Csoportban vagy egyénileg?

Az alábbi  részlet a 3. osztályos fogalmazás tantárgy tanításának egy szelete. A tananyag jellemzés, tulajdonságok megfogalmazása  írásban. Én ezt  úgy  oldottam meg  ebben az osztályban - mivel nagy  állat kedvelők voltak , s legtöbbjüknek mindennapi kapcsolata  is volt  állatokkal- , hogy  az ne  egyéni versengéssé váljon, mert akkor mindig van aki úgy érzi, hogy mások elmondták már  amit ő akart volna  mondani.   Hanem , ha  vannak közös kedvencek, vagy épp  félelmetes  állatok számukra,  akkor   alkossák meg együtt a bemutatásukat.
Legyen igazi  csoportmunka, ahol mindenki saját  tudásával valóban résztvevője a folyamatnak.  Nem csupán szemlélője, mások  munkájának
 
Több szempontból is fontosak ezek az alkalmi, csoportok. Egyfelől azért, hogy valós  kommunikáció, ismerkedés, együtt munkálkodás jöjjön létre azok között is akik egyébként talán nem nagyon közelednének egymáshoz.   Ismerjék meg   minél jobban egymást, hiszen csak így tudják elismerni, értékelni a másik  teljesítményét. Szerezzenek gyakorlatot a  közös tevékenységek természetéről.
 
Az, hogy ez egy fogalmazás tananyag, az én számomra  volt fontos igazán. Ők ezt nem  fogalmazás óraként élték meg, hanem egy új lehetőségként arra, hogy beszélhessen, írhassak  kedvenceikről, vagy épp ijesztő állataikkal kapcsolatos  félelmeikről, érzéseikről, s persze  ismereteikről. 
"Bevezető óra  volt", ha  a  hagyományos pedagógiai  terminust használnám rá. de először  is nem 45 percig tartott, hanem  tovább. Viszont valóban bevezette őket a jellemzések, tulajdonságok  megfogalmazásába.
 
Először is a barátságos állatok kerültek sorra.
 
Kutya, macska  majd  minden  háznál  volt, így az természetesen nagyobb arányban jelent meg a kedvencek között. A lányoknál azonban abban az időben  ló volt  kedvenc (könyvekből ismerhető) állat. Matricás  füzetek, az Én kicsi pónim és egyéb  divatos könyvek  által.Valóságban nem lovagoltak rendszeresen, bár páran már ültek lovon egyszer-kétszer.
 
Akik nem akartak épp csoportban  dolgozni - hiszen teljesen elfogadható ez a megoldás is- Ők vagy párban vagy akár  egyedül álltak neki a  választott állat bemutatásának.
 
A bemutatásokról írások-rajzok is készültek természetesen. S így összefoglalva  az aktuális életünk könyvének egy  fejezetévé váltak.  Ami később  bármikor  elővehető, átolvasható, átlapozható  volt számunkra.
 
A második fejezet az ijesztő állatok voltak, ahol a korábbi csoportok már nem voltak  érvényesek, hiszen az új témához  érdeklődésnek  megfelelően  - új alakulatok jöttek létre. Ezen  munkák által nagyon jól megtanultak  együtt dolgozni, de nem okozott gondot, ha egyedül  volt  valaki, mert  akkor azt épp Ő választotta magának. S így kirekesztés fogalma fel sem merült. Időnként előfordult az is, hogy  a választása egy egy gyereknek  nem bizonyul a végén számára jónak. Vagy elment a kedve  tőle, mire  a megvalósítás fázisába ért. Viszont már  lettte  "névjegyét" azaz  leírta a választását. lehet megodésá az is, hyog  elmegy egy  csoportba  dolgozni és a mikor  aközös   bemutatásra kerül sor  elmondja a változást társainak. Én itt inkább azt választottam segítség adásként, hogy leírtam  amit ő mondott. Helyzete, gyereke álogatja. Az jó -többek között- a Freint pedagógiában, hogy midig van  választási lehetőség, van alternatíva. Gyereknek, pedagógusnak egyaránt.
 
Egy ilyen  közös tevékenységekkel telt  "bevezető" után már igazán nem volt  probléma a jellemzés egyéb tartalmi  jegyeire irányítani a figyelmet  egy újabb "fogalmazás" feladatnál.














 
 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...