Ami itt sok lapból áll össze az egy animált diával lecsökkenthető 3-4 lapra. Nem beszélve arról, hogy mennyivel vonzóbb is gyerekek számára.
Szívesen nézegették szabad időben is, az animált diákat, s mindenki számára tudássá vált az osztályban. Holott elég sok információt, de főleg struktúrát, gondolkodási módot rögzítettem általuk.
Ez megint az, -csak más tananyaggal, más szinten, - amit a betűtanulás elején el kell sajátítania egy gyerekeknek. A tanulás tanulása . Hiszen tanulmányai során végig szüksége van minden gyereknek arra, hogy képes legyen különböző logikai struktúrákat megismerni, megtanulni, alkalmazni.
Itt épp azt, hogy egy földrajzi térnek is vannak jellemzői,
elhelyezkedése,
Elég szűken bántam ezekkel a "jellemzőkkel", mert arányosságot akartam fenntartani. A 3 nagy egység mindegyikéről, ha 5 jellemző vonás megmarad a fejekben , (helye, nagy vizei, városai, 1 gazdasági tevékenység, nemzeti parkja )az már összesen 15 új ismeret. Ami 6 nagy tájegységre alkalmazva már 90 új adat és egyben egy új gondolkodási szisztéma megmaradása is .
(Nemrégen a buszmegállóban, várva a buszomra 14-15 éves körüli lányok beszélgetésnek voltam a tanúja. Valamilyen teszt lapot, vagy felmérő lapot töltöttek ki és arról beszélgettek. Egyikőjük az kérdezte társától, , hogy az alföld -mint fogalom- az 200 és 500 m közötti magasság vagy annál kevesebb? Nem kapott rá választ, csak egy vállrándítást. S nagyon elkeseredtem, mert a 3-os környezet ismeret tananyag minimum szintjének egyik követelménye az alföld, dombság, hegység fogalma, szint határokkal együtt. Ezek a továbblépés feltételei közé tartozó ismeretetek. Úgy kellene ezeket tudni az alsó tagozat végére minden gyereknek , mint a szorzótáblát. Bevésődve! S ez nem teljesíthetetlen követelményszínt. Igazán egyszerűen "bevéshető". Gyakorlás kérdése az egész. Csak amíg maguk a pedagógusok sem tudják, hogy mi az -az éves tananyagból- amire felső tagozatban nagy szüksége lesz az előrehaladáshoz minden gyereknek, addig nem alakulnak ki fontossági sorrendek sem, S így a környezetismeret tananyag is egy fajta olvasási gyakorlattá válik,
elhelyezkedése,
- talaja meghatározza használhatóságát.
- népi vagy történelmi vonatkozásban kapcsolódnak nevezetes események is egy adott tájegységhez.
Elég szűken bántam ezekkel a "jellemzőkkel", mert arányosságot akartam fenntartani. A 3 nagy egység mindegyikéről, ha 5 jellemző vonás megmarad a fejekben , (helye, nagy vizei, városai, 1 gazdasági tevékenység, nemzeti parkja )az már összesen 15 új ismeret. Ami 6 nagy tájegységre alkalmazva már 90 új adat és egyben egy új gondolkodási szisztéma megmaradása is .
(Nemrégen a buszmegállóban, várva a buszomra 14-15 éves körüli lányok beszélgetésnek voltam a tanúja. Valamilyen teszt lapot, vagy felmérő lapot töltöttek ki és arról beszélgettek. Egyikőjük az kérdezte társától, , hogy az alföld -mint fogalom- az 200 és 500 m közötti magasság vagy annál kevesebb? Nem kapott rá választ, csak egy vállrándítást. S nagyon elkeseredtem, mert a 3-os környezet ismeret tananyag minimum szintjének egyik követelménye az alföld, dombság, hegység fogalma, szint határokkal együtt. Ezek a továbblépés feltételei közé tartozó ismeretetek. Úgy kellene ezeket tudni az alsó tagozat végére minden gyereknek , mint a szorzótáblát. Bevésődve! S ez nem teljesíthetetlen követelményszínt. Igazán egyszerűen "bevéshető". Gyakorlás kérdése az egész. Csak amíg maguk a pedagógusok sem tudják, hogy mi az -az éves tananyagból- amire felső tagozatban nagy szüksége lesz az előrehaladáshoz minden gyereknek, addig nem alakulnak ki fontossági sorrendek sem, S így a környezetismeret tananyag is egy fajta olvasási gyakorlattá válik,
Freinet pedagógiájában igen fontos szerepe volt -(van)- az osztály könyvtárnak. E nélkül valójában elképzelhetetlen egy Freinet osztály. Ezen osztály könyvtárnak része a munkakártyák összegyűjtött, rendszerezett egysége is. Ami bármikor kézbe vehető, felhasználható a napi munkához.
