Mi az ami Freinet-pedagógiára jellemző?
Miben más mint a többi alternatíva?
Miben más mint a többi alternatíva?
(Montessori, Waldorf, Rogers, Jena-plan, Lauder, vagy a hazaikat véve, a Winkler Márta féle Kincskereső modell, a Benda József féle humanisztikus kooperatív iskola -HKI- pedagógiája, vagy a Zsolnai módszer )
Hazánkban két irányzat a Waldorf és Montessori pedagógia tudott meghonosodni legjobban az elmúlt 20-25 évben, s egyre több iskolával, óvodával rendelkezve, jelentős hatással bírnak.
Mindkettő azonban először is erősen pénztárca függő lehetőség a szülők számára. Így csak azok élvezhetik e pedagógiák előnyeit, akik képesek megfizetni, hogy gyermekük alternatív pedagógiaiban részesüljön
Mindkettő azonban először is erősen pénztárca függő lehetőség a szülők számára. Így csak azok élvezhetik e pedagógiák előnyeit, akik képesek megfizetni, hogy gyermekük alternatív pedagógiaiban részesüljön
A szokásokkal ellentétben, én onnan közelítem meg ezt a kérdést , hogy milyen közös ismeretről indulhatok el a kérdezővel?
Ha van tapasztalata, ismerete valamelyik fent említett alternatíváról akkor az jó kiindulási alap a különbségek minél pontosabb megfogalmazásra.
A legfontosabb, -mint minden más esetben is a Freinet pedagógiában- a közös kommunikációs alap megtalálása.
A Montessori pedagógia nagyon sok hasonló elemet tartalmaz - első ránézésre-, hiszen az idő felhasználás mikéntje, a gyerek egyéni fejlődésének fontossága, a témakörös beszélgetések közös elemek. A megvalósítás módjaiban, mikéntjeiben találhatók meg ugyanakkor a különbségek lényeges pontjai.
Montessori pedagógiájában az oktató eszközök és azok használata a gyerek fejlődésének alappillérei. Nagy elismeréssel adózom természetesen a számtalan és nagyon esztétikus eszköznek. Tudom, hogy minden gyereknek - a programozott úton haladva- valóban kifejti azt a hatást ami várható tőle a számfogalom, a betűtanulás, manuális fejlesztés terén.
Freinet pedagógiájában is ugyanolyan fontos az adott ismeretanyag elsajátítása, de megengedőbb - improvizatívabb talán- az eszközök tekintetében. Nem egy előre megalkotott. s tárgyiasított foylamton vezeti végig a gyereke, tanulót, hanem a saját környzet tárgyaira. elemeire épít, s a gyerek választhat különböző utak közül, vagy akár saját utat is kikisérletezhet, alkothat. Vulgárisan azt is mondhatnám, hogy abból főzünk amink van.
Meg kell mondanom, hogy amíg a Freinet pedagógia elterjedésnek egyik fontos gátja épp az a szakmai ismeret átadási deficit amivel rendelkezik.
A Montessori pedagógia , a felépített eszközrendszerének következtében képes stabilan artikulálni önmagát, s beivódni a magyar pedagógia köztudatba is egyre inkább.
A Waldorf pedagógia epocha rendszere eléggé ismert fogalom mamár. Mondhatnánk még ismertebb szóval projekt módszernek is persze. Ami megjelenik a Freinet pedagógiában is természetesen, de nem jellemzi, nem szövi át az egész tanévet. Használja ha arra van szüksége egy -egy nagyobb téma esetében, de lezárása után áttér egy másik szerkezete ( Egy tanév során kb 2- 3 projekt valósul meg egy Freinet osztályban a melynek ráadásul az időtartama is változó többnyire.) S van még egy nagyon jelentős különbség. Mégpedig a rajzolás és tárgy alkotás terén. A Freinet pedagógia kifejezetten az egyediségre , a különbözőségek megjelenítésre bíztat. Ellentétben amit Waldorf osztályokban tapasztaltam a sok majdnem egyforma rajz, festmény megoldások kapcsán.
Egyre érthetőbb számomra , hogy mennyire megfoghatatlan egy érdeklő laikus vagy akár egy pedagógus számára is, az, hogy a tananyag mellett, a gyerekek a szabad önkifejezés különböző formáit sajátíthatják el ebben a pedagógiában. A szöveg és képalkotástól kezdve , tárgyalkotáson, újságíráson, levelezésen, szabad mozgáson át a viták gyakorlatáig.
Ezek mind olyan kategóriák amikre látszólag semmi szüksége sincs egy iskolásnak.
Ugyanakkor az élet Freinet elgondolását igazolta- sőt valósította meg. A mamár nélkülözhetelten számítógép használat / internet használat / e-mail /sms / face book /blog írás / ALAPJA -nem technikai hanem eszmei szinten- az a Freinet gondolat, felismerés, hogy az emberek közti levelezés, kommunikáció és szabad önkifejezés széles skálája alapvető fontossággal bír. A folyamatos tanulás, fejlődés, tájékozódás, önálló véleményalkotás megtanulása mára már nem csupán eszmei, hanem gazdasági tényezővé is vált.
Talán az a legnagyobb akadálya a Freinet pedagógia terjedésének, hogy pont azokra a területekre koncentrál amelyek nem "pirula szerűen" alkalmazhatóak. Nem lehet felállítani hozzájuk egy skálát, vagy mércét, mert eredményességük a személyiségjegyekben nyilvánul meg.
S bár az élet lekülönbözőbb területein, helyzeteiben alapvető fontosságú, a szabad-önkifejezés képessége, önmagunk , céljaink, előforrásaink ismerete, ezek eléréséhez ,gyakorlásához szükséges pedagógia meghonosításában még talán a rajtvonalnál sem állunk.
Jó lenne beszélgetni, egymás véleményét , tapszatalait megismerni!
1988 és 1992 között gyakoriak voltak a beszélgetések az alterantívákról, lehetőségekről. Együtt volt még akkor az egész alternatív pedagógiai műhely a Freinet műhely szervezésében.
Popper Péter, Vekerdi Tamás, Ranshburg Jenő, épp úgy tartottak többször előadást, mint az akkori Oktatás Kutató Intézet neves kutatói, főiskolák, egyetemetek tanárai, vagy pszichológusok, szociológusok, de akár Tiszabői iskola alsós Freinet-s tanítója, s más "hétköznapi" pedagógusok.
Aztán a különböző alternatív iskolák megalakultak , felszippantották a pedagógusok jelentős részét.S lett Waldorf, Lauder, Montessori, Kincskereső, Gyermekek háza, AKG, Jéna-plan
Egyedül Freinet-iskola nem alakult, hiszen a Freinet szellemiségtől annyira messzire áll a kirekesztés bármilyen formája, hogy szóba sem jöhetett, egy saját, fizetős iskola. Így páran tettük a dolgunkat hagyományos iskolai keretek között. S magunkra maradva megszakadtak a kapcsolatok is.
Szeretném e blog kereteit felhasználni arra is, hogy beszélgessünk. Kérem mondják el véleményüket, gondolataikat, tapasztalataikat!
A legfontosabb, -mint minden más esetben is a Freinet pedagógiában- a közös kommunikációs alap megtalálása.
A Montessori pedagógia nagyon sok hasonló elemet tartalmaz - első ránézésre-, hiszen az idő felhasználás mikéntje, a gyerek egyéni fejlődésének fontossága, a témakörös beszélgetések közös elemek. A megvalósítás módjaiban, mikéntjeiben találhatók meg ugyanakkor a különbségek lényeges pontjai.
Montessori pedagógiájában az oktató eszközök és azok használata a gyerek fejlődésének alappillérei. Nagy elismeréssel adózom természetesen a számtalan és nagyon esztétikus eszköznek. Tudom, hogy minden gyereknek - a programozott úton haladva- valóban kifejti azt a hatást ami várható tőle a számfogalom, a betűtanulás, manuális fejlesztés terén.
Freinet pedagógiájában is ugyanolyan fontos az adott ismeretanyag elsajátítása, de megengedőbb - improvizatívabb talán- az eszközök tekintetében. Nem egy előre megalkotott. s tárgyiasított foylamton vezeti végig a gyereke, tanulót, hanem a saját környzet tárgyaira. elemeire épít, s a gyerek választhat különböző utak közül, vagy akár saját utat is kikisérletezhet, alkothat. Vulgárisan azt is mondhatnám, hogy abból főzünk amink van.
