A Freinet pedagógiáról dióhéjban 4. - napi és heti tervezés

 Ha  valami  teljesen idegen a hagyományos pedagógiától, az a gyerekek tervezésekre való nevelése, tanítása. Sőt  épp a kiszolgáltatottság, az alattvalóság  folytonos  éreztetése valósul meg azzal, hogy a tanuló  azon kívül, hogy milyen tanórájára lesz   Már az is nagy eredmény , hogy a tanárnak kötelező bejelenteni   a felmérést előre- 

Apróságnak tűnhet, de valójában  a Freinet pedagógia egyik  esszenciális  elemét példázza  a  napi és heti tervek  rendszere. 

Ráadásul  3:1-ben folyamat,

  • hiszen tartalmazza a tervezés folyamatának  tanulását és azon felül azt is, 
  • hogy  a tanuló fontos tényezője, alakítója  az őrá  váró feladatoknak, 
  • A visszacsatolás, a megvalósulás nyomon követése a rendszer  tartozéka, amiben az ő  állaspontjának is szerepe van.

Ezek a komoly  szakmai részei a dolognak, a tervezés maga azonban egyáltalán nem nehéz dolog.

Aki a Freinet pedagógia  egyes elemeit  kívánja csak   használni, vagy fel akarja építeni szép lassan  lépésről lépésre osztályában,- mint ahogy én is tettem az adaptálási időszakom kezdetén,- hamar  rájön arra, hogy a napi és heti tervek nélkül  megvalósíthatatlan a dolog. Hiszen a  nem tanórákra   osztott tanulási rend, hanem  feladatokra osztott rendszerben működve, szükséges az idő struktúrálása ! Ráadásul az,  gyerekkenként, feladatonkét  különböző időmenynyiséget igényel. Ezért kell lennie  egy tágabb idő intervallumnak amiben a  különböző tevékenységek beillenek,  és megvalósulnak.

Itt is, mint minden   tanulási  folyamatban az  egyszerűbbtől halad az ember  a bonyolultabb felé, vagyis a napi tervezések a kezdőpontok. Egy délelőtt vagy délután   viszonylag könnyen  belátható  , érzékelhető időtartam egy   elsős  gyerek  számára is, így nyílvánvalóan  azzal kezdtem , hogy az adott  délelőtt  időbesztását  készítettük el  közösen-

  • Ehhez a tanítónak nagyon pontosan tudnia kell, hogy milyen tanulási, fejlesztési, nevelési  területeket és azok milyen  fázisát  akarja  az adott napon  venni , s ahhoz milyen  technikákat  akar használni 
  • Ugyanakkor  azt is pontosan tudnia kell, hogy a gyerekek közül ki-milyen szinten áll az adott  tanulási folyamatban, hiszen ehhez  alkalmazkodva  választhatja meg a gyerekenek felajánlott  módszereket, technikákat. (  a mechanikus  másolástól kezdve a szövegalkotásig, szerepjátékig, felolvásig  tárgyalkotásig,  igen széles sprektumból)
  • Itt viszont  belép  egy  - a hagyományos  pedagógiában  nem használt   módszer a napiterv/ hetiterv - a gyerekek aktív részvételével  a feladatok elvégzésére fordított idő  meghatározásában. Ez egyénileg /  csoportosan zajlik le, de előtte mindenképp meg kell becsülni a ráfordított idő mennyiségét és a feladatok sorrendiségét. Ami aztán  vagy  jó becslés volt, vagy sem- de nem  az az igazi lényege, hogy a becslés jó vagy rossz volt-e, hanem, hogy  a nap /vagy hét végén viszatekintsünk arra, hogy a becslés és  a megvalósulás közötti különbség milyen tényezőkből  adódott össze egyénileg.
  • Az, hogy maga  a tervezés  hogyan zajlik le  az  csoport/osztály függő, viszont  van két elhagyhatatlan eleme, a tervezés  folymatának :

