Az utolsó nagy egysége ennek a könyvnek az állatokról szólt. Kedvenc állataink címet kapta ez fejezet. Két csoportba gyűjtöttük első lépésben az állatokat. Általuk barátságosnak illetve ijesztőnek ítéltek csoportjára.
Egybevetve a későbbi évek, tapasztalataival, jól példázza ez az összeállítás azt, hogy milyen fontos szerepe van a csoport alkotó szónak. Azzal, hogy a barátságos és ijesztő fogalmak köré történt a csoportosítás, itt még nem keveredik az érdekes, izgalmas fogalmakkal, s jórészt valóban olyan állatokat válsztottak amelyek megfelehettek a szó fogalmának.
Ugyanakkor már itt látható, hogy a divatnak milyen jelentős szerepe van a gyerekek életében is. Akkoriban jelentek meg a lovas / pónis matricák, füzet borítók, különböző rajzfilmek, és lovaglással kapcsolatos történetek. A ló tehát úgy került be a barátságos állatok közé, hogy a valóságban nem voltak kapcsolatban velük. Esetleg láthatták messziről, egy-egy lovardában, de nem volt több kapcsolatuk vele, mint pl. a delfinnel, vagy a pingvinnel, ami szintén helyet kapott a gyűjtésükben. Viszont már számukra teljesen természetes volt 
( otthon is), hogy a köny
vekben sok mindennek utána lehet nézni. Ekkor már nagyon színvonlas tudományos ismertterjesztő könyveket lehet kapni, a kisiskolás gyerekeknek is . Ezért amikor az a feladat következett, hogy írjanak 
