- Az aktuális évfolyam követelményrendszerét érvényesítem
- Megtartom a számjegyes értékelést, s a szokásos bizonyítványrendszert
- Munkámról -eredményeimről, kudarcaimról részletes beszámolókban adok számot a tanév végén , a Közoktatás Differenciált Fejlesztésésért kiírt pályázatokon.
Viszont felmentés kaptam a 45 perces óra betartása alól, így a délelőttöket úgy osztottam be ahogy jónak láttam. Természetesen alkalmazkodva mindenben az iskola szabályaihoz. Pl a testnevelés órák esetében.
Mindhárom feltételnek rendre eleget is tettem, Az osztályzást fenntartottam, annál is inkább , mert egyet is értettem vele, hiszen a tanítványaim az 5. évfolyamtól a visszaléptek az akkori hagyományos rendszerbe. Nem lett volna jó, ha akkor találkoznak először a pedagógusok értékelésének ezen módjával. Másrészt az értékelés követeményrendszerhez kötött, így azon része is természetesen teljesült amit a tantárgyi követelményrendszerek jelentettek. Összefoglalni, megvizsgálni az eredményeket kudarcokat, meg alaphelyzet volt munkámban addig is. Hiszen pont ezen belső összegzések miatt jutottam el a változtatás gondolatához. Ha nem is vetettem hosszabban papírra korábban.
Már akkor is volt szó az oktatásirányításban tantárgyi koncentrációkról, de nem igen alkalmazták a pedagógusok még az alsó tagozatban sem. Freinet pedagógiájában viszont ez a legtermészetesebb módon valósult meg.
A következő élménykönyv amit bemutatok épp erre példa.
A harmadikos rajz- tananyag része a tanulmányrajz készítés. Épp ezt az anyagrészt vettem. Ültek a padjuknál egy -egy virágra szegezve figyelmüket és rajzolták amit láttak. Szebbnél szebb rajzok készültek, viszont elég kicsik ahhoz, hogy érdemes lett volna falra kitenni őket. Mindenképpen meg akartam őrizni nekik, így egy könyv készítést javasoltam, amit el is fogadtak, és el is készítettek.
Csakúgy mint a korábban mutatott műalkotás beemelése a könyvbe, indoklással, hogy miért is való az aktuális könyvük lapjaira.
http://prezi.com/ig5uezvhho8l/tantargyi-koncenteracio/
A következő élménykönyv amit bemutatok épp erre példa.
A harmadikos rajz- tananyag része a tanulmányrajz készítés. Épp ezt az anyagrészt vettem. Ültek a padjuknál egy -egy virágra szegezve figyelmüket és rajzolták amit láttak. Szebbnél szebb rajzok készültek, viszont elég kicsik ahhoz, hogy érdemes lett volna falra kitenni őket. Mindenképpen meg akartam őrizni nekik, így egy könyv készítést javasoltam, amit el is fogadtak, és el is készítettek.
A sikereik ily módon történő megörökítése további utakra vezette őket, s lelkesen belevetették magukat a környezetük megfigyelésébe tanulmányozásába. Erről tanúskodnak levél-, virág gyűjtéseik, szabadszövegeik is amik a könyv lapjain megjelennek. Meglepő pontossággal írva le azt amit tapasztaltak, megfigyeltek. Ahogy környezetük felé fordultak újdonság volt számomra a pedagógia munkámban. A tanulmányrajz tényleg csak eszközzé vált a megfigyelés eredményének rögzítésére. S ha a rajz elkészítése már olyan kihívás elé állította őket amit nem akartak, akkor kitaláltak más rögzítési módot: a mintasor készítését (gyermekláncfű /PITYPANG/ virágjának életciklusáról) , s hozzá ismertető szöveg írásával rögzítették is szóban megfigyelésüket, szinte természettudományos pontossággal. Mégis mindenki számra érthetően.
A könyvben megjelenő bab csírázási fázisainak leírása szintén önálló kezdeményezés volt. Melyet korábban épp a természetismeret tantárgy keretében végeztünk el, közös ültetés, gondozás során. Ez egyébként minden 3-os osztályban tananyag, az viszont már ő gondolkodásukat tükrözi, ahogy összekapcsolták az aktuális rajz témával. A tanuló által írt magyarázó szöveg is tükrözi, hoyg már e gy korábban tanult anyagrészről van szó, hiszen pontosan használja a főgyökér, elágazó hajszálgyökerek kifejezést. S kiegészíti írásában az iskolában tanultakat az otthoni élménnyel.( kiültetés, karózás)
A könyvben megjelenő bab csírázási fázisainak leírása szintén önálló kezdeményezés volt. Melyet korábban épp a természetismeret tantárgy keretében végeztünk el, közös ültetés, gondozás során. Ez egyébként minden 3-os osztályban tananyag, az viszont már ő gondolkodásukat tükrözi, ahogy összekapcsolták az aktuális rajz témával. A tanuló által írt magyarázó szöveg is tükrözi, hoyg már e gy korábban tanult anyagrészről van szó, hiszen pontosan használja a főgyökér, elágazó hajszálgyökerek kifejezést. S kiegészíti írásában az iskolában tanultakat az otthoni élménnyel.( kiültetés, karózás)
Csakúgy mint a korábban mutatott műalkotás beemelése a könyvbe, indoklással, hogy miért is való az aktuális könyvük lapjaira.
Tehát a környezetismeret tantárgy és rajz tantárgy így talált összekapcsolódásra, kiegészítve a magyar tantárgy keretében megjelenő fogalmazással és írással. Voltak akik még szabadabban értelmezve a környezet szerepét kedvenc vagy inkább ijesztő állatokról kerestek anyagot, s írták le kézírással vagy számítógépbe írva és kinyomtatva , s úgy tették be a könyvbe. De készült társasjáték is hozzá. S mindez egy tanulmányrajz készítésből indult ki. Jól példázva azt, hogy a gyerekek alkotásvágya, birtoklási vágya milyen energiákat tud mozgósítani. S azt, hogy a tanulás természetes útján haladva összekapcsol mindent ami épp akkor elérhető számára.
Freinet erről így írt : "
A világ minden gyermeke természetes módszerrel tanul meg járni és beszélni és ennek eredménye sosem mutatkozik sikertelennek.... maximális eredménnyel, sosem érezve fáradtságot vagy kishitűséget a teljesítendő feladat előtt Továbbá a gyermek kisérletezgetve felfedez egy csomó olyan dolgot amely nincs feltétlenül kapcsolatban azzal amilt éppen tanulnia kell, de amelynek megismerése létrehoz egy bizonyos tőkét, amit beinvesztál a későbbi tananyagba"
Celestin
Freinet et Ecole Moderne : Simone Baniol és Marin 1988 Párizs- Ősz Gabriella
fordítása 42-43. old)
A tanulmányrajzokkal indult könyv itt lapozható át: