Ha valami teljesen idegen a hagyományos pedagógiától, az a gyerekek tervezésekre való nevelése, tanítása. Sőt épp a kiszolgáltatottság, az alattvalóság folytonos éreztetése valósul meg azzal, hogy a tanuló azon kívül, hogy milyen tanórájára lesz Már az is nagy eredmény , hogy a tanárnak kötelező bejelenteni a felmérést előre-
Apróságnak tűnhet, de valójában a Freinet pedagógia egyik esszenciális elemét példázza a napi és heti tervek rendszere.
Ráadásul 3:1-ben folyamat,
- hiszen tartalmazza a tervezés folyamatának tanulását és azon felül azt is,
- hogy a tanuló fontos tényezője, alakítója az őrá váró feladatoknak,
- A visszacsatolás, a megvalósulás nyomon követése a rendszer tartozéka, amiben az ő állaspontjának is szerepe van.
Ezek a komoly szakmai részei a dolognak, a tervezés maga azonban egyáltalán nem nehéz dolog.
Aki a Freinet pedagógia egyes elemeit kívánja csak használni, vagy fel akarja építeni szép lassan lépésről lépésre osztályában,- mint ahogy én is tettem az adaptálási időszakom kezdetén,- hamar rájön arra, hogy a napi és heti tervek nélkül megvalósíthatatlan a dolog. Hiszen a nem tanórákra osztott tanulási rend, hanem feladatokra osztott rendszerben működve, szükséges az idő struktúrálása ! Ráadásul az, gyerekkenként, feladatonkét különböző időmenynyiséget igényel. Ezért kell lennie egy tágabb idő intervallumnak amiben a különböző tevékenységek beillenek, és megvalósulnak.
Itt is, mint minden tanulási folyamatban az egyszerűbbtől halad az ember a bonyolultabb felé, vagyis a napi tervezések a kezdőpontok. Egy délelőtt vagy délután viszonylag könnyen belátható , érzékelhető időtartam egy elsős gyerek számára is, így nyílvánvalóan azzal kezdtem , hogy az adott délelőtt időbesztását készítettük el közösen-
- Ehhez a tanítónak nagyon pontosan tudnia kell, hogy milyen tanulási, fejlesztési, nevelési területeket és azok milyen fázisát akarja az adott napon venni , s ahhoz milyen technikákat akar használni
- Ugyanakkor azt is pontosan tudnia kell, hogy a gyerekek közül ki-milyen szinten áll az adott tanulási folyamatban, hiszen ehhez alkalmazkodva választhatja meg a gyerekenek felajánlott módszereket, technikákat. ( a mechanikus másolástól kezdve a szövegalkotásig, szerepjátékig, felolvásig tárgyalkotásig, igen széles sprektumból)
- Itt viszont belép egy - a hagyományos pedagógiában nem használt módszer a napiterv/ hetiterv - a gyerekek aktív részvételével a feladatok elvégzésére fordított idő meghatározásában. Ez egyénileg / csoportosan zajlik le, de előtte mindenképp meg kell becsülni a ráfordított idő mennyiségét és a feladatok sorrendiségét. Ami aztán vagy jó becslés volt, vagy sem- de nem az az igazi lényege, hogy a becslés jó vagy rossz volt-e, hanem, hogy a nap /vagy hét végén viszatekintsünk arra, hogy a becslés és a megvalósulás közötti különbség milyen tényezőkből adódott össze egyénileg.
- Az, hogy maga a tervezés hogyan zajlik le az csoport/osztály függő, viszont van két elhagyhatatlan eleme, a tervezés folymatának :
- a terv rögzítése, szóbeli megállapodás, vagy írásos formában
- valamint a feladat elvégzésének / vagy el nem végzésének visszacsatolása Ez utóbbira is több lehetőség áll a pedagógus rendelkezésére, amelyből választhat, amelyet váltogatva használhat, csak el nem hagyhat! nem feltétlen szükséges a Plénum időtartamára tenni, lehet az napközben is.
Hogy mennyire alapvető a Freinet pedagógiában a napi tervezés? Azt jól példázza, hogy a Beszélgetőkör , vagy tervzési kör csak a kiinduló pontja a napnak - a megérkezés,ráhangolódás időszaka. a Plénum, a lezárása az adott napnak, összegzése az elvégzett és elmaradt feladatoknak, amikkel természetsen a következő napokban, hetekben mág dolguk van a pedagógusoknak és a gyerekeknek egyaránt Ezek összetartozó elemei a Freinet pedagógiának, Nincs egyik a másik nélkül .
Pár példa , hogy ez hogyan valósul meg a gyakorlatban?
Tegyük fel, hogy a tanító aznapi feladata egy új betű megtanítása. Nyílván nem tűzheti ki célul, hogy jó ha az osztály fele megtanulja az adott betű pontos felismerését, hiszen mindnenkit meg akar tanítani rá.
