Finomhangolás a 2-3-4 számfogalomkor

Mivel  a gyakorlatban is  látom, hogy  hogyan  halad egy-egy  gyerek a játékaimmal a számfogalom  rögzülésében szót ejtek most azokról a finomhangolásokról is amely szükséges- gyerekfüggően - egy-egy fogalom  kialakításakor.

Elsősorban a hőmérséklet játék kapcsán van az  a nagyon jó tapasztalatom, hogy  amikor már a tudás zöme  teljesen  rögzült, biztonsággal ad hozzá vagy vesz el  számokat az ötön belül ,  Mert már csak be kell illesztenie a meglévő fogalmai  sorába. (1-1=0,   2-2 = 0,  3-3=0,  4-4=0,   5-5= 0 ), 

Viszont egy  fontos  fogalmat a  : a NULLA  alatti számok fogalmát nem egyszerű szemléletessé tenni. Ilyenkor legjobb ha előveszünk egy  hőmérőt  és egy pohár  hideg vízbe  beleteszünk jégkockákat, s látni (tapasztalni  fogja) hogy a mért értéke  egyre jobban csökken, minél több  jégkocka kerül a pohárba. S egyszercsak eléri  a  0 fokot. Ha tovább növeljük a jégkocka mennyiséget a hőméró áttér a  negatív tartomámyba. Láthatja, érzékelheti is, hogy a 0, az  egy határérték, ami azonban  nem a valóság határa is egyben.  Így könnyebb lesz megértenie, hogy ha 1ből -2-t veszünk el, az nem  nulla  lesz, hanem az nullánál kevesebb  lesz!. Biztosan látott már korábban is ilyesmit, de akkor az nem tudatos, célzott megfigyelés volt, most viszont ha tudja, hogy mit és mire kell figyelni, a hatásfoka is   sokkal jelentősebb számára. 

Bár a pl. a kezén  nem tudja ezt  kivonáskor  megcsinálni, de gondolkodás szintjén ( a fenti kisérlet mefigyelése után) képes az analógia megértésére,  alkalmazására.  Képes lesz eleinte -vizualizálni  újra és újra magában a hőmérő értékváltozást, mindaddig-   amíg automatikussá nem válik számára, hogy a  0 alatt is van  számtartomány. Sokszor  "odaugrik" gondolatban ehhez az élményhez, kísérlethez,mert kell a tapasztalati megerősítés itt is , mint  a pozitív tartományban is korábban  az ujjai, korongjai  használata-  

Az az egy biztos azonban, hogy csak akkor épült be a tudásába ez, amikor már nicnsn  szüksége se  látványos  számolgatásban se  magában  történő vizualizálásban sem,  segítséget nyújtani magának.  Ez gyerekekként más és más  időben jön el.  S ha ez  itt  a 2-3-4-es számkörben  rögzül, akkor későbbiekben  nem újra a hiányzó alaprészek megteremtéséhez kell visszaugranunk, hanem csak adaptalni kell az új  számkörre.  Sok későbbi felesleges   munkát megspórolhatunk vele, ha erre itt hagyunk /teremtünk elég gyakorlatot, bevésődési  időt, akkor  a későbbiekben nem kell  ezzel már  foglalkozni, 



Azért is  fontos ez, mert  majd  a 10-es  átlépésnél -főleg mikor  kivonnás közben kell átlépni egy-egy kerek  tizest - újra előjön ez a gondolkodási szisztéma. Újra vissza kell menni "kályhához egy ideig", hogy az analógiás  gonodolkodásának  következő fokozatára  léphessen. De sokkal  hamarabb   átülteti magában az analógiát, mintha újra és újra meg kellene ismernie, mi is történik a 20, 30, --90 estében, ha azt csökkenő irányban kell átlépnie.