  1. a terv rögzítése,  szóbeli megállapodás, vagy  írásos  formában
  2.  valamint a feladat  elvégzésének  / vagy el nem végzésének visszacsatolása  Ez utóbbira is  több lehetőség áll a pedagógus rendelkezésére, amelyből választhat, amelyet váltogatva  használhat, csak el nem  hagyhat! nem feltétlen szükséges  a Plénum időtartamára tenni, lehet az napközben is.
Hogy mennyire  alapvető a Freinet  pedagógiában a napi tervezés? Azt jól példázza, hogy a Beszélgetőkör , vagy tervzési kör csak  a kiinduló pontja  a napnak - a megérkezés,ráhangolódás időszaka. a Plénum, a lezárása  az adott  napnak, összegzése az elvégzett és elmaradt feladatoknak, amikkel természetsen a következő napokban, hetekben  mág dolguk van a pedagógusoknak és a gyerekeknek egyaránt Ezek összetartozó elemei a Freinet pedagógiának, Nincs egyik a másik nélkül

Pár példa , hogy ez hogyan  valósul meg a gyakorlatban?

Tegyük fel, hogy a tanító aznapi feladata egy új betű megtanítása. Nyílván nem tűzheti ki célul, hogy  jó ha az osztály fele megtanulja az adott  betű pontos felismerését, hiszen mindnenkit meg akar tanítani rá. 
Viszont tudja, hogy hiába mondja el   újra és újra, hogy ez az a betű,  nem lesz osztályszintű tudás az eredménye. De  neki az a feladata és el is akarja érni hogy mindenki biztosan  tudja, bármilyen helyzetben  felismerje,   az adott betűt. Tehát  neki kell meghatározni különböző feladatokat, amelyek  az Ő célját  megvalósítják, Viszont a gyerekek  adottságai, tudásszintjük nem  egyforma, tehát több féle  feladattal kell készülnie eleve, hogy mindenkit  mozgósítson az adott ismeret  elsajátítására.

Ebben az esetben az időtartam adott- mondjuk egy délelőtt,  azaz 4 tanításnyi óra azaz 240 perc.

Viszont a megvalósuláshoz nem elég az idő biztosítása, hanem   megfelelő feladatok is kellenek  ahhoz, hogy teljesüljön a a célkitűzése. 
Ráadásul nemcsak ez az egy  célja van, hanem  mondjuk elő kell készítenie az írás tanítást is, és  a finommotorika fejlesztése is a napi feladatok  része. 
De dolga van az  lakóhely témakörrel is, és  épp tökéletes az idő egy kis  sétára a lakóhely körül. Ez eleve elvesz a fenti 240 percből 60 percet. 
A gyerekeknek és saját magának is szüksége van minimum 3 rövid pihenő időre, (Wc, tízórai stb) mert  képtelenség egész délelőtt teljes  készenlétben  dolgozni. Összességében.  ez is elvesz minimum 30 percet. Tehát a 240 percből máris el kell felejeteni 90 percet, azaz marad  150 perc az adott betűre. 
Ez elég jól hangzik, de  neki magyarázni is kell, meg kell ismertetni a gyerekekel az adott  betűt.

Amíg elcsendesednek, ráfigyelnek, s mindenki képes az adott  dologra  figyelni az is   5 perc, valamint a betű bemutatása ismetetése is legalább 15 perc összességében ( mert szeretne, ha beszélgetnének  a betű kapcsán arról amihez kapcsolniuk kell, mire  mindenkit végighallgat) így elment újra 20 perc, pedig még semmit sem csináltak a gyerekek a betű megtanulásához szükséges  gakorlatokból .

