Freinet pedagógiája alternatív lehetőség a tanítás és a tanulás örömének fenntartására: Életünk könyve 2000-2006 8.rész

A március 15-e műsor után nem sokkal jelent meg iskolánk első újságszáma, amelyben kiemelten sok helyett kaptunk. A felsősök és tanárok gondozásában megjelenő Híres hírverőben . órai / tananyagi papírkollázsával, és Dávid képkiegészítős technikával készítette szabadrajzával Valamint a még első félévben készült Egészséges életmód összefoglalójával. Nem véletlen, hogy ilyen sok téren kerültek be munkáikból az iskolai újságba, mert a szerkesztőknek a bőség zavarával kellett megküzdeniük, hogy mit tegyenek be az újságba, oly sok anyagot tudtunk rendelkezésükre bocsátani, állandó tevékenykedéseik következtében

S igen, voltak benne helyesírási hibák is, -hiszen harmnadikosak voltak- de a gondolataikat, véleményeiket saját maguk által megkomponált elrendezésben, megfogalmazásban, s azokat illusztrálva voltak képesek összefoglalani, átadni. Ami nagyon nagy érték, s mindenképpen megőrizendő, támogatandó. A szerkesztők ügyesen oldották fel a dilemmát a helyesírás kontra tartalom között. Versenyt hírdettek a hibás szavak megtalálásáért. Ez az osztálynak is tetszett, s bizony maguk is részt vettek a hibák megtalálásában, Így ha kis fáziseltolódással is, de helyére kerültek dolgok e téren is. Bármelyik pontját nézem ennek az összeállításnak lenyűgöz. Nem a tankönyvek szövegeinek visszaadását, hanem azok átgondolását, saját életükre történő lefordítását, adaptálását látom benne.

az Ő 6 pontjuk az egészséges életről:gyümölcsök, zöldségek

sportolás, mozgás

alvás, pihenés

betegségek haszna, szerepe

tanulás

játék

Annak felismerése, ebben az életkorban, hogy a betegségeket akár saját magunk is okozhatjuk, illetve elszenvedve azokat, erősödünk, már a bölcselet kategóriájába tartozó gondolatok.

Dávid rajzai már ekkor nagy népszerűségnek örvendtek, s e technika bemutatásával az iskolaújságban ötletet is akartam adni más osztálybeli gyerekeknek is. ( korábbi Freinet-es osztályaimban ez természeteses volt, itt azonban újdonságnak számított) Dávid rajzai kicsit később bőséges teret kaptak , életünkben, és életünk könyvében is .

A következő egyszerű bejegyzés egy matematika órához kapcsolódik, ahol a tükrözés volt a téma. Ez annyira megtetszett nekik, hogy meg is örökítették az életünk könyvében. Sosem tudja az ember igazából, hogy tanítványaira milyen hatást gyakorol akár egy egyszerű fénykép,.néhány magyarázó szó, vagy feltett kérdés. Ezek azok a momemntumok amiket nem lát előre az ember. S milylen jó, hogy megörökítődött az Életünk könyvében ez is.

Igen megható oldalok következtek ez után. Lorci osztálytáruk egy másik iskolába készült átmenni.Felzaklatta a gyerekeket, sokat beszéltek, kérdezgették , s a maguk módján igyekeztek elfogadni ezt a helyzetetet . Rajzoltak, írtak búcsúzóul, melyeknek egy része fénymásolatban aztán bekerült az életünk könyvébe is. Nagyon szeretem ezeket az oldalat (is)! Pontosan tükrözik az osztály tagjainak egymás iránti megbecsülését, a másik tiszteletét. Fájdalmas volt az elválás, de szavaik, és rajzaik a szeretetet őrizték meg belőle.

Tantárgycsoportos okatásunk okán ekkor nem én tanítottam a magyar nyelv és irodalmat, s talán a környezetismeretet sem és a rajzot sem, hanem kollégám. Tavasz környékén egy vetélkedőt állított össze az osztály számára. Lelkesen készült az osztály, s megörökítettük az életünk könyvében is ezt a folyamatot.A versengés is az élet része, kellenek ilyen helyzetek is!

Dávid nagyon hamar kitűnt társai között rajzkészégével már első osztályban. Általában mindenki szívesen rajzolgatott-s mindenkinek kialakult egyéni stílusa is volt. Dávidot viszont szívesen kérték meg , hogy rajzoljon nekik. Akkoriban ment a mozikban a Star Wars, s az Életünk könyve tanúsága szerint Dávid mindenkinek rajzolt egy-egy Star Wars-os vagy másik akkor vetített rajzfilmbeli figurával egy rajzot, mégpedig úgy, hogy illető személyiségéhez igazította a rajz karaktereit. Tíz év távlatából is lenyűgöz, hogy milyen pontosan rajzolta meg társai akkori jellegzetességeit.

Ebben a tanévben az iskolai kirándulás Ópusztaszerre vitt mindannyiunkat. Csak egy napos -egész iskolánkat érintő - kirándulásunk is sok élményt adott. A közös buszozás után azonban minden osztály a saját elhatározása szerint járta végig az emlékparkot. Nagyszerűen érzetük magunkat, készült több fénykép is. Jó újra látni őket. A sok piros pólóról jut eszembe, hogy máig sem tudom, összebeszéltek-e vagy a véletlen műve volt-e, a csaknem "egyenruhás" megjelenésük? de az együtt töltött öt tanév alatt sokszor előfordult, hogy többségük azonos színű pólóban jött iskolába. Voltak kék, zöld, barna, piros, drapp napok. Volt-e bennük szerepük, akarták -e hogy így legyen, nem tudom, de már elsőben feltűnt nekem ez a fajta egymásra hangolódás.