RIDEF 1992 POATIERS

 A MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG FB-s oldalán olvastam egy  írást, amit most itt is közre adok, az alábbi "előszóval"

1992-ben, mikor Poatiers-ben voltunk páran magyar pedagógusok a nemzetközi Freinet találkozón, egy finn kolléganővel voltam egy műhelyben. Náluk is , nálunk is akkor indult egy megújulási hullám a pedagógiában- Ők végig vitték, nálunk meg elszigetődtek, elhaltak , jobb esetben magániskolákká alakultak az amúgy épp a minden gyerekre kitalált alternatívák. Mi is tarthatnánk ott,ahol a finnek ha tényleg a gyerek lett volna fontos....Azért azt jó olvasni, hogy országos szinten is megvalósítható amiben hittem a magam területén

http://index.hu/kulfold/2015/06/22/oktatas_finnorszag/

Kisalföld -tanulást segítő vázlat

A nagy tájegységek  utolsó előtti része a KISALFÖLD

Elhelyezkedése,
jellegzetesége
és az abból  következő  fő gazdasági tevékenységei

Néhány  irodalmi, történelmi  vonatkozása személyekben, helyszínekben

Mindez persze  csak vázlat, amit fel lehet öltöztetni  sok fontos egyéb ismeretanyaggal, de kell egy kiinduló pont, egy kapaszkodó. A  földrajz  tantárgy   későbbi tanulásnak segítését  célozza, meg  sorozatom újabb darabja  is

Le nouvel educateur - Az új pedagógus (Freinet újságja ma)

Így néz ki manapság Freinet egyik nagy vívmánya, az ÚJ PEDAGÓGUS c újság. Öröm látnom, hogy ez nagy hagyományú újság még van, és elérhető a pedagógusok számára. Önfejlesztés, továbbképzés, ismerkedés . Átlapozható, online olvasható a világ bármely szegletében ahol van egy számítógép.De meg is vásárolható. Mamár a nyelv sem akadály, a fordító programok segítségével. Érdemes végig lapozgatni, mert különösebb nyelvismeret nélkül is jól látható, hogy ez a napi gyakorlatról szól (az alábbi linken elérhető)
http://www.icem-freinet.fr/nouvel-educateur/NE226/#/0

Északi- középhegység

Az Északi-középhegység  nagy tájegységeinek elnevezéseit valamint  egy-egy  fontos természeti, vagy kultúrtörténeti vonatkozását segít   megtanulni videóm a gyerekeknek..


https://youtu.be/_GO39zDuGq8

A Dunántúli-dombság tanulását segítő videóm

Bár rengeteg mindent  lehetne mindegyik tájegységről mondani, ezek a  dia illetve most már film anyagok, csak néhány jellegzetes  dologra koncentrálnak. A kevesebb -több elve alapján. A cél inkább a régi ismeretekhez kapcsolódva egy  rendszert, rendszerezést, kapcsolatokat  mutatni.

Mivel  minden  osztályomban nagyon nagy  hangsúlyt fektettem a művészeti értékek megmutatásának,

és a festés, képalkotás  a napi tevékenységek része  volt,

csakúgy mint jelentős   képzőművészeti alkotások megismertetése

ebben a diasorozatban

kihagyhatatlan volt számomra  

minél többük megjelenítése

 

 

Az osztályok mindig  magukon viselik osztálytanítóik  értékrendjét, érdeklődési  körét, és ahhoz alkalmazkodnak, idomulnak. Így  ez a diasorozat egyfelől nagyon is szubjektív, így csak példa, hogy a pedagógus, a saját kapcsolódási pontjai köré rendezve - akár teljesen más prioritások köré rendezve hogyan tudja  összekapcsolni a tanagyagot a gyerekek korábbi ismereteivel. Akinek a túrázás, vagy az ének, vagy  biológia a kapcsolati pontja a gyerekekhez akkor nyilván  Ő ahhoz igazítva fogja a saját   oktató filmjét  megalkotni.    Hiszen azt  a "nyelvet" érik a legjobban  diákjai

 

https://youtu.be/lt3d64zj2WY

 

 

A Dunántúli- középhegység tanulást segítő diafilm

A negyedikes  környeztismeret tananyag földrajzi része  Magyarország nagy tájegységeinek  általános megismertetésen keresztül vezeti be a  diákokat egy későbbi  földrajz tantárgy alapjaiba. Annak  tanulási és szerkezeti metódusába. A későbbi sikerekhez elengedhetetlen, hogy a diákok rendelkezzenek valamilyen  rendszerező képességgel a sok  információ tárolására. Ezt kívántam elősegíteni  oktató diáimmal.