Máris   a 240 percből- ami oly  hatalmas   időtartamnak tűnt az elején , csak 120 perc maradt ,azaz  felére  csökkent.  S még a reggeli beszélgetőkört és déli plénumot nem is számolta  bele, az is megvan  15-15 perc, együtt az már  minimum 30 perc. Vagyis az időráfordíthatóság  erre a fontos   feladatra csak 90  perc 
Jó ez még mindig több mint a hagyományos pedagógia keretben. de Jancsi és  Juliska teljesen  másképp  rögzítik magukban  az anyagot. Az egyiknek le kell írnia sokszor,  a másiknak pedig mondogatni kell magában. S a többi 28 sem egyforma, hol ez, hol az a  gyengébb vagy erősebb  része a tanulásban. 
Ilyenkor  sokszor az a belső válasz, hogy  jobb visszatérni a hagyományos  tanórai rendszerhez, igaz, hogy a saját célom  nem tudom megvalóstani, de  legalább  azzal nincs ennyi probléma.

Viszont ha  fennmaradt 90 percre mint lehetőségre gondolunk és azon törjük a fejünket, hogy hogyan lehetne mégis ebbe a 90 percbe  beletenni olyan feladatokat, amikkel valóban elsajátíthatja mindenki az adott betű -hang  kapcsolatot, akkor   fantasztikus lehetőségek tárulnak fel.
 
Hamar kiderül, hogy ezt a nettó  másfél  órányi időt mi mindenre  lehet még felhasználni azon kívül, hogy az adott hang-betű kapcsolat is  rögzüljön teljes mértékben. 
Igaz nincs  más választásunk, mint  "bevetni" a Freinet pedagógia különböző eszközeit. Pl a munka / feladakártyákat, S nincs más lehetőségünk, mint  a gyerekeket is megtanítani  közben, hogy hogyan tervezzék meg a maguk tanulási idejét, azaz ők maguk döntsék el, hogy az egyes  feladatrészekre   mennyi időt fordítanak,mennyi időre van szükségük az elvégzéshez!

S akkor  a reggeli feladatmegbeszéléskor  elmondhatjuk,  hogy  a nap feladatai a követlezők:
  • egy adott új betű  megismerése ( én ezt közösen indítom veletek)
  • a feladatok  elvégzésének sorrendjét azonban mindenki maga osztja be. (lehet a barátoddal is együtt végezni),  szólj  bátran amikor a segtségemre van szükséged
  • mindenkit, egyenkét meg akarok hallgatni az olvasási gyakorlatból
  • szükséges  természetesen tízóraizni is közben,
  • ma egy rövid  sétát is teszünk közösen  a környéken, amiről majd  jó lenne egy kis  rajzos emlékeztetőt is készíteni a kirándulásról
Tervezzük meg, hogy  hogyan  legyen felosztva a nap! 

Elsőnek, határozzuk  el , hogy  mikor ülünk újra össze a napi feladatok, élmények eredmények megbeszéléésre. Ez lesz a kerete  a napnak.
Ezen belül két nagy részre  lesz osztva  a nap. Egyik részében a betűtanulás és a vele kapcsolatos  feladatok (ami magába  foglalják mind a számfogalom kialakítást,  mind az íráselőkészítés, mind a játékos mozgásfeladatok, szabályjátékok gyakorlásai

Persze lesznek javaslatok , alapvetően azonban azt kell eldönteni , hogy a sétával  vagy a tanulási résszel kezdjük   a napot. Ha ezt sikerült eldönteni,- vagy eleve mi eldöntöttük a sorrendet és nem közös  döntés  eredménye), akkor csak azt kell elönteni még, hogy a gyerekeknek mikorra kell  befejezniük a feladataikat, s annak milyen formában történik meg az ellenőrzése ? De ez  hagyományos pedagógiában is így van. Itt csupán a feladatsorok  fajtája változik meg , és a feladatok elvégzéséhez  szükséges  időráfordítás  szabadáságának átadása történik a  tanulók számára.

