harmincadik nap
magánhangzók
gyakorlása
A betűk gyakorló sorai eddigre valószínűleg már rutin szerűen mennek. Sem a feladatok nem szorulnak külön magyarázatra , a teljesítés szintjének követelménye sem okoz már problémát remélhetően. Ez egy nyugodtabb, szakasz Pihenősebbnek is mondhatnám. Azért a betűk tapogatását változatlanul napirenden kell tartani játékos . formában persze.
A kihívásos rész ebben az időben a számjegyek formai és tartalmi jellemzőinek elsajátítása a gyereke számára. Egyrészt finommotorikai kihívásai miatt, másrészt a számlálások állandó jelenléte és a már korábbi bejegyzéseimben említett "szöveges feladatok" alkotása miatt.
Ennek a szakasznak van azonban még egy nagyon fontos eleme és ez az ujjakon történő számlálás, számolás. Ezért is választottam most egy 23 évvel ezelőtt készült rajzot egyik tanítványom füzetéből. Én nagy híve vagyok az ujjakon történő számolásnak, Az ujjunk ugyanis mindig "kéznél van", soha nem aggódtam egyetlen pillanatig sem, hogy diákjaim majd ellustulnak, s állandóan a kezükön fognak számolni. Amikor kellően belsővé vált egy-egy szám fogalom akkor sorra elhagyták a az ujjakon való számolást. Semmivel sem használták tovább az ujjukat a számolásnál, mint ameddig szükségük volt rá.
Az viszont elég komoly gondot okozott, mikor olyan tanuló érkezett évközben, vagy későbbi osztály fokon az osztályba, aki nem merte használni az ujjait a számoláskor, pedig nagy szüksége volt még rá.
Feloldani benne a gátlást, valamilyen külső elvárásból átvett tilalmat, nem volt sosem egyszerű dolog, s nem kevés idő kiesést is okozott az előbbre jutása útján.
