Életünk könyve 2001- 2006. 7.rész





A  harmadik  osztály kezdete sok szempontból  nagy változásokkal indult.  Egyrészt  jöttek új tanulók, s a maximális  létszámra (12 főre ) növekedett  sajátos nevelési igényű osztályunk. Anna  kollégám már   világra  hozta  gyermekét, s Vele volt otthon, így  egy új  kolléga-egy másik Anna, akit viszont Pankának  hívtunk lett másik  tanítója  az osztálynak.. Viszont  ettől az évtől már nem volt  pedagógiai asszisztensünk.
Az állandóságot jószerivel  csak én képviseltem  osztályomnak. Természetesen ezt az évet is beszélgetőkörrel, s a színválasztóval majd  belőlük kialakított közös  képpel kezdtük. Melyről fénykép is készült, s mivel színes  nyomtatóink is volt az  osztályban, így kinyomtatva  az Életünk könyvébe   került. Láthatóan ekkor  maguk írták a kép  alá, hogy  ki melyik részét készítette. S az első napról írásos, fényképmásolatos  bejegyzés is  készült. Megjelenik rajta az  ÚJ iskola is, de  a nyári élmények  sokasága, Balaton part, tenger part, erdei irándulássk, tábortűz, nádas. Jól mutatja azt a fejlődést is amit az  elmúlt években megtettek, a képalkotás terén. Ez is felkerült  természetesen a falra a  többi  évkezdős kép mellé.
 



Az őszi  , "összeszokást segítő egy kisebb  kirándulás emléke,  Dávid  rajzra az  akkor  56-os villamosnak  nevezett útvonal egy szakaszáról, mely jól ragadja meg  azt a pillanatot, ahol a  villamos   befut a Hárshegy  ölébe  és  szinte eltörpül a mellette  magasodó hegy  mellett.
Nincs  pontos  dátum, de  egy  őszi kirándulás a  Budai  várba, emlékét is  őrzi  az Életünk könyve. Bár  írásos  emlékezés nincs  róla, de  a képek jól mutatják, hogy siklózás  erős   érzelmi nyomokat hagyott bennük, s  az is, hogy Görgey  tábornok  lovasszobra is nagy hatást váltott ki  belőlük.




A következő bejegyzés, már decemberi. Pontosan a 2004. december 26-a Indonéziát érintő  tenger alatti  földrengés  és szökőár  dokumentációja. Nagyon  megrendítette  Őket is,  és ezt  a megrendültséget  meg akarták őrizni az életünk  könyvében is.
 
 
A következő bejegyzés  egy iskolai programra történő felkészülés  lenyomata. Minden osztálynak  az  volt  a feladata, hogy  készítsen valamilyen összefoglalót az egészséges élet  témakörében. Freient-sen  csomagoló papírra  kezdtük   az " ötletrohamot ", azaz  mindenki leírta, hogy számára  mi  fontos ebben a témában. ( Freinet  évtizedekkel  megelőzte azt,  amit ma  brainstorming /ötletrohamnak neveznek, s  a munkahelyek állapotának felmérése, fejlesztésére  alkalmaznak  világszerte. ) Majd  az összegyűjtött  fogalmakat csoportosítva, rendszerezve, összeállt  egy  6 pontos   összefoglaló, amely az osztály  által benyújtott   mű lett végül is. (s bár az későbbi  bejegyzés lesz majd , elárulom, hogy  nyilvános elismerést is  eredményezett számukra.
 






Egy iskola életében  mindig  fontos   pont a  nemzeti  ünnepekről történő megemlékezés.  S  már  a tanítás megkezdése  előtt   vállalásos, vagy kiosztásos alapon megtörténik a konkrét osztály vagy  csoport  megnevezése. 
Az új iskola  új lehetőségeket is  teremtett ebben is Egyrészt mert született egy olyan tér, ahova az iskola  összes  tanulója   befért egyszerre, másrészt a  szuper  technikai felszereltségnek köszönhetően (minden  osztályban  számítógép körszerű  programmal, internettel,  nyomtató, s aki igényt atrtott rá projektorral, nagy kivetítő vászonnal . Nekünk is volt.  Mindezek új  dimenziókba  tették a műsor    színvonalát számomra, s  így   a tanév alakuló értekezletén elválltam az osztályunkkal  létrejövő  március  15-ei ünnepélyt.
 A tanév elején természetesen a gyerekkel is megbeszéltem ezt a feladatot, lehetőséget számukra egy  fantasztikus   szereplésre , és nagyon   lelkesen   fogadták,  majd  a téli szünet után hozzá is álltunk a műsor  összeállításának, szerepek betanításának,  kellékek elkészítésének. Harmadikos  tananyag egyébként is a 48-as  forradalom és  szabadságharc. S nem volt  véletlen ősszel  a Budai Várban tett   sétánk,  és a  Történeti Múzeum  48-as kiállításának megtekintése  sem, felkészítőként, inspirálóként  volt  betervezbe   programunkba. vagyis az egész  őszön, télen át , csendesen a felkészítés, felkészülés  folyt a március 15-i  műsorunkra.
 

 A műsor nem volt  hosszú, talán 15 perces, viszont a hatása  annál nagyobb volt.  A  történelmi korba  való "időutazáshoz" a gyerekek  maguk készítették el a cilindelerek, huszárcsákókat  és  a zsirardi kalapot is.
Tökéletesen megtanulták a teljes  szöveget  mindannyian- így  bárki   be tudott  volna  "ugorni" a másik szerepébe is. Amire szerencsére  nem került sor, mert  teljes  létszámban  ott voltak az ünnepélyen.
Kihasználva a projektor használatának lehetőségét is,  közben  a falra vetített korabeli képekkel   lefoglaltuk a  gyerekek minden   figyelmét, s hatalmas sikert eredményezett számukra szereplésük.
 
 










 

Külön meg kell említenem itt két   férfi kollégámat akik a technikai részletekben rengeteget segítettek,s  nem kevés  érdemük van a műsor sikerében.  (egyébként mindketten  történelem  szakos tanárok is  egyben, s a későbbiekben  Péter az osztályfőnökük is  lesz felső tagozatban, s velük adják elő majd a harmadik . március  15-ei ünnepélyüket. hasonló sikerrel-)

 
 
 
A műsor  olyan meglepetés és siker volt, hogy  a következő héten az iskolagyűlésen egy  rögtönzött igazgatói  oklevelében/ dícséretben is részesült  az osztály

 

Nagyon fellelkesítette  őket  az egész  folyamat, amelyet saját szavaikkal így  fogalamaztak meg az Életünk könyvébe