Természetes tanulás módszere / Tantágyi koncentráció

Freinet osztályom működésének  3 feltétele  volt  az Oktatási Minisztérium részéről
  1. Az aktuális évfolyam  követelményrendszerét érvényesítem 
  2. Megtartom a számjegyes értékelést, s a  szokásos  bizonyítványrendszert
  3. Munkámról -eredményeimről, kudarcaimról részletes  beszámolókban adok számot a tanév végén , a  Közoktatás  Differenciált Fejlesztésésért  kiírt  pályázatokon.
Viszont felmentés kaptam a 45 perces óra betartása  alól, így a  délelőttöket  úgy osztottam be  ahogy jónak láttam. Természetesen alkalmazkodva mindenben az iskola  szabályaihoz. Pl a testnevelés órák esetében. 

Mindhárom feltételnek rendre  eleget is tettem, Az osztályzást fenntartottam, annál is inkább , mert egyet is értettem vele, hiszen a  tanítványaim  az 5.  évfolyamtól a  visszaléptek az akkori  hagyományos  rendszerbe. Nem  lett volna  jó, ha  akkor  találkoznak először  a pedagógusok értékelésének ezen  módjával. Másrészt az értékelés  követeményrendszerhez kötött, így azon része  is természetesen teljesült amit  a tantárgyi követelményrendszerek jelentettek. Összefoglalni, megvizsgálni az eredményeket kudarcokat, meg alaphelyzet volt  munkámban addig is. Hiszen pont  ezen  belső összegzések miatt jutottam el  a változtatás  gondolatához. Ha nem is vetettem  hosszabban  papírra  korábban.

Már akkor is  volt szó az oktatásirányításban  tantárgyi koncentrációkról, de  nem igen alkalmazták a  pedagógusok még az alsó tagozatban sem. Freinet pedagógiájában  viszont ez  a legtermészetesebb  módon valósult meg.

A következő élménykönyv amit  bemutatok  épp erre  példa.


A harmadikos  rajz- tananyag része a tanulmányrajz készítés. Épp  ezt az anyagrészt   vettem. Ültek a padjuknál egy -egy virágra  szegezve  figyelmüket és  rajzolták amit láttak. Szebbnél szebb  rajzok készültek, viszont elég kicsik ahhoz, hogy  érdemes lett volna falra  kitenni őket. Mindenképpen meg akartam őrizni nekik, így  egy  könyv  készítést  javasoltam, amit  el is fogadtak, és  el is készítettek.

A sikereik ily módon történő megörökítése további  utakra vezette  őket, s  lelkesen belevetették magukat a környezetük  megfigyelésébe  tanulmányozásába. Erről tanúskodnak levél-, virág gyűjtéseik,  szabadszövegeik  is amik  a könyv lapjain megjelennek. Meglepő pontossággal  írva le  azt amit tapasztaltak, megfigyeltek. Ahogy környezetük felé  fordultak újdonság volt  számomra  a pedagógia  munkámban. A  tanulmányrajz tényleg csak  eszközzé vált a megfigyelés  eredményének  rögzítésére. S ha a  rajz elkészítése  már olyan  kihívás elé állította őket amit nem akartak, akkor  kitaláltak más  rögzítési módot: a mintasor készítését (gyermekláncfű /PITYPANG/  virágjának  életciklusáról) , s  hozzá ismertető szöveg írásával rögzítették is szóban  megfigyelésüket, szinte  természettudományos  pontossággal. Mégis mindenki számra érthetően.

A könyvben megjelenő bab csírázási fázisainak leírása  szintén önálló  kezdeményezés volt. Melyet korábban épp  a természetismeret tantárgy keretében  végeztünk el, közös ültetés, gondozás  során. Ez egyébként minden  3-os  osztályban tananyag, az viszont már  ő gondolkodásukat tükrözi, ahogy  összekapcsolták az aktuális   rajz témával. A tanuló által írt  magyarázó szöveg is tükrözi, hoyg  már e gy korábban tanult anyagrészről van szó, hiszen pontosan  használja  a főgyökér, elágazó hajszálgyökerek  kifejezést. S kiegészíti  írásában   az iskolában tanultakat az otthoni élménnyel.( kiültetés,  karózás)

Csakúgy mint a korábban mutatott műalkotás beemelése  a könyvbe, indoklással, hogy miért is   való  az aktuális könyvük lapjaira.
Tehát a környezetismeret tantárgy  és  rajz tantárgy  így talált összekapcsolódásra, kiegészítve a magyar tantárgy keretében megjelenő fogalmazással és  írással.  Voltak akik még szabadabban értelmezve  a környezet  szerepét kedvenc vagy  inkább ijesztő állatokról  kerestek  anyagot, s írták le kézírással  vagy számítógépbe írva és kinyomtatva , s úgy tették be  a könyvbe. De készült társasjáték is  hozzá. S mindez egy  tanulmányrajz készítésből  indult ki. Jól példázva azt, hogy a  gyerekek  alkotásvágya, birtoklási vágya milyen energiákat  tud   mozgósítani. S azt, hogy  a tanulás természetes  útján haladva összekapcsol mindent ami épp akkor  elérhető számára.

Freinet  erről így   írt : "
A világ minden gyermeke  természetes módszerrel tanul meg járni és beszélni és ennek eredménye  sosem mutatkozik  sikertelennek.... maximális  eredménnyel, sosem  érezve  fáradtságot vagy kishitűséget a teljesítendő feladat előtt Továbbá  a gyermek kisérletezgetve felfedez egy  csomó olyan dolgot amely nincs  feltétlenül kapcsolatban  azzal amilt éppen  tanulnia  kell, de amelynek megismerése  létrehoz egy  bizonyos  tőkét, amit beinvesztál a későbbi tananyagba"
Celestin Freinet et Ecole Moderne : Simone Baniol és Marin 1988 Párizs- Ősz Gabriella fordítása 42-43. old)

A tanulmányrajzokkal indult könyv itt  lapozható át:

http://prezi.com/ig5uezvhho8l/tantargyi-koncenteracio/