Először minden  tájegységnél a határoló területek jelennek meg, hogy  lássa mely nagy egységben kell  gondolkodnia.

Ezt követik az adott  nagy tájegység - most épp a a Dunántúli -középhegység - jól elkülönő tájegységei, majd  azok egyenkénti  bemutatása. Kapcsolódva a korábbi évek során  felcsipegetett ismereteiekhez  a kultúrtörténet terén. Összekapcsolva azokat a földrajzi fogalmakkal. Így  összeköttést, hidat képezve a korábbi ismereteik és az új   tanulandók közé

 

https://youtu.be/LIbc9ZKnJT8


 

Nagyalföld - tanulást segítő video vázlat a gyerekeknek-

A nagy tájegységek megtanítása után következhet a nagy tájegységek egyenként történő részletes  megismertetése, s a legfontosabb  fogalmak  tudás szintre  emelése. Ezt segíti k a következő videó is.
Eredetileg ez egy ppt- diasorozat, melyet  át kelleett  konvertálnom video file-já, hogy közre tudjam adni. Így  itt a lejátszás közben megállításokkal lehet elérni amit  a diasorozatban kattintásokkal  idézhet elő a használója.

Mit is  kíván a vidós  anyag segíteni?


Fogalmak rögzítését- 1.  a Nagyalföld 3  nagy egységének ,és  elhelyezkedésének neveit. Különösen nehéz ez azért is mert  a kis és nagykunság  eleve  egy-egy szinonim elnevezéssel  is bír.
                                    2. Földrajzi jelelmzők és az abból következő mezőgazdasági tevékenységek összefüggésit megismertetni, megtanítani. (Ez fontos lesz majd minden  nagy egységnél,s később a földrajt tantárgy tanulását is  megkönnyíti majd  a gyerekek számára, ha  megtanulja, hoyg vannak bizonyos  dolgok amik törvényszerűen következnek egymásból. Éghajlat- növényzet-gazdálkodás
                                    3. Egy adott terület  kultúrtöténeti/ tudományos, / néprajzi    értékeinek összekapcsolása az adott tájegységgel. Itt még igen kis   mennyiségeben, de  a későbbiekben-ahogy ez a fajta  divergens  tanulási mód erősődik   a gyerekekben egyre több ismeret lesz majd a vidón .
                                    4. S nem utolsó sorban  -bár  a végére került a tananyag feldolgozásna itt, az adott tájegység nemzeti parkajinak elnevezése, és  emblémájának megtanulása

Diákjaim ezeket a diákat önállóan is  használhatták és használták is.Amely nagyban segítette őket, hogy  rögzüljön bennük, hogy érdemes és hasznos, ha  vázlatszerűen összegzik tudásukat, mondanivalójukat. Ennek is  a későbbi tanulmányoknál lesz igazán nagy  szerepe, de jó ha már most megismerik,  kipróbálják, begyakorlják, hogy hogyan tudnak maguknak segíteni új ismereteik elsajatításában.

 

 

Magyarország nagy tájegységei

Magyarország nagy tájegységeinek megtanítására készítettem egy diasorozatot mikor még tanítottam. A gyerekek nagyon  kedvelték, s meglepően gyorsan el is sajátították ezzel a módszerrel  a  nagy tájegységek neveit és  ami  szintén fontos helyüket is a térképen. A negyedikes  környezetismeret tananyag   egyik  nagy egysége, a későbbi években  belépő  földrajz tantárgy megalozását szolgálja.

Mindenképp jó, ha van valami stratégiájuk az új fogalmak , helynevek elsajátítására, ha  tudnak rendszerben  gondolkodni, ha képesek  egy   un. vaktérképet  a legfontosabb  nevekkel, fogalmakkal   "benépesíteni".

Ennek a diasorozatnak az a célja, hogy  megtanuljanak földrajzi elnevezásket, fogalmakat . Itt most épp   Magyarország nagy tájegységeinek neveit, és azok  elhelyezkedést az ország térképén.  Ezért az alap, minden   dián  azonos, egy sematikus  domborzati  Magyarország térkép. Viszont minden dián más sorrendben  jönnek elő a megnevezni kívánadó tájak. Egyáltalán nem könnyű ezeket a neveket bevésni, sok gyakorlásra  van szükég hozzá. Viszont kell, hogy  változatos is legyen, mert különben ellankad a figyelem. Úgy készítettem, hogy legyenek diák amik  adnak segítséget azzal, hogy a jobb alsó sarokban ott vannak az elnevezések, azokból kell "válogatni"  Vannak diák ahol  nincsenek, majd  újra felbukkannak olyanok amin vannak.
 

A helyek is más-és más  sorrendben jelennek, meg, hogy  gondolkodni kelljen közben, mi is tartozik hozzá. Másrészt ha osztályszinten használjuk a diát, akkor minden gyerek  új helyzetet kapjon. Ne  az előtte lévőjét "oldja meg ", hanem a sajátját. A végeredmény pesze az, hogy hibátlanul elsajátítja, mire a végére ér. Akár egy egész osztály is  (-3-5szöri) levetítés során. A tapasztalatom az volt, hogy addig  játszották újra és újra amíg nem ment tökéletesen. Mert játék lett  belőle ahol győzni kell, vagy legalábbis bebizonyítani a gépnek/ programnak, hogy   tudják.

Mivel filmmé van alakítva a átadhatóság érdekében, itt meg -meg kell állítani, hogy az elnevezések elhangozhassanak . (Sajnos  mozgó diaként még nem tudtam elmenteni, így a kattintások itt nem érvényesek, ezért kell megállítani a gyereke8ek) válaszát meghallgatandóhoz)

 

Őszi levelek gyűjtése és a SZABAD ÖNKIFEJEZÉS fontossága

NÉZD MILYEN SZÉP!
- lelkendezett kisunokám tegnap, mihelyst kiléptünk a kertbe. -Imádom az őszt! mondta , s  máris   hajolgatott a levelekért.
Szünnap volt az óvodában , így az egész nap  kettőnkké lett, melynek egyik fénypontja,   bizonyosan a játszótéri  levélgyűjtőgetős  sétánk volt. Oly szeretettel és boldogsággal  gyűjtögette a szebbnél szebb leveleket, mintha   a legdrágább kincseket  szedhetné össze. - Nézd milyen  aranyos pici!,- Ez meg átmenetes! -Ez milyen gyönyörű!- Ezt is  viszem! -Ilyen sincs még!

 Hatalmas  levélköteget szorongatott már  kezében, s most jött az én markom, raktárként. Minden egyes levelet megszólított, mondott hozzá valamit.

 

- Most már  nem nézek le többet! mondta, mikor  mindkettőnk keze  csordultig lett  őszi levelekkel.

- Mit csinálunk  a levelekkel ? kérdem  tőle. (Mielőtt elindultunk, a tegnapi nagy adag levélgyűjtés préselődéseit  mutatta meg :-) )

- Egy részét be akarom vinni az óvodába, megmutatni. -mondta.

- Tudod mit? - csináljunk a többiből egy őszi-erdő képet!

- Jó! Olyan szép volt a Bükk hazafelé jövet a múlt héten! -utalt vissza  családi krándulásukra.

 

Hozzám érve aztán három  részre osztotta   a leveleket. Óvoda, Erdő,  és Préselni.
Előszőr  a préselni valókat rendeztük el. Ő adogatta sorban én meg raktam  papír közé őket, majd mint nyomaték rajta ültünk felváltva ezek után.

 

Az ebéd után következett az őszi-erdő képalkotása. Én csak a technikai személyzet voltam. Adtam a papírt  az alaphoz és  a ragasztóval én kentem be  a levelek hátoldalát .A levelek kiválasztása gyűjteményéből, s azok elhelyezése, ráragasztása a papírra  teljes mértékben az ő döntése, munkája volt.

 

Én előszőr úgy gondoltam, hogy ragasszuk rá a kék  lapra  a zöld "dombot", de mondta, hogy előbb a leveleket, mert akkor  majd kidomborodnak a gyökerek a földből. Látjuk, hogy vannak a gyökereik! Én meg  magamban elsőszőr is elképedtem és egyben örültem elképzelésének, mert nagyon fontos  dolgot  fogalmazott meg -íly közvetett  módon-

 

Láthatóan mindent  elraktároz, és  feldolgoz magában ami  történik körülötte. Két hónapja van talán, hogy testvérének az egyik házi feladat, családfa rajzolás volt. Hetekig nézegettünk, beszélgettünk róla akkor. Ki , kihez, hogyan tartozik, milyen" gyökerei" vannak  családjuknak..De aztán elkerült szem elől, új feladatok foglalták el  helyét.

 

 Most itt ebben, az egy   mondatában , itt van testvére  iskolai feladatának a hozadéka számára. S nagy szeretettel símogatja a  zöld lapon a kidomborodó "gyökereket" ,  büszke  nagyon magára,-joggal- hogy  ilyen jó ötlet jutott eszébe!

Nagymamaként, de  pedagógusként is  jó ezt átélnem,  megélnem, nem beszélve arról a régi apróságról, hogy  a főiskolán a szakdolgozatom témája  a család-ábrázolás és  fa rajzok szerepe, jelentősége volt :-)

 

 

 

Életünk könyve 2000- 2006. 12.rész (pótlapok)

A könyv  végében  egy  harmadikos  projekt  lapjait találtam meg, Valahogy belekerült és  így megőrződött. A közösen  végzett munkák egyikéről, képes -írásos  dokumentum a mának.

A pályázati anyagba is bekerült, de ott  nem adtam közre az összes   lapot,. Úgy gondoltam ez megér  egy teljesen külön bejegyzést  a végén.

A Freinet pedagógiának egyik lényeges  eleme  a kooperáció tanulása, gyakorlása.Természetesen ez sem valami új dolog, hiszen a  gyerek  kooperációt tanul, gyakorol kiskorától társaival a játékai során. csak meg kell teremteni a lehetőséget számára, hogy ezt továbbvigye, hozzáigazítsa  iskolai  feladatokhoz. Alapvetően két fajtája létezik, 1: amikor  azonos érdeklődésűek kerülnek  csoportba (én ezt tartotam a legjobb megoldásnak), de  előfordult, hogy  szándékosan, előre   meghatározott személyekkel alakítottam csoportot. Mindkettő fontos a felnőttbeli élethelyzetek megismeréséhez, átéléséhez. S  igyekezetem,  úgy  összeállítani a  feladatokat, hogy a résztvevők mindegyikének fontos- egyedi szerepe legyen a munkában. Ez a feladatok meghatározásával  igazán könnyen irányítható, anélkül, hogy az ember  direkt  utasításokat osztogatna. Fontos  volt   az is ezekben a feldatokban nekem, hogy a véletlennek  - vagyis a tanár által is kiszámíthatalan  tényezőknek is legyen szerepe. Ez jól  eltávolítja  a feladatot a pedagógus személyétől, s  így  sokkal szabadabb,  jobb eredményekre  számíthat.

Az alábbi projekt csak egy kis  szösszenete a  gyerekek közös tevékenységének. A csoportok-párok számomra is  épp oly váratlanul jöttek létre mint a gyerekeknek. Kedvenc állataik (amelyekről  képesek önállóan is beszámolni volt a feltétel) az állat nevének papírra  írására, úgy hogy más ne lássa.  Nem tudták, hogy pontosan miért is kell  ezt most  meghatározniuk- Azt biztos gondolták magukban, -ismervén engem- hogy akkor valami beszámoló lesz belőle, de hogy ez milyen formában, mikor, hogyan ?- akkor még nem is sejtették.

Amikor  a neveket átadták nekem,  akkor lehelyeztük középre  egy papírra és csak néztük és hamar jött a felismerés  tőlük,hogy vannak  azonosak köztük.  Így elkezdődött a csoportalkotás az  állatnevekkel. Számomra is teljesen  ismeretlen volt, hogy milyen állatok lesznek majd a papíron , ezért  több lehetőséggel is számoltam. Lehetett volna az is, hogy  nincs egyetlen közös állat sem, vagy  mindegyik ugyanaz- mint két véglet. A valóság azonban ennél egyszerűbb volt. Könnyen jöttek létre  párok. Számukra akkor már teljesen  megszokottan- kerültek esetleg olyannal párba akivel   csak régen dolgoztak együtt. Ezek  azonban semmi problémát nem jelentettek számukra, mert   nekik már természetes volt  , hogy a feladatot közösen kell  megoldani, félre  tenni minden más szempontot. Két  fiú azonban  nem talált párra,  de jellemzően az együttműködési készségükre, nem külön-külön kezdtek el dolgozni, hanem kerestek egy közös pontot a két állat között, (ez az azonos élőhely volt számukra a gólya és vizosikló esetében) , s  ők is közösen  végezték el  a feladatot. Annak ellenére , hogy semmi akadálya nem volt annak, hogy akár külön dolgozzanak. Ők együtt akartak tevékenykedni, holott a mindennapokban  nem volt sok közös  dolguk.

 

 

Kinagyítottam a  munka  során készített  fényképeimet , ide  külön is.

Az elmélyült  közös munkák   fényképeivel zárom Életünk könyve 2000-2006 sorozatot