Összehasonlítások. 1 rész

Mi az ami Freinet-pedagógiára jellemző?
Miben más  mint a  többi alternatíva?
 
(Montessori,  Waldorf,  Rogers, Jena-plan, Lauder, vagy a hazaikat véve, a   Winkler Márta  féle  Kincskereső modell, a Benda  József féle humanisztikus  kooperatív  iskola -HKI- pedagógiája, vagy a Zsolnai módszer )
Hazánkban  két irányzat a  Waldorf és Montessori pedagógia tudott  meghonosodni  legjobban az elmúlt 20-25 évben, s  egyre több iskolával, óvodával  rendelkezve, jelentős hatással bírnak.
Mindkettő azonban először is erősen pénztárca függő lehetőség  a szülők számára. Így csak azok  élvezhetik e pedagógiák előnyeit, akik  képesek  megfizetni, hogy gyermekük  alternatív pedagógiaiban részesüljön
 
 
A  szokásokkal ellentétben, én  onnan közelítem meg  ezt a kérdést ,  hogy  milyen közös  ismeretről indulhatok el a kérdezővel?
 
Ha van  tapasztalata, ismerete valamelyik   fent említett alternatíváról akkor  az jó  kiindulási alap a különbségek  minél pontosabb megfogalmazásra.

A legfontosabb, -mint minden más  esetben is a Freinet pedagógiában-  a közös kommunikációs alap  megtalálása.

A Montessori pedagógia nagyon sok hasonló elemet  tartalmaz - első ránézésre-, hiszen az idő felhasználás mikéntje, a gyerek egyéni fejlődésének fontossága, a témakörös  beszélgetések közös  elemek. A megvalósítás módjaiban, mikéntjeiben  találhatók meg   ugyanakkor a   különbségek lényeges  pontjai.

Montessori pedagógiájában az oktató eszközök és azok használata a gyerek fejlődésének  alappillérei. Nagy elismeréssel adózom  természetesen  a számtalan és  nagyon esztétikus eszköznek.  Tudom, hogy minden  gyereknek - a programozott úton haladva- valóban kifejti azt a hatást ami várható tőle  a számfogalom, a betűtanulás, manuális fejlesztés terén.
Freinet pedagógiájában  is  ugyanolyan  fontos az adott ismeretanyag elsajátítása, de megengedőbb - improvizatívabb talán- az eszközök tekintetében. Nem egy előre megalkotott. s  tárgyiasított foylamton  vezeti  végig a gyereke,  tanulót, hanem a saját környzet   tárgyaira. elemeire épít, s a  gyerek választhat különböző utak közül, vagy akár saját utat is kikisérletezhet, alkothat. Vulgárisan azt is mondhatnám, hogy abból főzünk amink van.

Meg kell mondanom, hogy amíg a Freinet pedagógia elterjedésnek egyik  fontos  gátja  épp az a szakmai ismeret átadási  deficit amivel rendelkezik.
A Montessori  pedagógia , a felépített eszközrendszerének következtében képes stabilan  artikulálni önmagát, s  beivódni a magyar pedagógia  köztudatba is  egyre inkább.

A  Waldorf pedagógia epocha rendszere eléggé ismert  fogalom mamár. Mondhatnánk  még ismertebb szóval projekt módszernek is persze.  Ami  megjelenik a  Freinet pedagógiában is  természetesen, de nem jellemzi, nem szövi át  az egész  tanévet. Használja ha   arra  van szüksége egy -egy nagyobb  téma esetében,  de lezárása után  áttér  egy másik szerkezete ( Egy tanév során kb 2- 3  projekt   valósul meg  egy Freinet osztályban a melynek ráadásul az időtartama is   változó többnyire.) S van még egy  nagyon jelentős különbség. Mégpedig a rajzolás és tárgy alkotás terén.  A Freinet pedagógia kifejezetten az egyediségre , a különbözőségek megjelenítésre bíztat. Ellentétben amit Waldorf  osztályokban tapasztaltam  a sok  majdnem egyforma  rajz, festmény megoldások kapcsán.


Egyre  érthetőbb számomra , hogy mennyire   megfoghatatlan egy érdeklő laikus vagy  akár egy pedagógus számára is, az, hogy a tananyag mellett, a gyerekek a szabad önkifejezés különböző  formáit sajátíthatják el  ebben   a pedagógiában.   A  szöveg és képalkotástól kezdve , tárgyalkotáson, újságíráson, levelezésen, szabad mozgáson át a  viták gyakorlatáig.



Ezek mind  olyan kategóriák amikre látszólag semmi szüksége  sincs  egy iskolásnak.

Ugyanakkor az élet  Freinet elgondolását igazolta- sőt   valósította meg. A mamár nélkülözhetelten számítógép használat /  internet használat /  e-mail /sms / face book /blog írás  / ALAPJA  -nem technikai hanem  eszmei szinten- az  a Freinet gondolat, felismerés, hogy az emberek közti levelezés, kommunikáció és  szabad önkifejezés széles skálája  alapvető fontossággal bír.  A folyamatos tanulás, fejlődés, tájékozódás, önálló véleményalkotás megtanulása mára már nem  csupán eszmei, hanem gazdasági  tényezővé is vált.

Talán az a legnagyobb akadálya a Freinet pedagógia terjedésének, hogy pont azokra a területekre koncentrál amelyek nem  "pirula szerűen" alkalmazhatóak.  Nem lehet felállítani hozzájuk egy skálát, vagy mércét, mert eredményességük a személyiségjegyekben  nyilvánul meg. 
S bár az élet  lekülönbözőbb  területein, helyzeteiben alapvető fontosságú, a szabad-önkifejezés képessége, önmagunk , céljaink, előforrásaink ismerete, ezek  eléréséhez ,gyakorlásához szükséges pedagógia meghonosításában még talán a rajtvonalnál sem állunk.

Jó lenne   beszélgetni, egymás  véleményét , tapszatalait megismerni!

1988 és 1992 között gyakoriak  voltak a beszélgetések az alterantívákról, lehetőségekről. Együtt volt  még akkor az  egész alternatív   pedagógiai műhely a Freinet   műhely szervezésében.

Popper Péter, Vekerdi Tamás, Ranshburg Jenő, épp úgy  tartottak többször előadást, mint az akkori Oktatás Kutató Intézet  neves   kutatói,  főiskolák, egyetemetek   tanárai, vagy  pszichológusok, szociológusok, de akár  Tiszabői iskola   alsós Freinet-s  tanítója, s más   "hétköznapi" pedagógusok.

Aztán a különböző alternatív iskolák megalakultak , felszippantották a pedagógusok  jelentős  részét.S lett  Waldorf, Lauder,  Montessori,  Kincskereső,  Gyermekek háza, AKG,  Jéna-plan
Egyedül  Freinet-iskola nem alakult, hiszen  a Freinet szellemiségtől annyira messzire áll a kirekesztés bármilyen  formája, hogy  szóba sem jöhetett, egy  saját, fizetős iskola. Így páran  tettük a  dolgunkat  hagyományos iskolai keretek között. S  magunkra maradva  megszakadtak a kapcsolatok is.

Szeretném e blog kereteit  felhasználni arra is, hogy beszélgessünk. Kérem mondják el  véleményüket, gondolataikat, tapasztalataikat!