Ma már természetesen a különböző számítógépes változatok. PPT prezentációk, és egyéb programok. Egy dolog viszont változatlan, A pedagógus felelőssége, hogy mit tartalmaznak ezek az anyagok.
Már írtam, hogy a munkakártyák funkciójukat, tartalmukat tekintve igencsak különbözőek. Viszont egy közös vonással mindegyiknek kell rendelkeznie. Egy adott téma lényegét, összesűrített ismeret halmazát kell képviselnie. Rögzíteni kell azokat a fontos ismereteket, amik a megértést és továbbhaladást is előmozdítják az adott témában.
Egy ilyen munkakártya természetesen hatékonyabb animált megjelenésben, de lapokra bontva , egymás utániságával - akár fóliás megoldást használva- is jól használható. S olyan adatokat, ismereteket tartalmaz, amik állandóak. A tankönyvek változhatnak, de az alföldről , vagy más tájegységről így rögzített ismeretek állandóak.
Ezekhez aztán kapcsódhatnak és kapcsolódnak is más ismeretek, de az már gyerek függő, hogy ki , mivel "öltözteti" még fel. Akit jobban vonz ez a terület nyílván sokkal többet fog kutatni, tanulni e témában, vagy annak egy részletében. Akit más érdekel, vagy máshoz van jobb adottsága Ő meg más témában lesz kiválóbb a társainál. Viszont egy közös alapot hoznak létre ezek a minimum szintek. Ami egyfelől teljesítendő cél is, mert nincs továbblépés nélküle, másrészt olyan alapok amik lehetővé teszik, hogy egymás ismereteit értékelni, méltányolni is tudják.
Egy Freinet osztályban az teljesen természetes, hogy a tudások egyenrangúak. Az a gyerek aki kézügyességével, szép munkáival, vagy énekével "emelkedik " a többiek felé, pont ugyanolyan helyen van mint aki brillírozik a nemzeti parkok ismertében.
A már oly sokszor említett közös alap megteremtése viszont a pedagógus feladata. Ehhez nyújtanak többek közt segítséget a Freinet pedagógiában a különböző "eszközök" (nyomda. munkakártya, kérdések doboza, beszélgetőkörök, vita, önkifejezési eszközök). Tehát a pedagógus szakmai kérdése és felelőssége is innentől a megvalósítás. Nem áthárítható a szülőre, gyerekre a sikertelenség az u.n. minimumok elérésében.
Sokszor olvastam már a Freinet pedagógiáról - külső szemlélők által írt írásokban - , hogyez a szabadság pedagógiája. Ez azonban elég egyoldalú, felszínes látszat- megfogalmazás- Igen! Abban tényleg nagy szabadsága van a pedagógusnak és gyereknek is, hogy mily eszközöket használ a feladatoknál, de ugyanilyen fontossággal bír maga a feladat is. Pedagógus és a gyerek vonatkozásában is. Mindenkinek egyenlőek a felelősségei.
A pedagógusnak, hogy olyan Freinet-eszközöket alkamazzon amivel a saját cél és követelmény rendszere elsajátítható a tanítványai számára.
A tanulónak pedig abban van felelőssége, hogy munkával töltse ki a tanulásidejét.
Számomra a Freinet pedagógia: az EGYENSÚLY pedagógiája. A felelősségek és szabadságok egyensúlyáé.
A már oly sokszor említett közös alap megteremtése viszont a pedagógus feladata. Ehhez nyújtanak többek közt segítséget a Freinet pedagógiában a különböző "eszközök" (nyomda. munkakártya, kérdések doboza, beszélgetőkörök, vita, önkifejezési eszközök). Tehát a pedagógus szakmai kérdése és felelőssége is innentől a megvalósítás. Nem áthárítható a szülőre, gyerekre a sikertelenség az u.n. minimumok elérésében.
Sokszor olvastam már a Freinet pedagógiáról - külső szemlélők által írt írásokban - , hogyez a szabadság pedagógiája. Ez azonban elég egyoldalú, felszínes látszat- megfogalmazás- Igen! Abban tényleg nagy szabadsága van a pedagógusnak és gyereknek is, hogy mily eszközöket használ a feladatoknál, de ugyanilyen fontossággal bír maga a feladat is. Pedagógus és a gyerek vonatkozásában is. Mindenkinek egyenlőek a felelősségei.
A pedagógusnak, hogy olyan Freinet-eszközöket alkamazzon amivel a saját cél és követelmény rendszere elsajátítható a tanítványai számára.
A tanulónak pedig abban van felelőssége, hogy munkával töltse ki a tanulásidejét.
Számomra a Freinet pedagógia: az EGYENSÚLY pedagógiája. A felelősségek és szabadságok egyensúlyáé.