  el tudták olvasni -legalább szótagoló szinten - az  eléjük kerülő szöveget.


Az első  ilyen   munkakártyákon  számozás is  található. A számmal keleltt jelölniük, hogy melyiket  választották elvégzére.  Két szinten lehetett ezekkel a munkakártyákkal foglalkozni. Volt egy kötelező  rész. az  volt  a betűjeles  és egy csillagos rész  ami már  nem volt kötelező, de a  tapasztalatom az volt, hogy sokan   elvégezték azokat  a feladatokat is, legfeljebb segítséget kértek hozzá társuktól vagy tőlem. Persze a feladatokat szándékosan úgy állítottam össze, hoyg  legyne benen  egy kis  távlat, ami gondolkodásra késztetett, nem csupán mechanikus  számolásra  , és válaszadásra  konicionált

Egyéni  fejlesztésnél  is elég volt csak visszatekinteni arra , hogy meddig jutott el a munkakártyákban tanulóm, s máris lehetett  azzal  foglalkozni ami számára   problémát  jelentett- Sokszor  társuk segítségét kérték , vagy akár együtt értelmezve oldották meg  ezeket a feladatokat.  Így a feladatok mégiscsak eljutottak  mindenkihez. Akkor  amikor már  készen állt a tanuló  arra, hogy beépítse  saját  tudásrendszerébe.


A munkakártya tehát a differenciálásra  is  kiváló eszköz volt. s mint egy tankönyv megőrizte a legfontosabb ismeretanyagot.
 
Az által, hogy a szöveges  feladatokat az első  perctől kezdve, csak úgy tudták megoldani, hogy először is el kellett olvasniuk,  rászoktatta őket a pontos  szövegolvasásra és értelmezésre  a matematika  tantárgyban (is). Így Freinet-s osztályaimban egyáltalán nem jelentkezett, az az általános  probléma, amit minden   tanító ismer, hogy a  szöveges  feladatok önálló olvasása, önálló értelmezése  komolyan  visszaveti diákjaik teljesítményét.

Jól használhatók voltak ezek  a munkakártyák arra is, hogy  magyarázatként, szemléltetőként bármikor  elérhetők legyenek a tanulóknak, mint pl. a  szorzás lényegének megértését szolgáló munkakártyák itt.


Később, a  nem  tisztán Freinet módszerrel  tanított osztályaimban  is használtam ezeket a kártyákat,  s azt tapasztaltam, hogy  a  szöveges  feladatok megoldását náluk is  fejlesztette, s örömmel  foglalkoztak a szöveges  feladatokkal, akkor is, ha  más területen esetleg problémáik voltak.
 
 A matematikai  munkakártyákon is   nagy szerepe van a képanyagnak, mert   segíti a tanulót az értelmezésben, a feladat "elképzelésében"
Aktivitásra szólít, nemcsak számolásra, hanem tervezésre, a képzelet, a próbálgatás, gondolkodás  működtetésre inspirálja.



Az itt ulsónak választott munkakártyám már a kapcsolatteremtést is konkrétan megcélozta a képzőművészet és a matematika között


Én ezt akkor csak  érzésből, a saját  tanuló éveim, saját tanulási  módszereim alapján ,valamint Freinet pedagógiai elveinek addigi ismeretei alapján készítettem és  használtam.

S igen meglepődtem mikor  ugyanezt egy tudományos cikkben láttam  viszont pár év múlva.

Az,  maga is érdekes   azonban, ahogy ez a  cikk a kezembe  került.  Egyik  akkori tanítványom nagymamájától kaptam elismerésként, köszönetképp munkámért.  Ő pedig tudományos  területen  dolgozott, kutatóként. Máig a  legfontosabb visszajelzések között  tartom számom, s skkor megerősített abban, hogy fontosak ezek a  képes  munkakártyák.   segítika  tanulót  a feladatok értelmezésében. A képzelő erőt először   segíteni kell, pl képekkel ahhoz, hogy az később önállóan tudjon  működni. 

A cikk a Fizikai szemle 1993/2. számában  jelent meg  a Vélemények rovatban   Robert S. Root-Bernstein: A tudományban rejlő művészet címmel (74-76). Részlet a cikkből: