A Freinet pedagógiáról dióhéjban3. A műhelysarok nélkülözhetetlensége

Ha egy gyereknek lehetősége van szabadon,


 rajzolni,
 festeni,
 agyagozni, 
bábozni, 
origamizni, 
szerelni, 
kézimunkázni,
nyomdázni,

 akkor Ő élni fog vele. 



Ehhez csak egy kis térre van szükség, 
ahol a szükséges eszközök elhelyezhetők. 

Általában a terem valamelyik sarkát jelöltem ki a helyet erre. polcokkal, és 1-2 paddal /székkel Ha csoportosan akartak elkészíteni valamit akkor úgyis elvitték az eszközöket oda ahol kényelmesen elfértek. 


Ebben a formában persze nem működőképes
 az én ecsetem,
én festékem, 
én ollóm és 
én vonalzóm szemlélet. 


Ezt csak közös eszköztárral lehet megoldani lehet, 
amelyből mindenki szabadon vehet, felhasználhat, 


Az ÉN szerepe , hangsúlya teljesen máshova esik- 

Ha én vettem el az adott eszközt, én vagyok felelős a visszahelyzésért is. 

Mindenki azt hitte-külső szemlélőként, hogy ennek a szabálynak a begyakorlása, hosszú idő. De nem így van!Meglepően gyorsan kialakul a gyerekekben, hogy a tevékenységükhöz- a szabadságukhoz - hozzátartozik a tárgyak visszahelyezése is a helyükre.
Olyant sem tapasztaltam, hogy egy csoport ráhagyta volna egy valakire a rendrakást, mentek volna játszani vagy mást csinálni.


 A műhelysarok relaxációs , pihentető, és alkotó tér. 

 Ahova el lehet vonulni- akár egyedül is
 és azzal lehet foglalkozni, tevékenykedni 
ami a gyereknek épp fontos


  Freinet a prioritások megfogalmazásban jóval megelőzte korát gondolkodásban,


hiszen a pszichológia tudománya alig 20 éve foglalkozik az un. FLOW állapottal, jelenséggel. Márpedig semmi más, vagy különös dolog nem történik ezekben az un. szabad alkotási időkben mint annak a belső összhang létrejötte  amit Csíkszentmihályi a FLOW állapotnak ír le.
Csupán néhány eszköz, 
egy kis tér s talán a legfontosabb,
 a szabad döntés meghozatalának lehetősége,
 elismerése szükséges hozzá.


 Mielőtt kialakítjuk azonban számot kell vetni magunkkal. Át kell előre gondolni, hogyan fogjuk érezeni magunkat, ha Ő még , /vagy már,/ a műhelytérben akar tevékenykedni, mi meg a pl. matek feladatot érezzük fontosabbnak. Miként reagálunk majd erre a helyzetre magunkban. és hangosan?

Itt is , mint az összes  Freinet"technikánál"  a legpontosabb és legbiztosabb   vezetőnk  saját  magunk vagyunk. Ha már  átéltük, azt, hogy valaminek az elkészítése  fontosabb volt az adott  a pillanatban, mint egyszerre lépni a többiekkel, akkor megértjük, hogy ez nem dac, vagy ellenállás, hanem  felelősségvállás . Hiszen azt  mindnenki tudja egy  freinet osztályban, hoyg a reggel megbeszélt,, kijelölt  feladaok mely része az amit  el kell végezni, s  meéyek azok  ameylek   átütemezhetők egy másik  napra. S ezzel máris   egy másik  fontos  Freinet technikához érkeztünk, a heti és napi tervezéshez. melyet a következő bejegyzésben  fogok részletesebebn   elmondani. Viszont az talán már  az eddigiekből is látható, hogy a Freinet  pedagógia  nem különböző technikák, eszközök véletlenszerűe együttese. Épp ellenkezőleg. Nagyon is  komoly, -egymással összefüggő tecnikák rendszere, amelynek minden  eleme azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek minél szélesebb körű tapasztalatra, tudásra  tegyenek szert mentális és  kognitív szinten. Nem tanagyagok letudása a Freinet padagógia, hanem egy oylan   szemléletrendszer, amiben a gyerekek szabadság és  felelősség egymásra gyakorolt hatását is  elsajátítják a tananyag mellett.


 (Kérlek értékeld írásomat a képek alatt, a leginkább megközelító értékkel! Köszönöm)