Meg kell mondanom, hogy amíg a Freinet pedagógia elterjedésnek egyik fontos gátja épp az a szakmai ismeret átadási deficit amivel rendelkezik.
A Montessori pedagógia , a felépített eszközrendszerének következtében képes stabilan artikulálni önmagát, s beivódni a magyar pedagógia köztudatba is egyre inkább.
A Waldorf pedagógia epocha rendszere eléggé ismert fogalom mamár. Mondhatnánk még ismertebb szóval projekt módszernek is persze. Ami megjelenik a Freinet pedagógiában is természetesen, de nem jellemzi, nem szövi át az egész tanévet. Használja ha arra van szüksége egy -egy nagyobb téma esetében, de lezárása után áttér egy másik szerkezete ( Egy tanév során kb 2- 3 projekt valósul meg egy Freinet osztályban a melynek ráadásul az időtartama is változó többnyire.) S van még egy nagyon jelentős különbség. Mégpedig a rajzolás és tárgy alkotás terén. A Freinet pedagógia kifejezetten az egyediségre , a különbözőségek megjelenítésre bíztat. Ellentétben amit Waldorf osztályokban tapasztaltam a sok majdnem egyforma rajz, festmény megoldások kapcsán.
Egyre érthetőbb számomra , hogy mennyire megfoghatatlan egy érdeklő laikus vagy akár egy pedagógus számára is, az, hogy a tananyag mellett, a gyerekek a szabad önkifejezés különböző formáit sajátíthatják el ebben a pedagógiában. A szöveg és képalkotástól kezdve , tárgyalkotáson, újságíráson, levelezésen, szabad mozgáson át a viták gyakorlatáig.Ezek mind olyan kategóriák amikre látszólag semmi szüksége sincs egy iskolásnak.
Ugyanakkor az élet Freinet elgondolását igazolta- sőt valósította meg. A mamár nélkülözhetelten számítógép használat / internet használat / e-mail /sms / face book /blog írás / ALAPJA -nem technikai hanem eszmei szinten- az a Freinet gondolat, felismerés, hogy az emberek közti levelezés, kommunikáció és szabad önkifejezés széles skálája alapvető fontossággal bír. A folyamatos tanulás, fejlődés, tájékozódás, önálló véleményalkotás megtanulása mára már nem csupán eszmei, hanem gazdasági tényezővé is vált. S bár az élet lekülönbözőbb területein, helyzeteiben alapvető fontosságú, a szabad-önkifejezés képessége, önmagunk , céljaink, előforrásaink ismerete, ezek eléréséhez ,gyakorlásához szükséges pedagógia meghonosításában még talán a rajtvonalnál sem állunk.
Jó lenne beszélgetni, egymás véleményét , tapszatalait megismerni!
1988 és 1992 között gyakoriak voltak a beszélgetések az alterantívákról, lehetőségekről. Együtt volt még akkor az egész alternatív pedagógiai műhely a Freinet műhely szervezésében.
Popper Péter, Vekerdi Tamás, Ranshburg Jenő, épp úgy tartottak többször előadást, mint az akkori Oktatás Kutató Intézet neves kutatói, főiskolák, egyetemetek tanárai, vagy pszichológusok, szociológusok, de akár Tiszabői iskola alsós Freinet-s tanítója, s más "hétköznapi" pedagógusok.
Aztán a különböző alternatív iskolák megalakultak , felszippantották a pedagógusok jelentős részét.S lett Waldorf, Lauder, Montessori, Kincskereső, Gyermekek háza, AKG, Jéna-plan
Egyedül Freinet-iskola nem alakult, hiszen a Freinet szellemiségtől annyira messzire áll a kirekesztés bármilyen formája, hogy szóba sem jöhetett, egy saját, fizetős iskola. Így páran tettük a dolgunkat hagyományos iskolai keretek között. S magunkra maradva megszakadtak a kapcsolatok is.
Szeretném e blog kereteit felhasználni arra is, hogy beszélgessünk. Kérem mondják el véleményüket, gondolataikat, tapasztalataikat!