Viszont tudja, hogy hiába mondja el újra és újra, hogy ez az a betű, nem lesz osztályszintű tudás az eredménye. De neki az a feladata és el is akarja érni hogy mindenki biztosan tudja, bármilyen helyzetben felismerje, az adott betűt. Tehát neki kell meghatározni különböző feladatokat, amelyek az Ő célját megvalósítják, Viszont a gyerekek adottságai, tudásszintjük nem egyforma, tehát több féle feladattal kell készülnie eleve, hogy mindenkit mozgósítson az adott ismeret elsajátítására.
Ebben az esetben az időtartam adott- mondjuk egy délelőtt, azaz 4 tanításnyi óra azaz 240 perc.
Viszont a megvalósuláshoz nem elég az idő biztosítása, hanem megfelelő feladatok is kellenek ahhoz, hogy teljesüljön a a célkitűzése.
Ráadásul nemcsak ez az egy célja van, hanem mondjuk elő kell készítenie az írás tanítást is, és a finommotorika fejlesztése is a napi feladatok része.
De dolga van az lakóhely témakörrel is, és épp tökéletes az idő egy kis sétára a lakóhely körül. Ez eleve elvesz a fenti 240 percből 60 percet.
A gyerekeknek és saját magának is szüksége van minimum 3 rövid pihenő időre, (Wc, tízórai stb) mert képtelenség egész délelőtt teljes készenlétben dolgozni. Összességében. ez is elvesz minimum 30 percet. Tehát a 240 percből máris el kell felejeteni 90 percet, azaz marad 150 perc az adott betűre.
Ez elég jól hangzik, de neki magyarázni is kell, meg kell ismertetni a gyerekekel az adott betűt.
Amíg elcsendesednek, ráfigyelnek, s mindenki képes az adott dologra figyelni az is 5 perc, valamint a betű bemutatása ismetetése is legalább 15 perc összességében ( mert szeretne, ha beszélgetnének a betű kapcsán arról amihez kapcsolniuk kell, mire mindenkit végighallgat) így elment újra 20 perc, pedig még semmit sem csináltak a gyerekek a betű megtanulásához szükséges gakorlatokból .
Máris a 240 percből- ami oly hatalmas időtartamnak tűnt az elején , csak 120 perc maradt ,azaz felére csökkent. S még a reggeli beszélgetőkört és déli plénumot nem is számolta bele, az is megvan 15-15 perc, együtt az már minimum 30 perc. Vagyis az időráfordíthatóság erre a fontos feladatra csak 90 perc
Jó ez még mindig több mint a hagyományos pedagógia keretben. de Jancsi és Juliska teljesen másképp rögzítik magukban az anyagot. Az egyiknek le kell írnia sokszor, a másiknak pedig mondogatni kell magában. S a többi 28 sem egyforma, hol ez, hol az a gyengébb vagy erősebb része a tanulásban.
Ilyenkor sokszor az a belső válasz, hogy jobb visszatérni a hagyományos tanórai rendszerhez, igaz, hogy a saját célom nem tudom megvalóstani, de legalább azzal nincs ennyi probléma.
Viszont ha fennmaradt 90 percre mint lehetőségre gondolunk és azon törjük a fejünket, hogy hogyan lehetne mégis ebbe a 90 percbe beletenni olyan feladatokat, amikkel valóban elsajátíthatja mindenki az adott betű -hang kapcsolatot, akkor fantasztikus lehetőségek tárulnak fel.
Hamar kiderül, hogy ezt a nettó másfél órányi időt mi mindenre lehet még felhasználni azon kívül, hogy az adott hang-betű kapcsolat is rögzüljön teljes mértékben.
Igaz nincs más választásunk, mint "bevetni" a Freinet pedagógia különböző eszközeit. Pl a munka / feladakártyákat, S nincs más lehetőségünk, mint a gyerekeket is megtanítani közben, hogy hogyan tervezzék meg a maguk tanulási idejét, azaz ők maguk döntsék el, hogy az egyes feladatrészekre mennyi időt fordítanak,mennyi időre van szükségük az elvégzéshez!
S akkor a reggeli feladatmegbeszéléskor elmondhatjuk, hogy a nap feladatai a követlezők:
- egy adott új betű megismerése ( én ezt közösen indítom veletek)
- a feladatok elvégzésének sorrendjét azonban mindenki maga osztja be. (lehet a barátoddal is együtt végezni), szólj bátran amikor a segtségemre van szükséged
- mindenkit, egyenkét meg akarok hallgatni az olvasási gyakorlatból
- szükséges természetesen tízóraizni is közben,
- ma egy rövid sétát is teszünk közösen a környéken, amiről majd jó lenne egy kis rajzos emlékeztetőt is készíteni a kirándulásról
Tervezzük meg, hogy hogyan legyen felosztva a nap!
Elsőnek, határozzuk el , hogy mikor ülünk újra össze a napi feladatok, élmények eredmények megbeszéléésre. Ez lesz a kerete a napnak.