Ahogy a hagyományos  pedagógiában  sincs eredményesség  a feladat elvégzésének visszacsatolása nélkül  itt is alapvető fontosságú az elvégzett feladatok ellenőrzése, korrigálása, Csak nem kell  munkafüzet tömegekkel  bánni, hanem  folyamatosan- az elvégzések  ütemében  megtörténik az ellenőrzés, visszacsatolás is.

Az, hogy hogyan jelenítjük meg a napi, vagy heti tervezést  igen változatos lehet.

Az alábbi  egy nagy projekt bezárása után időszakot mutat abban az időben mikor még csak  tapogatóztam, hogyan lehetne  a tervezést megjeleníteni. (1988-ban) Még az az időszak ez amikor a hagyományos pedagógiából a Freinet padagógia alkalmzásába való átmenet egyik állomása .

A felső része egy hét, ( hétfő, kedd, szerda. csütörtök, péntek) általam kijelölt legfőbb része még tantárgyi megnevezéssel. Itt a  tanítványaim  negyedikesek, akiket 3-os korukban kaptam meg.  Tehát a közvetlen írányítás még jelentősen az  én kezemben öszpontosult. 

A tábláról lelógó csipeszeken a saját  terveik vannak   felírva az adott napon, a héten.



Amikor első osztálytól kezdődően már  a Freinet pedagógia szerint teltek a napjaink,  nagyon hamar  megértették és megtanulták a gyerekek,  hogy a feladataikat hogyan rendszerezzék, hogyan  rangsorolják az   elvégzendő feladatokat  a maguk számára. 

Így az első osztályban már teljesen természetessé vált számukra pár hét alatt, hogy egy A4-es papíron az egész osztály mindeg  tagja,  a saját nevük mellett x-kel jelöljék  az aznapi feladatok  elvégzését.









Természetesen ezek a lapokat  minden  nap újra kellett "gyártani" az aktuális feladatokhoz, viszont vizuálisan  is rögtön látható volt, hogy ki mit végzett el, mit nem. Így az ember  naprakész  lehet, hogy ki, hogyan áll a feladatokkal,kit miben kell  megerősíteni, segíteni. S  nem utolsó sorban a gyerekek saját maguk is pontosan  tudták, hogy 
  • mit kell elvégezniük, 
  • mikor vannak minden feladattal készen 
  • van-e még idejük  a saját   kedvük által kitalált tevékenységekhez (rajzolás, itt pl ugróiskolázás stb)
S ha megnézzük, ez a  4 kötelezően elvégzendő feladat mit is "rejt" valójában,  könnyen beláthatjuk, hogy bár minden  feladat az uú betű rögzülését szolgálja,  de 
  • Tartalmazza az íráselőkészítést , finommortorikai   mozgás fejlesztését a betűk beszinezésvel, majd az o és u  sormintája által,
  • Ugyanakkor matematikai feladatokat is tartalmaz.  Számlálást , és a csoportosítást szempontok szerint (mghatározott uú betű kivágása, beragasztása)
  • tartalmaz rajzos feladat az utca házainak, színzését, illetve a rajz  folytatásával lehetőséget ad  a saját  elképzelések   megrajzolásához is
  • Tatalmazza  a technika tantrágyból a betűkivágásokkal, beragasztásaival az adott  meghatározott terület kitöltését
  • Tartalmazza a tapintás- mint érzékelés és  ismeretbeviteli forrás  működésének tudatos  használatba vételét. s ezzel együtt a betű rögzítését is  segíti 
  • Tartalmazza a ugróiskola megrajzolásával, lejátszásával a mozgásos tevékenységet is, ami frissítően hat  a különböző feladatok között, Csakúgy mint az ugrókötelezést, amely egyébként az elsős tesianyag  egy fontos  része is egyben.
Vagyis bár a  főcél az adott tanítási napon az uú betűk kis  és nagybetűs változatának rögzítése,  a feladatokba beépíthető a matemetika, technikai, testnevelési, rajz, szabályjátékot is. Vagyis jóval többet, mint amit a hagyományos  oktatási keretben az lehetséges lenne