Ezen belül két nagy részre lesz osztva a nap. Egyik részében a betűtanulás és a vele kapcsolatos feladatok (ami magába foglalják mind a számfogalom kialakítást, mind az íráselőkészítés, mind a játékos mozgásfeladatok, szabályjátékok gyakorlásai
Persze lesznek javaslatok , alapvetően azonban azt kell eldönteni , hogy a sétával vagy a tanulási résszel kezdjük a napot. Ha ezt sikerült eldönteni,- vagy eleve mi eldöntöttük a sorrendet és nem közös döntés eredménye), akkor csak azt kell elönteni még, hogy a gyerekeknek mikorra kell befejezniük a feladataikat, s annak milyen formában történik meg az ellenőrzése ? De ez hagyományos pedagógiában is így van. Itt csupán a feladatsorok fajtája változik meg , és a feladatok elvégzéséhez szükséges időráfordítás szabadáságának átadása történik a tanulók számára.
Ahogy a hagyományos pedagógiában sincs eredményesség a feladat elvégzésének visszacsatolása nélkül itt is alapvető fontosságú az elvégzett feladatok ellenőrzése, korrigálása, Csak nem kell munkafüzet tömegekkel bánni, hanem folyamatosan- az elvégzések ütemében megtörténik az ellenőrzés, visszacsatolás is.
Az, hogy hogyan jelenítjük meg a napi, vagy heti tervezést igen változatos lehet.
Az alábbi egy nagy projekt bezárása után időszakot mutat abban az időben mikor még csak tapogatóztam, hogyan lehetne a tervezést megjeleníteni. (1988-ban) Még az az időszak ez amikor a hagyományos pedagógiából a Freinet padagógia alkalmzásába való átmenet egyik állomása .
A felső része egy hét, ( hétfő, kedd, szerda. csütörtök, péntek) általam kijelölt legfőbb része még tantárgyi megnevezéssel. Itt a tanítványaim negyedikesek, akiket 3-os korukban kaptam meg. Tehát a közvetlen írányítás még jelentősen az én kezemben öszpontosult.
A tábláról lelógó csipeszeken a saját terveik vannak felírva az adott napon, a héten.
Amikor első osztálytól kezdődően már a Freinet pedagógia szerint teltek a napjaink, nagyon hamar megértették és megtanulták a gyerekek, hogy a feladataikat hogyan rendszerezzék, hogyan rangsorolják az elvégzendő feladatokat a maguk számára.
Így az első osztályban már teljesen természetessé vált számukra pár hét alatt, hogy egy A4-es papíron az egész osztály mindeg tagja, a saját nevük mellett x-kel jelöljék az aznapi feladatok elvégzését.
Természetesen ezek a lapokat minden nap újra kellett "gyártani" az aktuális feladatokhoz, viszont vizuálisan is rögtön látható volt, hogy ki mit végzett el, mit nem. Így az ember naprakész lehet, hogy ki, hogyan áll a feladatokkal,kit miben kell megerősíteni, segíteni. S nem utolsó sorban a gyerekek saját maguk is pontosan tudták, hogy
- mit kell elvégezniük,
- mikor vannak minden feladattal készen
- van-e még idejük a saját kedvük által kitalált tevékenységekhez (rajzolás, itt pl ugróiskolázás stb)
S ha megnézzük, ez a 4 kötelezően elvégzendő feladat mit is "rejt" valójában, könnyen beláthatjuk, hogy bár minden feladat az uú betű rögzülését szolgálja, de
- Tartalmazza az íráselőkészítést , finommortorikai mozgás fejlesztését a betűk beszinezésvel, majd az o és u sormintája által,
- Ugyanakkor matematikai feladatokat is tartalmaz. Számlálást , és a csoportosítást szempontok szerint (mghatározott uú betű kivágása, beragasztása)
- tartalmaz rajzos feladat az utca házainak, színzését, illetve a rajz folytatásával lehetőséget ad a saját elképzelések megrajzolásához is
- Tatalmazza a technika tantrágyból a betűkivágásokkal, beragasztásaival az adott meghatározott terület kitöltését
- Tartalmazza a tapintás- mint érzékelés és ismeretbeviteli forrás működésének tudatos használatba vételét. s ezzel együtt a betű rögzítését is segíti
- Tartalmazza a ugróiskola megrajzolásával, lejátszásával a mozgásos tevékenységet is, ami frissítően hat a különböző feladatok között, Csakúgy mint az ugrókötelezést, amely egyébként az elsős tesianyag egy fontos része is egyben.
Vagyis bár a főcél az adott tanítási napon az uú betűk kis és nagybetűs változatának rögzítése, a feladatokba beépíthető a matemetika, technikai, testnevelési, rajz, szabályjátékot is. Vagyis jóval többet, mint amit a hagyományos oktatási keretben az lehetséges lenne
.
